Autópályaépítés - A döcögő finiser

"Magyarországon a hatvanas évek közepén a Budapest-Törökbálint közötti szakasszal debütált az autópályaépítés. Az elmúlt másfél évtized sztrádaépítései azonban még az évenkénti 10 kilométeres átlagot sem érték el, azóta ugyanis mindössze 110 kilométer autópálya épült. Az ország gazdasági nehézségei miatt számos költségvetési tétel vár felülvizsgálatra, s a takarékosság követelménye nem egy úgynevezett nem-termelő infrastrukturális beruházást ítél tetszhalálra. Úgy tűnik, ez a sors vár a magyar sztrádaépitkezések egy részére is. Egyetlen kilométer autópálya építése 60 millió forintba kerül. A magyar sztráda-hálózatra váróknak lábukat – az e kérdésben döntést hozókhoz hasonlóan – a fékre kell helyezniük."

Kereskedelmünk a KGST-vel – Közös Piacunk

(A HVG kérdéseire Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes válaszolt)

"[Az egymás közötti külkereskedelem] ütemcsökkenése átmenetileg nem kerülhető el. Most az a kérdés, vajon a szocialista országok között lehetséges-e a gépszállításokat annyira felgyorsítani, hogy azok kiegyenlítsék más területek ütemcsökkenését? Azt hiszem, az első egy-két évben nem teljesen. De az átmeneti időszak után már csak rajtunk múlik, tudunk-e gyorsítani. Mivel öt év átlaga lesz változatlanul az árképzés alapja, a konjunkturális, spekulációs áringadozásokat ki lehet szűrni. Illetékes szervek az eddigi elv és módszer további alkalmazása mellett döntöttek."

Dankó Ádám: Vészjósló banalitások

"1973 óta mást nem olvasni, mint hogy kimerülőben a világ energiakészletei, és most már csakugyan tenni kell valamit, mert a pazarlás nem mehet tovább. Ki kell fejleszteni az alternatív energiaforrásokat - mondják. Ez jó dolog és sürgős, de kétkedés fogja el az embert: miért olvasható ez immár hét éve minden egyes nagyszabású energiaprogramban. A programok-tisztelet a kivételnek – valahogy mindig a következő 5 vagy 10 ére szólnak. A Nemzetközi Valutaalap hamburgi üléssorozata kapcsán ugyanilyen banalitás, hogy a szegény fejlődő országok egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek. Az eredmény az lett, hogy az idén párszáz millió dollárral több jut kölcsönökre,- a fejlődőknek pedig vagy 70 milliárdra lenne szükségük."

Terimpex export- Tojástánc

"Évente több mint 4 milliárd tojást termelnek az országban. Belföldi értékesítése a termelők és kereskedők többségének megéri. A tojás kivitele azonban ráfizetéses: 1978-ban átlagosan 2,8-2,9 dollárcentért kelt el a magyar tojások darabja, tavaly 3-3,5 centet adtak egy tojásért. Ez pedig jóval alatta van a hazai termelési költségeknek. A MÉM [a minisztérium] számításai szerint tavaly mintegy 1 forint 40 fillérért állítottak elő egy tojást a termelők. Ha átszámítjuk a dollárbevételt forintra, akkor ez ennél jóval kevesebb. A tojás gyorsan romló, érzékeny árucikk, termelése nehezen tervezhető. A tröszt az idén 1,50 forintra emelte a tojás felvásárlási árát, de a termelőknek továbbra sem túlságosan kifizetődő exportra termelni: a termelési költségek, a januári termelői áremelés következtében ennél magasabbak.. Igazi megoldás tehát ma sincs."

Egyperces interjú - Visszatérés a prakkerhez?
(Mocsári Erika kérdésere a Konsumex osztályvezetője válaszolt)

- Miért tűnik el a porszívó oly gyakran az üzletekből?
- 1979-ben a Hajdúsági Iparművek bejelentette, hogy – élve a szabályozók adta jogával- 1980-tól felhagy e háztartási gép gyártásával. A megoldás az lett volna, hogy bővítjük a behozatalt. A külkereskedelem azonban későn értesült a gyártó döntéséről, és a hiányzó 140 ezer darabot már nem lehetett időben pótolni. Az idén kb 240 ezer porszívó behozatalára tartanának igényt a belkereskedelmi vállalatok, szocialista szállítóink azonban nem készültek fel arra, hogy ilyen hirtelen, ekkora mennyiséget vállaljanak. [Az idén összesen 152 ezer porszívó érkezik a szocialista országokból]

- Ezek szerint bele kell törődnünk, hogy a porszívó is hiánycikklesz?
- Idén még sajnos igen.

A mezőgazdaság ár-és adórendszere- Bonyolult egyszerűség

Magyarországon minden ötödik aktív kereső a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeripari szektorban dolgozik, s mindegyiküknek kilenc embert kell ellátniuk élelemmel. Az új követelményeket a szabályozásnak kell közvetítenie. Míg 1977-ben minden 100 forint értékű mezőgazdasági termék felvásárlási árában 24 forint volt a támogatás, az idán már 100 forintból csak 18 jut erre a célra, miközben a felvásárlási árszínvonal 11 százalékkal nőtt.

„Tetszenek a magyarok, de nem mindig értem őket”
(Heimer György interjúja a Rank Xerox brit cég kereskedelmi igazgatónőjével)

"Magyar partnereim már többször kezdeményeztek [árut-árúért] üzleti konstrukciókat. A magyar eladók azonban sokszor tőlünk várják, hogy kikaparjuk számukra a gesztenyét, hogy cégünk gondoskodjon az árújuk elhelyezéséről. S amikor végre kialakulna az üzlet, jön a hidegzuhany: még sincs gyártási kapacitás, vagy éppen a magyar cég nem szállítóképes. Több mint nyolc éve járok Pestre, életem egyharmadát itt töltöm, mégis úgy vagyok a magyarokkal, mint Bartók műveivel: tetszenek, de nem mindig értem őket."