Az Uránusz Arial nevű holdján, mélyen a felszín alatt folyékony óceán húzódhat meg, ami a gravitációs erőhatásnak köszönhetően jöhetett létre. Közvetlen bizonyíték erre nincs, a felszín azonban egyértelműen erről árulkodik.
Több lehet a víz a Naprendszerben, mint azt sokáig gondolta az emberiség. A legújabb feltételezések szerint a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak egyaránt vannak olyan holdjai, amelyek felszíne alatt folyékony óceánok lehetnek. A bizonyítás azonban egy igen komoly problémába ütközik: ezek az igen vastag felszíni kéreg alatt húzódhatnak meg. Az Uránusz Ariel nevű holdja azonban a tudósok segítségére lehet.
Az égitest felszínét mély szakadékok borítják, amelyekről úgy gondolják, hogy a mélyből érkezett lerakódások is lehetnek. Ezek közé tartozik a szén-dioxid-jég és más széntartalmú lerakódások, amelyek a hold belsejében zajló kémiai folyamatok eredményeként jöhettek létre. Ha ez valóban így van, akkor ezek a szurdokok lehetőséget adhatnak arra, hogy ezeket a világokat tanulmányozzák a kutatók anélkül, hogy át kellene hatolni a felszínen – írja a Science Alert.
Chloe Beddingfield, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának bolygógeológusa szerint semmi nem utal arra, hogy bármilyen más folyamatok megkönnyítenék az anyag mozgását az égitest mélyéből a felszín felé.
Hogy pontosan miként keletkeztek az Arielen lévő barázdák, arról nincs információ. A korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a tektonikus és a vulkáni tevékenység közötti kölcsönhatás eredménye nyomán jöhettek létre, de a konkrétumokat nehéz volt meghatározni. Beddingfield és kollégái megfigyelési adatok modellezés segítségével próbálták meg megválaszolni a nyitott kérdéseket.
A The Planetary Science Journal című tudományos lapban közzétett publikáció szerint arra jutottak, hogy a Földön zajló folyamatokhoz hasonló folyamat lehet felelős a barázdált felszínért. A vulkáni gerinceken végbemenő folyamat során a tengerfenék részei és anyagai felemelkednek, hogy a kéreg új részét képezzék. Az Arielen ez a jelenség akkor következhet be, amikor a melegebb anyag alulról felfelé áramlik, meghasítva a hold kérgét, mielőtt kitöltené az általa létrehozott repedést.
A kutatók a modellezések során azt találták, hogy ha a barázdák két oldalát összekapcsolnák, akkor azok úgy illeszkednek egymáshoz, mintha csak becipzározták volna a felszínt.
Az egész mögött a gravitáció állhat, amelynek hatására az égitest belseje felmelegedhetett, megolvadt majd újra megfagyott. Ha a hold belseje kellő mértékben felmelegedett, sós óceánok keletkezhettek a mélyben. A James Webb űrteleszkóp megfigyelései határozottan azt sugallják, hogy ilyen óceánok lehetnek az Arielen.
A kutatók úgy vélik, a jövőben érdemes lesz alaposabban megvizsgálni az Arielt, és egyszer egy küldetést is indítani a felszínére, hogy kiderüljön, valóban van-e víz a mélyben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
