Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"27c16654-611f-47c7-a5ff-a8e1fdb48d11","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Gedó az egyetlen magyar bokszoló, aki négy olimpián is szerepelt.","shortLead":"Gedó az egyetlen magyar bokszoló, aki négy olimpián is szerepelt.","id":"20250121_Agyverzest-kapott-Gedo-Gyorgy-olimpiai-bajnok-okolvivo","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/27c16654-611f-47c7-a5ff-a8e1fdb48d11.jpg","index":0,"item":"f3404b22-fb90-4201-8932-d15be26b7992","keywords":null,"link":"/elet/20250121_Agyverzest-kapott-Gedo-Gyorgy-olimpiai-bajnok-okolvivo","timestamp":"2025. január. 21. 06:17","title":"Agyvérzést kapott Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"be354b55-3b06-45b2-bc43-75db50198e60","c_author":"Tornyos Kata","category":"itthon","description":"Még hátravan a középiskolai felvételi neheze, hiába van túl az írásbeli részen a diákok többsége. Az elkövetkező időszakban kell ugyanis eldönteni, milyen gimnáziumokba adjuk be a jelentkezést. Hogy gördülékenyebb legyen a folyamat, hasznos tudnivalókat szedtünk össze a leendő gimnazistáknak a legjobb alapítványi és egyházi iskoláktól kezdve a gimnáziumigazgatók jótanácsain át. ","shortLead":"Még hátravan a középiskolai felvételi neheze, hiába van túl az írásbeli részen a diákok többsége. Az elkövetkező...","id":"20250121_Kozepiskolai-felveteli-rangsor-oktatas-iskola-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/be354b55-3b06-45b2-bc43-75db50198e60.jpg","index":0,"item":"ff4c2834-560f-4910-9beb-1d1bedd37191","keywords":null,"link":"/itthon/20250121_Kozepiskolai-felveteli-rangsor-oktatas-iskola-ebx","timestamp":"2025. január. 21. 13:06","title":"Elit, egyházi, alapítványi? Milyen középiskolát válasszunk, és hol vannak a legjobb gimnáziumok?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3177936d-5aee-4bc8-8310-ecbcf0ed8ebf","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Az őrök a magatartásuk miatt tagadták meg a belépést a négy férfitól és két nőtől, akiknek ez nem tetszett.","shortLead":"Az őrök a magatartásuk miatt tagadták meg a belépést a négy férfitól és két nőtől, akiknek ez nem tetszett.","id":"20250121_ugyeszseg-vademeles-garazdasag-szorakozohely-kecskemet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3177936d-5aee-4bc8-8310-ecbcf0ed8ebf.jpg","index":0,"item":"4e3eac51-581b-43b1-9441-4c6307d291ab","keywords":null,"link":"/itthon/20250121_ugyeszseg-vademeles-garazdasag-szorakozohely-kecskemet","timestamp":"2025. január. 21. 07:58","title":"Nem engedtek be egy társaságot a szórakozóhelyre, hatan támadtak rá három biztonsági őrre Kecskeméten","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cd2aeb12-eea8-465b-b481-3dfc60ae43ac","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"A Metal Shredder Hungary Zrt. elektronikai hulladékokat dolgoz fel, aranyat és ezüstöt is kinyer belőlük. Tulajdonosai között volt ügynökmúltú exállamtitkár, és van bankvezér is.","shortLead":"A Metal Shredder Hungary Zrt. elektronikai hulladékokat dolgoz fel, aranyat és ezüstöt is kinyer belőlük. Tulajdonosai...","id":"20250121_hulladekfeldolgozas-mol-nyrt-metal-shredder-hungary-zrt-tasnadi-laszlo-csanyi-sandor-vallalkozas-kkv","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cd2aeb12-eea8-465b-b481-3dfc60ae43ac.jpg","index":0,"item":"98f8adc5-495d-4e95-8c2d-f7778e776e50","keywords":null,"link":"/kkv/20250121_hulladekfeldolgozas-mol-nyrt-metal-shredder-hungary-zrt-tasnadi-laszlo-csanyi-sandor-vallalkozas-kkv","timestamp":"2025. január. 21. 08:06","title":"Hulladékból aranyat csináló céget vesz a Mol, de még érdekesebb, hogy kitől","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8765ee75-1be3-46c6-a582-9ebd7a9271fc","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Vitézy Dávid szerint szokatlan, hogy az állam jelentős anyagi költséget vállalt a szükséges közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban, és a szerződés néhány “elnagyolt” pontjára is felhívta a figyelmet.","shortLead":"Vitézy Dávid szerint szokatlan, hogy az állam jelentős anyagi költséget vállalt a szükséges közlekedési fejlesztésekkel...","id":"20250122_Vitezy-David-a-Mini-Dubaj-felresikerult-latvanyterverol-posztolt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8765ee75-1be3-46c6-a582-9ebd7a9271fc.jpg","index":0,"item":"855f86b2-9816-445f-be41-8f936d377f73","keywords":null,"link":"/itthon/20250122_Vitezy-David-a-Mini-Dubaj-felresikerult-latvanyterverol-posztolt","timestamp":"2025. január. 22. 14:47","title":"Vitézy Dávid a Mini-Dubaj félresikerült látványtervéről posztolt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9f16d3d7-e238-46d7-9a5d-1d20103eab12","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A bőven 10 ezer fölé forgatható motorral szerelt versenyautó a 90-es évek közepére repít vissza bennünket.","shortLead":"A bőven 10 ezer fölé forgatható motorral szerelt versenyautó a 90-es évek közepére repít vissza bennünket.","id":"20250121_90-es-evek-kimaxolva-egy-legendas-es-meregdraga-alfa-romeo-155-var-uj-gazdara","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9f16d3d7-e238-46d7-9a5d-1d20103eab12.jpg","index":0,"item":"22e668d6-d8f8-41d3-b658-17c0e577ccd6","keywords":null,"link":"/cegauto/20250121_90-es-evek-kimaxolva-egy-legendas-es-meregdraga-alfa-romeo-155-var-uj-gazdara","timestamp":"2025. január. 21. 07:59","title":"90-es évek kimaxolva: egy legendás és méregdrága Alfa Romeo 155 vár új gazdára","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0af51a9f-31c8-434b-9328-081f8d45f77e","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal két százmillió forint fölötti luxusautót hirdetett meg árverésre, amelyeket egy két évvel ezelőtti adócsalási ügyben foglaltak le.","shortLead":"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal két százmillió forint fölötti luxusautót hirdetett meg árverésre, amelyeket egy két évvel...","id":"20250120_Husz-peldanyban-keszult-ritka-Ferrarit-arverez-el-a-NAV","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0af51a9f-31c8-434b-9328-081f8d45f77e.jpg","index":0,"item":"24ab11c3-cf5e-42ea-abee-3a19fb7f95c1","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250120_Husz-peldanyban-keszult-ritka-Ferrarit-arverez-el-a-NAV","timestamp":"2025. január. 20. 20:28","title":"Húsz példányban készült, ritka Ferrarit árverez el a NAV","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ace906e9-0a38-4aba-a165-2bc3166230bc","c_author":"Lengyel Tibor","category":"itthon","description":"A fővárosi távhőcég mellett egy másik vállalkozásnak is elővásárlási joga van a rákosrendezői mini-Dubaj fejlesztési terület egy részére. Ez az alvócég eddig Zelles Sándoré volt, aki a Gyurcsány-éra állami vagyonkezelője volt, de már jó ideje a NER közelében bizniszel. Ám 10 nappal az állam és az arab befektetők közti szerződés aláírása előtt megvette ezt a céget Halkó Gabriella, aki Habony Árpád gazdasági érdekeltségeinek gyakori képviselője. ","shortLead":"A fővárosi távhőcég mellett egy másik vállalkozásnak is elővásárlási joga van a rákosrendezői mini-Dubaj fejlesztési...","id":"20250122_Habony-cegeinek-ugyvezetoje-vasarolta-meg-a-mini-Dubaj-teruletere-elovasarlasi-joggal-biro-vallalkozast-10-nappal-az-arab-befektetokkel-alairt-szerzodes-elott-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ace906e9-0a38-4aba-a165-2bc3166230bc.jpg","index":0,"item":"7a3278b7-6a7d-4853-a38d-d241c7e66862","keywords":null,"link":"/itthon/20250122_Habony-cegeinek-ugyvezetoje-vasarolta-meg-a-mini-Dubaj-teruletere-elovasarlasi-joggal-biro-vallalkozast-10-nappal-az-arab-befektetokkel-alairt-szerzodes-elott-ebx","timestamp":"2025. január. 22. 14:12","title":"Habony-közeli cég vásárolta meg a mini-Dubaj területére elővásárlási joggal bíró vállalkozást, 10 nappal az arabokkal aláírt szerződés előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Csizmadia Ervin: Mitől nem szeretjük a magyar kapitalizmust?
Tetszett a cikk?
A magyar társadalom a biztonságot és a kockázatkerülést részesíti előnyben, jellemző rá a mindenoldalú bizalmatlanság és az együttműködés hiánya – hogyan lesz akkor itt nyugati értelemben vett kapitalizmus? A Jelentés a magyar kapitalizmus állapotáról címmel minap megjelent tanulmány megállapításait veszi bonckés alá a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója. Kiemeli, hogy kár a külföldre fogni a sajátos magyar rendszer torzulásait, a hiba a mi készülékünkben van.
A rendszerváltás óta eltelt húsz évben nem vagyunk elkényeztetve magára az egész rendszerre rákérdező művekkel. A hazai közéleti viták két véglet között őrlődnek: az egyik oldalról „új rendszerváltást” sürgetnek, és megállapítják, hogy az egész rendszer úgy rossz, ahogy van; velük szemben a másik oldalról szintén nem kevesen kijelentik, hogy döccenőkkel bár, de az 1989-ben létrehozott alkotmányos rendszer működik, s semminemű komolyabb alkotmányos változtatásra nincs szükség.
Idézetek a jelentésből
„Az ország helyzete meginogni látszik, polgárai csalódottak, az üzletmenet intézményeit a személyes kapcsolatok pótolják. Az állam ellenségnek tekinti a vállalkozásokat, a gyengék védelmezőjének szerepében érzi jól magát. Cégeink, családjaink nemcsak a világgazdasági válság hazánkra jutó árát kénytelenek megfizetni, hanem azt is, hogy Magyarországon rossz kapitalizmus alakult ki. Az együttműködés alapjait jelentő bizalom kevés, az ezt megteremtő intézmények összessége – a bizalom infrastruktúrája – rosszul működik. Az ország polgárai és vállalkozói tisztességesen szeretnének érvényesülni, de úgy érzik, ez lehetetlen: aki sikeres, az akadálytalanul előzi a buszsávban a kocsisort, ami egyre hosszabb, mert a rendőrlámpa nem működik."
A Közjó és Kapitalizmus Intézet értekezése, Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról 2008 címmel, egészen más medret váj. Nem a politikára, még kevésbé a pártpolitikára, de még csak nem is – mint ahogyan az írás címe alapján várhatnánk – a gazdaság dimenzióira kérdez rá, hanem egy harmadik tényezőre, arra, amely a stáb szerint a kapitalizmust (pontosabban a nyugati világban sikeresnek vélt kapitalizmusokat) működteti: a kapitalizmus emberi dimenzióira; az intézményekre és a normarendszerre.
Ezt a nagyon is innovatív megközelítést egyáltalán nem kísérik párt-, politika- vagy gazdaságellenes felhangok. A szerzők félreérthetetlen módon ki akarják tágítani a demokratikus Magyar Köztársaságról való gondolkodás kereteit, s ennek jegyében elutasítják a mindent uraló pártpolitikai megközelítéseket. Kritikájuk legfeljebb áttételes és semmiképpen nem bántó. A szövegben a politikai elit felelősségét is „tapintatosan” említik meg. Az erőteljesebb kritika feltehetőleg nem azért hiányzik, mert a szerzők nincsenek tisztában a hazai pártpolitika negatívumaival. Nagyon is tisztában vannak vele, éppen a mindenoldalú bizalmatlanságot és az együttműködés hiányát tartják a magyar kapitalizmus egyik rákfenéjének. A bizalmatlanság nem csupán vertikálisan (az elit és a társadalom viszonylatában), de horizontálisan (a társadalmi csoportokon belül) is létezik.
A jelentés szerzői a kapitalizmust döntően kétféleképpen: mint intézményes rendet, és mint normarendszert definiálják, s az a véleményük, hogy sem az intézmények, sem pedig a normák kialakítása és működtetése nem bízható csupán az államra vagy a politikára. Ez a szemléletmód jellemző a dolgozat nagy részére, még akkor is, ha találkozhatunk olyan kitételekkel is, mint például: „A vállalkozók nagyjából annyira érzik sajátjuknak az állam teremtette szabályozói környezetet, mint amennyire egy megszállt ország állampolgárai azonosulnak a megszálló hatalommal és annak képviselőivel”. Azaz: a magyar állam képtelen kapitalista (értsd: a társadalom tagjainak tetsző, a társadalom normáinak megfelelő) viselkedésre.
A szerzők önmagukat konzervatívnak tekintő társadalomkutatók, akik igyekeznek eloszlatni a konzervatívok állambarátságával kapcsolatos előítéleteket. A tankönyvekből is tudhatjuk, hogy a konzervatívok nem túlságosan barátai az államnak, noha Magyarországon minden másképpen van, mint a tankönyvekben. A jelentés szerzőit valójában az emberi, a társadalmi dimenzió érdekli, az, hogy miért nem tud úgy működni a társadalom, ahogyan szeretne, és mit tehetne az állam, hogy a társadalom úgy működhessen, ahogyan az neki jó.
A szerzők szerint „a kapitalizmus, a kereskedő társadalom akkor erős, ha intézményeivel nemcsak hogy nem gátolja, de kifejezetten elő is segíti a kölcsönös és előnyös cseréket”. Alapvető konzervatív posztulátum: nem az állam, hanem a társadalom hoz létre intézményeket és normákat; az állam szerepe mindössze annyi (s ez nem kevés), hogy ne béklyózza meg a kölcsönösen előnyös cseréket.
Olyan lesz tehát a magyar kapitalizmus, amilyenné a társadalom értékrendje formálja – vonják le a szerzők a zavarba ejtő következtetést, mert hiszen válságban megviselődött társadalmunk úgy tudja, hogy a magyar kapitalizmus jövőjét nem mi, és pláne nem a társadalom értékrendje, hanem a tőlünk független folyamatok szabják majd meg. Ezzel a közkeletű megállapítással szemben itt azt olvassuk, hogy „a magyarországi kapitalizmus jövőbeli medrét nagyrészt a társadalom által vallott legfontosabb értékek jelölik ki”. Ezen kitételükön persze a szerzők is meghökkennek, hiszen ugyancsak ők mutatják ki, hogy a magyar társadalom nagy része a biztonságot és a kockázatkerülést, azaz nem az igazi kapitalista erényeket részesíti előnyben.
A jelentés valami olyasmiről beszélt, amiről húsz éve érdemben senki. Van azonban három hibája, amelyeket úgy a kibocsátó intézetnek, mint a szerzői stábnak célszerű lesz végiggondolnia, már ha szeretnék szellemi terméküket komoly szakmai dialógus kiindulópontjának megtenni.
1.Először is a dolgozatban a kapitalizmus fogalma túlságosan is evidenciaként van kezelve. Magyarországon kapitalizmus lenne? Nem az a baj a magyar kapitalizmussal, hogy hiányosak és deformáltak az intézményei s csökevényesek a normái, hanem az, hogy magyar kapitalizmusról (a szó nyugatias értelmében) valójában nem is beszélhetünk, hiszen például a kapitalista gazdasághoz alapfeltételnek számító tőkemozgás enyhén szólva is korlátozottan van csak jelen – hogy egyéb hiátusokról ne is beszéljünk. A szerzők tovább bonyolítják a dolgot, amikor különbséget tesznek rossz (a mai) és jó (a remélt jövőbeli) kapitalizmus között, de nem reflektálnak az elmúlt húsz évre, amikor is a magyar társadalom korántsem a kapitalizmus gondolkodási terminusaiban határozta meg önmagát. Nem ártott volna tehát sokkal behatóbban megvizsgálni magát az alapfogalmat, s nem elégedni meg azzal, hogy a mai Magyarország a „rossz” kapitalizmus megtestesítője.
2. Egy ilyen igényű és mélységű dolgozattól elvárható lett volna a problémák történeti összefüggéseinek legalább a felvillantása. Természetesen nem egy komplex történeti vizsgálatot vártunk volna el a döntően szociológiai és közvélemény-kutatási szemléletmódú szerzőktől. Ám kísérletet tehettek volna a társadalmi bizalom- és együttműködési hiány rendszereken átívelő okainak feltárására. Már csak azért is, mert kijelentik, a bizalmatlanság „nem ezeréves átok”, azaz megváltoztatható. Ám már 150 évvel ezelőtt élő elődeink is látták a magyar társadalom bizalmi állapotának gyengeségét, a munkakultúra problémáit, azaz végső soron az intézmények és a normák diszfunkcionális működését. Sok minden mégsem változott. A magyar kapitalizmus állapotfelmérése tehát nem kecsegtet teljes és átfogó magyarázattal pusztán a jelenből. Éppen az a legérdekesebb kérdések egyike, hogy vajon a rendszerváltás utáni rövid periódustól eltekintve, miért tértek vissza az elmúlt évszázadban mélyen szervesülő mentális és strukturális tendenciák? Mint például a társadalmi atomizáltság, a nepotizmus, a korrupció, a szervilizmus, az állami pazarlás, a politikai felelőtlenség, a paternalizmus – és még sorolhatnánk.
3. Vitatható az a döntés is, hogy a szerzők – ha már témájuk a kapitalizmus – semmit nem mondanak korunk globális kapitalizmusáról és annak hatásáról a magyar kapitalizmus természetére. Mindez azonban nem véletlen, a globális kapitalizmus és a globalizáció inkább baloldali vagy liberális tematikának számít, a szerzők pedig konzervatívok, akik ettől teljesen eltérő módon igyekeznek pozícionálni önmagukat. Egyrészt az, hogy van értelme a hazai kapitalizmust önmagában vizsgálni (szemben a másik oldal véleményével, amely szerint mi legfeljebb csak követjük a nemzetközi trendeket); másrészt az, hogy létezik értékelvű kapitalizmusszemlélet (szemben a globalizáció pragmatikus-értékmentes baloldali-liberális szemléletével). Figyelvén a hazai baloldali és liberális gondolkodók ez irányú munkásságát, nem állíthatjuk, hogy ez a megközelítés teljesen légből kapott. Ám a globális tendenciák teljes kihagyása csökkenti az elemzés érvényességét.
Mindezek a kifogások nem csökkentik a 2006-ban létrejött intézet és a jelentést készítő stáb érdemeit, hiszen olyan témát dobtak a köztudatba, amelyről az elmúlt húsz évben még szemérmesen is alig esett szó. A kapitalizmus tematika vitára bocsátása tehát kifejezetten üdvözlendő egy olyan országban, amely eddig csak az államgazdaság és a piacgazdaság sajátos keverékét bírta kivajúdni magából anélkül, hogy egy cseppet is érdekelték volna a kapitalista intézmények és normák. Talán majd most.
Mindazonáltal a dolgozat óhatatlanul fölvet egy történeti párhuzamot. A reformkorban Magyarország polgárosodni készült - polgárok nélkül. Ma kapitalizálódni akarunk – kapitalisták nélkül? De nem akarok rosszmájú lenni. Személy szerint örülök annak, hogy 20 év után eljutottunk a kapitalizmus fogalmához.