Már küszöbön áll a mesterséges intelligencia uniós szabályozása, az Európai Bizottság elnöke szerint azonban nem szabad túl szigorúnak lenni, az ugyanis veszélyt jelenthet az innovációra.
A Google ellen zajló trösztellenes perben az Apple is érintett. Dollármilliárdok cserélnek gazdát a két cég között azért, hogy a Google legyen az alapértelmezett kereső a Safariban. Azonban van, aki szerint ez az üzlet egyáltalán nem a pénzről szól.
A kisújszállási nádtetős háztól a szegedi kutatóintézeten és a szűkmarkú amerikai egyetemeken át a világhírig: ismert és kevésbé ismert állomások Karikó Katalin karrierjének rögös útján.
Kína le akarja törni az Egyesült Államok légi fölényét a csendes-óceáni térségben azzal a repülőgép-anyahajóval, melynek fedélzetén egy teljes repülőgépflotta elfér. Ilyen hajója eddig nem volt Pekingnek, a mostanival viszont gyorsan megkezdte a felzárkózást Amerikához.
Az Egyesült Államokban dolgozó három tudós, Moungi Bawendi, Louis Brus és Alexei Ekimov (Alekszej Jekimov) érdemelték ki idén a kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.
Tíz hónap alatt éri el azt a szintet a mesterséges intelligencia, mint amit egy sebész tíz év alatt – és hamarosan már élesben is segítheti az operációkat a technológia.
Újabb gond merült fel a nemrég bejelentett iPhone 15-ökkel kapcsolatban, ami mindenképpen azokat érinti, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk. És nemcsak az olcsónak nem mondható iPhone 15 miatt, hanem azért is, mert a BMW is érintett a problémában.
A webes felület után immáron mobilon is van lehetőség a titkosított üzenetküldésre a Gmailben, bár továbbra is van egy komoly megkötés a funkcióval kapcsolatosan.
Sorra szűnnek meg a Google szolgáltatásai, a Gmail HTML-nézete és a Podcasts után most a Jamboard végét is bejelentették.
Még csak egyetlen példányt állítottak pályára belőle, máris komoly problémát okoz a csillagászok számára a BlueWalker 3 műhold – pedig várhatóan közel 100 ilyen fog majd alacsony Föld körüli pályán keringeni belőle.
Egy modell a párizsi divathéten már maga is felvehette az Apple volt munkatársainak az eszközét, a Humane Ai Pin-t, mely a jelek szerint nem csak forradalmi, de egy stílusos eszköz is lehet.
Volt munkatársa szerint zseniális fizikus Krausz Ferenc, aki Pierre Agostinivel és Anne L'Huillierrel megosztva kapta meg az idei fizikai Nobel-díjat. Dombi Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont csoportvezetője, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetének osztályvezetője azt mondta, Krausz Ferenc a világon élen jár a nagyon gyors folyamatok vizsgálatában és kiaknázásában. Ő dolgozott is vele, az interjúban elmeséli tapasztalatait is.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
Kezdetben csak zenében utazott a Spotify, de azután kibővítette szolgáltatását a „modern kor rádióműsoraival”, a podcastekkel is. Ebben olyannyira sikeres volt, hogy ma már a leggyakrabban használt audio podcast-platform a világ számos kulcsfontosságú piacán, és az első számú podcast-kiadó az Egyesült Államokban. A podcastek a területen vezetett be most érdekes újdonságokat a streaming-óriás.
Havi közel 2000 forint ellenében szabadítaná meg a felhasználókat a hirdetésektől a TikTok, erről árulkodnak az appban lévő kódrészletek.
Még csak nincs is közel a Hold déli pólusához az indiai Vikram leszállóegység – állítja egy vezető kínai tudós.
A héten Krausz Ferenc a második magyar tudós, aki megkapja a svéd elismerést. A fizikus háláját fejezte ki minden kollégájának és barátjának, aki segített neki. Arról is beszélt, még nem találkozott személyesen Karikó Katalinnal, de nagy csodálója munkásságának.
Vagy megbarátkozunk a hirdetésekkel, vagy fizetünk – nagyjából így írható le a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető Meta legújabb ötlete.
Már korábban is számos elismerést szerzett Krausz Ferenc, aki már évtizedek óta dolgozik a fizika területén: egyebek mellett az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, még a 2000-es évek elején.
Krausz Ferenc – Az elektronok lesifotósa címmel készült rövid portrévideó az idei fizikai Nobel-díjat két társával kiérdemlő magyar születésű, Németországban dolgozó tudósról. Az ember mellett a tudomány is előtérbe kerül, a film bemutatja, miért lehetnek szó szerint életbe vágóak Krausz Ferenc és az attoszekundumos fizika felfedezései.
