A Plymouth Egyetem kutatói 2003 és 2022 között gyűjtöttek adatokat az óceánok fényáteresztő képességéről, és amit találtak, az aggodalomra ad okot. A globális óceánok több mint egyötödénél, 75 millió négyzetkilométer óceánnál csökkent a fotikus zóna – más néven megvilágított zóna – nagysága.
A fotikus zóna a bolygó egyik legproduktívabb élőhelye. Normál esetben a napfény mintegy 200 méteres mélységig áthatol az óceánok vizén (ez a fotikus zóna). Ez a fény teszi lehetővé a fotoszintézist, és támogatja a vízi élőlények életét.
A tengeri élőlények kilencven százaléka az óceánok ezen zónájában él,
ahová elegendő fény jut be a fotobiológiai folyamatok serkentéséhez. A fotikus zóna fontos biogeokémiai ciklusokat működtet, amelyek szabályozzák a Föld éghajlatát.
A Plymouth Egyetem és a Plymouth Marine Labs kutatói a NASA egyik műszerének műholdas adatait felhasználva követték nyomon a fénycsillapítást 9,8 millió óceáni helyszínen. Ez a műszer 9 kilométeres pixelekre bontja a globális óceánt. A műholdadatok lehetővé tették az óceán felszínén bekövetkező változások megfigyelését az egyes pixelek esetében, miközben a tengervízben lévő fény mérésére kifejlesztett algoritmust használták a fotikus zóna mélységének meghatározására az egyes helyszíneken.
A piros területek azokat a régiókat jelölik, ahol az óceánok sötétednek
Plymouth Egyetem
Megdöbbentő eredményre jutottak: 32 millió négyzetkilométeren 50 méterrel lett kisebb a fotikus zóna, mi több, egyes régiókban több mint 100 méterrel. Mindennek eredményeként ezeken a helyeken sötétebbé váltak az óceánok, és csökkent a bennük élő állatok szaporodásához, túléléséhez szükséges vízmennyiség. A nyílt óceánban a fotikus zóna mélységének legkiemelkedőbb változásait a Golf-áramlat tetején, valamint az Északi-sarkvidék és az Antarktisz környékén figyelték meg; a bolygó azon területein, amelyeket a legkifejezettebben érint a klímaváltozás.
Az óceánok ilyesfajta elsötétedését egyébként már korábban is észrevették, de elsősorban a part menti szennyezéssel hozták összefüggésbe. Most viszont kiderült, írja a ScienceBlog, hogy ez a jelenség a nyílt óceán hatalmas területeit is érinti. Mindez pedig negatívan befolyásolja az óceán legnagyobb napi vándorlását, a tengeri élőlények függőleges útjait.
Ezek az állatok éjszaka a felszíni vizekbe emelkednek táplálékért, nappal pedig mélyebbre úsznak, hogy elkerüljék a ragadozókat. Ha a megvilágított függőleges sáv mérete csökken, az azt jelenti, hogy beszűkül az életterük, közelebb kell menniük a felszínhez, ahol versenyezniük kell a táplálékért és a többi fontos erőforrásért, miközben természetes ellenségeik nyomása is növekszik. Bár a változások pontos következményei jelenleg nem egyértelműek, azok „a bolygó tengeri fajainak hatalmas számát és az óceán egésze által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat” érinthetik – állítják a szakemberek.
A kutatók szerint az óceánok sötétedése több, egymással összefüggő okra vezethető vissza. A partvonalak közelében a mezőgazdasági műveletek és a megnövekedett csapadék tápanyagokat és üledékeket mos a tengerbe, serkentve a planktonvirágzást, amely elnyeli és szétszórja a fényt. A nyílt óceánban a tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése és a változó cirkulációs minták miatt változik meg a fényt elnyelő élőlények eloszlása és mennyisége.
A fotikus zónák pedig összefüggenek az éghajlati rendszerekkel. Kulcsszerepet játszanak a szén körforgásában, ugyanis a tengeri élőlények fotoszintézissel megkötik a légköri szén-dioxidot, és a mélyebb vizekbe szállítják. Ha ezek a függőleges zónák zsugorodnak, veszélybe kerülhet a légköri üvegházhatású gázok szabályozása. Mindenesetre az óceánok elsötétedése további terhet rak az amúgy is sebezhető vízi populációkra, akár alkalmazkodóképességük határán túlra sodorhatja őket.
A kutatók azonban azt is hangsúlyozzák, hogy bár 20 éves adatkészletük megbízható bizonyítékot szolgáltat a változásról, a teljes ökológiai következmények megértéséhez folyamatos megfigyelésre és további vizsgálatokra lesz szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
