Kína a Dél-kínai-tenger mélyén hozna létre kutatóbázist, ezzel pedig az eddigieknél is erősebben jelezné, hogy a terület az ország fennhatósága alá tartozik.
Nemcsak az űrben, a tenger mélyén is űrállomást építene Kína. Utóbbit persze nem így hívnák, de a tervek alapján az építmény kellően futurisztikusnak hat ahhoz, hogy annak lehessen nevezni. Arról nem is beszélve, hogy a funkciója is nagyban hasonlítana például a Mennyei Palotáéra.
A South China Morning Post beszámolója szerint egy mélytengeri kutatóbázisról van szó, amit az erőforrásokban gazdag és stratégiailag fontos Dél-kínai-tengeren akar megépíteni a távol-keleti ország. Ha elkészül, 2 kilométerre lehet majd a felszín alatt. A kapacitását tekintve egyszerre akár hat tudós is dolgozhat majd benne, a szakemberek pedig nagyjából egyhavonta váltják majd egymást.
A tervek szerint 2030-ra épülne fel és működne majd a bázis, amely segítségével Kína megerősítené a követelését a területre nézve. A Dél-kínai-tenger ugyanis hosszú évek óta komoly ütközőzóna, Kína ugyanis nagyon szeretné magáénak tudni azt. A megépítése ugyanakkor komoly mérnöki kihívást jelent, tekintve, hogy két kilométeres mélységbe kellene telepíteni az állomást.
A létesítmény elsődleges célja az olyan ökoszisztémák tanulmányozása lenne, amelyek hatalmas metán-hidrát-lerakódásokat, vagyis potenciális energiaforrást tartalmaznak. A szerkezet ezért a metánszintet, valamint az ökológiai változást fogja monitorozni, miközben a tektonikus aktivitást is figyeli majd.
A Kínai Tudományos Akadémia mérnökei szerint az állomásról személyzet nélküli tengeralattjárókkal és más hasonló szerkezetekkel lehet majd dolgozni, ami lehetővé teszi a fenti megfigyelések elvégzését.
Az állomás amellett, hogy csatlakozhat a kínai üvegszálas adatkábelekre, együttműködhet a Menghsziang nevű fúróhajóval is. Ez már önmagában egy ambiciózus projekt, a tervek szerint ugyanis ez lehet az első szerkezet a világon, ami átfúrja a földkérget, és elér egészen a köpenyig.
Hogy pontosan milyen forrásból kap majd energiát az állomás, nem tudni, de a feltételezések szerint egy miniatűr reaktor biztosíthatja majd az áramot.
A becslések szerint egyébként a Dél-kínai-tenger mélyén 70 milliárd tonna metán-hidrát található, ami Kína jelenlegi olaj- és gázkészletének körülbelül a felét jelenti. A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. Több száz méter vastag metánhidrát mezőket eddig már több tenger mélyén is találtak, a szakemberek pedig potenciálisan kiaknázatlan energiaforrásként tekintenek rá. Ha Kínának sikerülne kiaknázni a területet, az nagymértékben növelné az ország energiaellátását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
