A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.
A kutatás szerint a globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá váló extrém hőség nemcsak az időseket fenyegeti, hanem a gyermeket váró nők és az újszülöttek egészségügyi kockázatait is növeli.
Az amerikai székhelyű Climate Central civil szervezet friss jelentésének szerzői azt vizsgálták, hogy 2020 óta a terhes nők világszerte mennyivel többször voltak kitéve extrém hőségnek, és hogy ez a növekedés milyen mértékben függ össze a globális felmelegedéssel. Elemzésük szerint az általuk vizsgált 247 országból és térségből 222-ben a klímaváltozás évente legalább kétszeresére növelte a terhesek szempontjából kockázatos extrém hőséggel járó napok átlagos számát.
A növekedés különösen jelentős volt azokban a régiókban, ahol az érintettek csak korlátozottan férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, például a karibi térségben, valamint Közép- és Dél-Amerika egyes részein, a csendes-óceáni szigeteken, Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő részén – számoltak be róla a szerzők.
Ana Bonell, a Londoni Egyetem egészségtudománnyal és trópusi betegségekkel foglalkozó intézetének kutatója szerint – aki nem vett részt a Climate Central kutatásában – a jelentés egyértelmű bizonyítékkal szolgál arról, hogy a szélsőséges hőség fokozott kockázatot jelent a gyermeket váró nők számára. Bonell korábban Gambiában kutatta és mutatta ki, hogy a szélsőséges hőség milyen káros hatással van a magzatok és az újszülöttek fejlődésére.
Egy átfogó kutatás, amely 2024-ben a Nature Medicine folyóiratban jelent meg csaknem 200 tanulmány alapján, összefoglalta a kérdésben rendelkezésre álló ismereteket, megállapítva, hogy a magas hőmérséklet számos kockázatot növel, a koraszüléstől kezdve az újszülöttek halálán át a veleszületett rendellenességekig. Egy hőhullám 1,25-szörösére növeli a terhességgel összefüggő egészségügyi problémák kockázatát, ami egyénenként nem tűnik jelentősnek, de a lakosság egészét tekintve már komoly közegészségügyi következményekkel jár – figyelmeztetnek.
A szakértők széles körben egyetértenek abban, hogy az egészségügyi kockázatok csökkentésére a globális felmelegedés elleni küzdelem mellett olyan alkalmazkodással kapcsolatos intézkedésekre is szükség van, mint növényzet ültetése, a légszennyezettség visszaszorítása vagy hűvös szigetek létrehozása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
