"Laci abban az évben lett szakközgazda, amikor én születtem. A Reformszövetség tanácsadójaként sok ötlete részben kormányprogram lett. Többen szívesen láttuk volna a miniszterelnöki székben” – mutatta be Békesi Lászlót a házigazda, illetve a moderátor szerepét betöltő Kóka János.

„Nekrológban szoktak ennyi szépet mondani az emberről” – jegyezte meg a vendég. Elárulta, Kóka szerette volna meggyőzni őt arról, hogy az SZDSZ kormányfőjelöltjeként érdemes lenne „egy kört futnia”, de ő kezdettől fogva határozott nemet mondott. „Én 1998-ban kiléptem a politikából és nem akarok visszatérni” – tette hozzá. Ennek okairól úgy fogalmazott: 1998-ban politikai és szakmai ellentétei voltak az MSZP-vel. Szerinte egy válságkormány fölállása esetén olyan miniszterelnök tud csak eredményesen dolgozni, akit a MSZP támogat, és az MSZP az ő személyét nem fogadja el.

Békesi és Kóka a Liberális Klubban © Szegő Péter

Ritka az a kezdeményezés, ami pár hónap alatt akkora hatással van a magyar gazdaságra, mint a Reformszövetségé, melynek elképzelései hivatkozási alapként bekerültek a közbeszédbe – mondta Kóka, megemlítve, hogy a Reformszövetség egyik szakértőjét, Oszkó Pétert pénzügyminiszter-jelöltként emlegetik. Miért oszlott föl a Reformszövetség? – tette föl a kérdést a frakcióvezető.

A Reformszövetség hivatalosan nem létezett: „egyesületként azt hiszem,  bejegyzést sem nyert” – reagált a volt pénzügyminiszter. Az alkalmi társulás arra vállalkozott, hogy a valós helyzetről fölvilágosítsa a társadalmat, egyúttal megalkossa egy koherens gazdaságpolitikai program vázát: Ezzel akart nyomást gyakorolni a politika szereplőire. De közvetlenül politizálni, a választásokon indulni nem akart. „Programvázlatot készítettünk, többre két hónap alatt, korlátozott anyagi erőforrásokkal, nem volt lehetőségünk. Irányelveket adtunk meg, melyek beilleszthetők egy gazdaságpolitikai pályába” – fűzte hozzá a volt pénzügypolitikus. Békesi szerint mivel a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt évek óta nem tett le koherens gazdasági programot az asztalra, a Reformszövetség február közepén publikált anyaga lett az egyetlen program, amihez viszonyulni lehet, így rá volt mindenki kényszerítve, hogy valahogy színt valljon. Az MSZP és a Fidesz elzárkózott a Reformszövetség javaslataitól, az SZDSZ és az MDF támogatta azokat.

Nem véletlen, hogy Magyarországon a politikusok között végrement egy kontraszelekció: sok tehetséges politikus hagyta ott a politika élmezőnyét. Nálunk a hatalom megszerzése nem eszköz, mint nyugaton, s főleg az Egyesült Államokban, hanem végcél – vélte Békesi. A nagy pártok 2002-ben és 2006-ban ahhoz kértek fölhatalmazást, amit nem lehet megcsinálni és 2010-ben is így lesz. „A szavak és a tettek közti különbség nagy”. Ilyen helyzetben a régi demokráciákban – például Ausztriában vagy Németországban – nagykoalíció jön létre, vagy legalább a háttérben a nagy pártok együttműködnek. Magyarországon viszont szinte áthidalhatatlan a kettéosztottság.

Az SZDSZ frakcióvezetőjének azon kérdésére, hogy van-e esélye egy szakértői kormánynak, illetve annak, hogy a szocialisták Bajnai Gordon mögé állnak és ki is tartanak mögötte, Békesi azt felelte: a mostani válságnak fontos tényezője az időfaktor, mint érv. Pár hónapja még nem lehetett látni, hogy hat-nyolc százalék közti GDP-visszaesés várható. „Ilyen politikai romlás esetén nem lehet taktikázgatással kihúzni még egy évet.” A szakember úgy látja: annak mintájára, ahogy a Lehman Brotherst hagyták tönkremenni Nyugaton arról cikkeznek, hogy egyes országokat sem ártana bent hagyni a slamasztikába és ezzel példát statuálni. Az említett országok között Magyarország rendre ott van. Ennek következménye – többek között – másfélmillió munkanélküli és ötszázforintos euró lenne. Békesi hozzátette: mindezt elkerülendő „néhány keserű pirulát le kell nyelni, azaz amit 2001 és 2006 között fedezet nélkül kifizettünk, azt vissza kell venni”.

Csak akkor jobb az előrehozott választásnál a Bajnai-kormány megalakulása, ha az kellő támogatást kap, a szocialisták nem hátrálnak ki mögüle. A parlamentnek még ebben az évben három olyan törvényjavaslat-csomagot kell elfogadnia, ami irtózatosan nehéz lesz a szocialista frakció számára. A 2009-es költségvetés módosítása keretében minden eddiginél komolyabb vágásokat kell végrehajtani, nem kímélve az eddig tabunak számító szociális kiadásokat. E zt az MSZP képviselői még talán megszavazzák. Második körben jön a 2010-től hatályba lépő adótörvény elfogadtatása. Hogy ez meglesz-e, azt a Budai Liberális Klub vendége „elég labilisnak” mondta. A jövő évi költségvetés elfogadtatása meg még nehezebb diónak ígérkezik. Egy szakértői kormánynak kellene minimum három év, hogy a reformokat végigvigye, nemcsak a tűzoltást. A 188 szocialista képviselő jelentős része jövőre is szeretne képviselő lenni, így nemet fog mondani a „népnyúzó” javaslatokra. Ezért elképzelhető, hogy nem megy át a 2010-es költségvetés „és akkor elvesztettünk fél évet”. Ebben az esetben Békesi szerint jobb lenne a gyors előrehozott választás. Mint mondta, őszig ez a kormány biztosan működni fog. „Hogy ősszel mi lesz, az a nagy kérdés” – tette hozzá.

Kóka azon fölvetésére, hogy egy ilyen válságkezelő kormány elkezdi-e a reformokat, Békesi László úgy reagált: nehéz helyzetben lesz az új kormány. Hét hónapja van, mert 2010 eleje a döntések szempontjából már kiesik. Nagy, átfogó reformokra a megalakuló kormánynak aligha lesz lehetősége, inkább arra, hogy rövidtávon hozható döntésekkel stabilizálja a gazdaságot. Ha elmarad Magyarország további leminősítése, az euró lemehet 270-280 forintra, az alapkamat is csökkenhet. Így a devizaadósokat nem fenyegetné a csőd, a vállalkozások olcsóbban juthatnak forinthitelhez, javulna az egyensúlyi helyzet. Mindehhez, Békesi állítja, három százalék alatt kéne tartani a államháztartás hiányát.

Mindezen túl végre orvosolni kellene, hogy mindössze kétmillió ember fizet jövedelemadót. Őket keményen megsarcolják, de ez még mindig nem elég a magas szociális kiadások fedezésére. Például a nyugdíjkassza hiányát évi hatszázmilliárd forinttal egészíti ki a költségvetés az adóból. „Ez tovább nem megy – figyelmeztetett Békesi, hozzátéve: a szociális transzferekhez – családi pótlék, gázártámogatás, lakástámogatás stb. – és az alanyi jogon járó juttatásokhoz hozzá kell nyúlni.

Eközben az ország versenyképessége drasztikusan romlik. Leszakadásunk az Európai Unió átlagához képest megmaradt, a különbség inkább növekszik. „Az utóbbi tíz évet teljesen elvesztegettük” – fogalmazott Békesi  Bokros Lajossal egy hullámhosszon. Országunk legkorábban öt év múlva kerülhet ismét fejlődési pályára - jósolta meglehetősen borúlátóan a volt pénzügyminiszter.

Szegő Péter