Új eszköz – vagy életforma – segítheti a jövőben a katasztrófák utáni keresési-mentési munkálatokat: a gyászbogár. Bár ebben a kontextusban ez a magyar név talán nem a legszerencsésebb, de igenis hasznosak lehetnek. De nem úgy, ahogyan a természetben kifejlődtek, hanem kiborgként, a hátukon egy mikrochipes „hátizsákkal”.
A dolog mögött a Queenslandi Egyetem kutatói állnak, akik azt is bemutatták, hogyan lehet ezeket a kiborgokat távolról irányítani videójáték-kontrollerekkel – írja az Interesting Engineering. A rovarok jelentősen rövidíthetik a túlélők utáni kutatás idejét, és napok helyett akár órákon belül megtalálhatják őket.
Ez azért is fontos, mert míg egy hagyományos keresés során a sűrű törmeléken nehéz áthaladni, egy ilyen kis bogár könnyedén bemehet a kis réseken is, hogy ott jobban „szétnézzen”. Ráadásul úgy lehet hasznosítania bogarak ezen képességeit, hogy ez nem rövidíti az élettartamukat – a hátizsákjuk pedig levehető.
Utóbbiak egyébként úgy működnek, hogy a bogarakat meghatározott irányokba történő mozgásra sarkallják. Ezt olyan elektródák segítségével érik el, melyek a rovar „antennáit”, vagy a szárnyfedőit stimulálják. A kutatók szerint a kiborgok oldalirányú mozgásra, valamint függőleges falakon felfelé történő haladásra is képesek.
Bár az első teszteket még vezetékes energiaellátással végezték, a gyászbogarak azt is bizonyították, hogy tudnak mászni, miközben egy olyan akkumulátort hordoznak, ami olyan nehéz, mint ők maguk. A kutatók most azon dolgoznak, hogy mini kamerákat, valamint egy kompakt energiarendszert is szállítani tudjanak a hátukon a bogarak – derül ki a Advanced Science folyóiratban megjelent tanulmányból.
Ha minden célt sikerül elérni, akkor egy újabb, fontos „eszköz” kerülhet a mentőcsapatok kezébe, ami sokoldalúan segítség lehet. A cél, hogy öt éven belül egy éles katasztrófahelyzetben is tesztelni tudják.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
