A Google folyton mással gyártatja saját androidos mobiljait, egy valami azonban közös bennük: mindig az éppen aktuális Android változat fut rajtuk, méghozzá mindenféle sallang - átgrafikázott felület, extra widgetek és a gyártó plusz alkalmazásai - nélkül.
Ez ugyan elsőre inkább hátránynak tűnhet, hiszen a gyártók általában fizetős alkalmazásokat is "ajándékoznak" a felhasználóknak a készülékeikhez, de azért vannak előnyei is a dolognak: például a frissítések szinte garantáltak és amúgy is úgy alakíthatjuk később a rendszert, ahogy nekünk tetszik. A Galaxy Nexuson ennek megfelelően az Android 4.0, avagy közkedveltebb nevén az Ice Cream Sandwich ücsörög, úgy, ahogy a Google megteremtette. Ez amúgy jót is tesz neki, ugyanis ez az Android már kifejezetten szépre sikerült: végre a Google is elért oda, hogy már nem csak a funkciók bővítésével, hanem a felület egységesítésével, ízlésesebbé tételével is foglalkoznak. Az Android 4.0 ízléses, átlátható, gyors és persze minden rezdülése animált. A 4,65"-os, 1280x720 pixel felbontású (316 ppi!), Super AMOLED kijelzőn ez remekül érvényesül. A betekintési szög kiváló, s bár itt már nincsenek meg a megszokott érintős gombok, hanem a rendszer rajzolja ki azokat a képernyő alsó részére, a kijelző minősége van annyira jó, hogy amikor a virtuális gombok látszanak a fekete alapon, azokat egyszerűen a készülékház részének nézzük. A betekintési szög is tökéletes.

A rendszer zökkenőmentes működéséről egy kétmagos (1,2 Ghz-es) Cortex A9 processzor és a PowerVR SGX540 GPU gondoskodik, 1 GB RAM társaságában. Ha pedig már memória: a rendelkezésre álló tárhely mérete 16 vagy 32 GB, bővítési lehetőség nincs. Minden elvárt érzékelő bekerült a házba: accelerometer, gyro, proximity, compass, barometer, A-GPS, Bluetooth 3.0, Wifi 802.11n, DLNA stb.

Elöl találunk egy 1,3 megapixeles kamerát a videocsevegéshez, hátul pedig egy 5 megapixeles változatot a fotózáshoz, videózáshoz. A készülék alsó felén egymás mellé került a Micro USB (2.0) és a füles csatlakozó, bal oldalra a hangerő szabályozó gombok, jobbra pedig a be- és kikapcsolásra, illetve a képernyő zárására szolgáló gomb. A MicroHDMI és egyéb divatos nyalánkságok itt kimaradtak.

A telefont jól összerakták, bár a hátlap kicsit vékonyra sikerült - aggasztóan hajlik amikor levesszük és visszarakjuk - és nem vagyunk a visszapattintós műanyag fülek hívei sem. Mindenesetre ha jól visszanyomkodjuk, nem nyekereg a mobil egy pillanatra sem. A méretei viszont erősen behatárolják, hogy kinek jó, mivel meglehetősen nagydarab.
Az akku cserélhető, az alapból kapott 1750 mAh-s darab az átlagos - okostelefonos - felhasználás mellett egészen jól teljesít, kb. 1,5-2 napig simán bírja.
A hardver ugyan nem mondható a legmodernebbnek, de nem is őskövület, ahhoz pedig, hogy minden tökéletesen működjön, bőven megteszi (játékot sem találtunk, ami ne ment volna akadás nélkül). A Galaxy Nexus fő ereje úgyis inkább a mezítelen Android 4.0-ban van.

Felnőtt az Android
Egy másik anyagban összefoglaltuk képernyőképeken, milyen is lett az Android 4.0 felülete. Nekünk nagyon bejön ez az alap változat, amelyen erősen érezni, hogy a Home képernyő a 3.0-ás verzió leszármazottja. Az Ice Cream Sandwich persze már okostelefonra és táblára egyaránt felkerülhet, így érthető a dolog, ráadásul sikerült úgy alakítani mindent, hogy a kisebb képernyőn is kényelmes legyen használni. Van öt virtuális asztalunk, amelyre kipakolhatjuk az ikonokat, widgeteket (utóbbiakat már az alkalmazások listájánál találjuk meg, külön "fülön").

Az ikonokból immár az iOS 5-höz hasonlóan itt is létrehozhatunk csoportokat, így remekül elrendezhetünk minden fontos alkalmazást akár egyetlen asztalon is. Van négy konfigurálható gombunk és immár virtuálisak a rendszer eddig hardveres gombjai is. Ezek állandóan a kijelző alsó részén láthatók (vissza, Home, alkalmazásváltó), a programok, játékok használatakor egyaránt látszanak. Videók lejátszásakor viszont eltűnnek, így kihasználhatjuk a HD felbontást. A menü gombot immár hiába keressük a megszokott helyén, az csak akkor jelenik meg, ha tényleg van menü az adott alkalmazáshoz, akkor - többnyire - a képernyő jobb felső sarkában találjuk meg az ikonját. A rendszer természetesen képes a programok párhuzamos futtatására, s végre a futó alkalmazások közötti választás is kényelmes, külön virtuális gomb van rá, ahol az Android 3.0-ás táblagépeken megszokott nézőképes listából választhatjuk ki, melyik szoftverre van szükségünk. Egy laza ujjmozdulattal likvidálhatjuk is bármelyiket. A böngésző gyors és jól használható, a nem mobilra optimalizált, Flash-t is tartalmazó oldalakkal sem volt különösebb gond. Egy ekkora képernyőn pedig már remekül lehet böngészni (a napokban debütált egyébként az androidos Chrome bétája is). Fájlkezelő nincs, de az internetről letöltött fájlokat külön alkalmazásban elérjük (egyébként nemrég mutattunk egy remek kis szoftvert az OS X-et használóknak, amelynek segítségével elérik az androidos készülékek tartalmát).

Átalakult a fotós alkalmazás is, a fényképek és videók készítése mellett immár panorámaképeket és timelapse videókat is készíthetünk. Mindkettőt teljes kényelemben. A Galaxy Nexus öt  megapixeles kamerája jó minőségű fotókat készít. Ha minden stimmel és a fókusz is pont jó, akkor nagyon szép képeket kapunk, de néha azért tapasztalható egy kis fátyolosság. A fókuszálás villámgyors és gyakorlatilag azonnal készíthetjük egymás után a fotókat (bár arra azért érdemes figyelni, hogy ha nem végzett az autofókusz, akkor is elkészíti a fotót, így viszont homályos képet kapunk). Ebből a szempontból tehát abszolút a jobbak közé kell sorolni a mobilt. Sőt, nagyon kellemes tulajdonsága, hogy rossz fényviszonyok közepette is élvezhető felvételeket készít.

A kamera alkalmazásban kellő mennyiségű beállítási lehetőség áll rendelkezésre, de valószínűleg azzal járunk a legjobban, ha automatán hagyunk mindent. A videók minőségére nem lehet panasz, mobil viszonylatban jó minőségű full HD felvételeket készíthetünk (sajnos azért nem az iPhone 4S kiváló minőségében...). A panorámaképek kifejezetten jónak mondhatók, különösen, ha nem sietjük el a felvételt (bár erre a szoftver amúgy is figyelmeztet).

Ha már úgyis belekezdtünk a multimédia boncolgatásába, akkor örömmel jelentjük, hogy a zenelejátszóban végre van EQ lehetőség, sőt, füles esetén külön mély hang kiemelés is. A videolejátszó/galéria alkalmazás gyors és remekül használható, de a DivX és egyéb egzotikus formátumokkal nem tud mit kezdeni, így erre a célra külön programot kell telepítenünk (van bőven az Android Marketben). Szomorú viszont, hogy a rádió lehetőség is hiányzik a készülékből. Irodai csomag sincs, de az Office fájlokat megnyitja a rendszer. Szerencsére az Android Market ilyen alkalmazásokkal is tömve van.
Mivel alapvetően egy telefonról van szó, térjünk ki még egy pillanatra e funkciójára is. A rendszer természetesen azonnal összedolgozik a Google címjegyzékünkkel (a Google+, Gmail, Google Maps támogatást már nem is ecsetelnénk külön egy androidos mobilnál). Ennek köszönhetően ha ott rendesen feltöltöttük az adatbázist, a Google fiókba történő belépésünk után pár perccel már kezünkben a teljes címtárunk. A telefonfunkciók kényelmesen használhatók, a tárcsáz remek, az SMS küldés is egyszerű (amúgy a virtuális billentyűzeten meglepően jól lehet írni). A készülék hangminősége abszolút kiváló, tökéletesen halljuk a vonal túlvégén lévőt és általában ő is minket (ez persze azért mindig függ a másik fél készülékétől is).
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a mobil jellemzését, akkor azt kell mondjuk, hogy az egyetlen igazi negatívuma az volt, hogy a Telenor visszakérte a teszt után. Ennél kicsit mélyebben boncolgatva azért akadnak bőven hiányosságok (HDMI csatlakozás, rádió, bővíthetőség stb.), de összességében egy nagyon jó készülékkel volt dolgunk, s aki nem szereti a gyártók által átalakított felületeket, annak a Galaxy Nexus maga az álom. Az Android 4.0 felülete úgy jó, ahogy van, nem kell cicomázni...
A 16 GB-os változat 150-160 ezer forintos árára mindent lehet mondani, de azt nem, hogy olcsó. Ám kétségtelen, hogy egy nagyon jól használható és megbízható készüléket kapunk a pénzünkért.