Sólyom László szavait kölcsönvéve a legkevésbé demokratikusnak, Orbán Viktor erősebb megfogalmazását a helyzetre adaptálva akár illegitimnek is nevezhető, ami jelenleg Magyarországon európai parlamenti választási kampány címén zajlik.
unknown
Pártjaink a tájékozatlan magyar választót arról győzködik, miért jó vagy rossz az, amit a kormány idehaza tett és tenni fog, s miért cselekszi majd az ellenzék annak épp a fordítottját, ha hatalomra kerül. Joggal feltételezhetjük, hogy a propaganda legalábbis a választók egy része esetében hatásosnak bizonyul, s a végeredmény majd azt mutatja, milyen lenne a magyar Országgyűlés összetétele, ha június 7-én ez utóbbi testület tagjairól voksolnánk.
Csakhogy – mint talán néhányan azért tudják – a tét most nem ez, hanem egy másik törvényhozás, történetesen az Európai Parlament politikai arculatának megszabása. Márpedig korántsem biztos, hogy a magyar választó ugyanazt a célt ugyanannak a pártnak a hatalomba segítésével éri el az itthoni és a nemzetközi terepen. Legnagyobb pártjaink hazai cselekedetei és kommunikációja ugyanis köszönő viszonyban sincs azoknak az európai pártcsaládoknak az érveivel és jövőképével, amelyekhez az EP-ben tartoznak.
„Ha a jobbközép győz, akkor több piaci liberalizációt, kevesebb környezetvédelmi szabályozást és szigorúbb bevándorlási politikát várhatunk, míg a balközép győzelme esetén magasabb környezetvédelmi követelményeket, erősebb munkajogi szabályozást és liberális bevándorlási politikát” – foglalta össze a két fő politikai erő, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja választási programjainak lényegét Simon Hix, a London School of Economics professzora. A magyar polgárt azonban honi pártjaink gondosan elszigetelik ezektől az információktól.
Még ha akadna is ebben az országban néhány mindenre elszánt választó, aki kíváncsi volna az európai szocialisták vagy a néppártiak választási manifesztumaira, sem az MSZP, sem a Fidesz nem tartotta fontosnak, hogy e dokumentumok magyarul hozzáférhetőek legyenek. Az Európai Néppárt honlapján még a pártprogram címét sem fordították le magyarra. A szocik legalább a címlap magyarításáig elmentek, de bár ne tették volna; az eredmény több mint kínos („Első helyen a népesség: új irányvonal Európa számára” szól a suta fordítása annak a baloldali szlogennek, amely angolul így hangzik: „People first: a new direction for Europe”).
Mindez felér akár a tudatos megtévesztéssel is. Ha ugyanis tekintetbe vesszük, hogy az EU tagállamaiban érvényes törvények legalább fele semmi másból nem áll, mint a Brüsszelben alkotott szabályok automatikus honosításából, az utóbbiak háromnegyedének – a lisszaboni szerződés hatályba lépése után 90 százalékának – megszületéséhez pedig elengedhetetlen az EP jóváhagyása, talán meg is kérdőjelezhető az európai és az országgyűlési választások közötti fontossági sorrend mostani látszata. E megközelítésben akár elveszett szavazatnak is minősíthető például annak a magyar választópolgárnak a voksa, aki a mai válságos időkben az államtól igényelne több védelmet, és ezért az efféléket ígérő Fideszt tervezi június 7-én beikszelni.
Uniós szinten ugyanis – a gazdasági krízist meglovagolva és a tagállamok többségében most éppen hatalmon lévő jobbközép kormányok elleni protestszavazatokra apellálva – éppen az Európai Szocialisták Pártja kampányol azzal, hogy ha többségbe kerül az EP-ben, akkor egyebek között lazítani fog a vállalatoknak nyújtható, szigorúan korlátozott állami támogatási rendszeren. Paul Nyrup Rasmussen szocialista pártelnök erre a minap a lengyel szocializmus vesztőhelyén, a közösségi előírások miatt most bezárásra ítélt gdanski hajógyár munkásai előtt tett ígéretet.
Az európai szocialisták dán elnöke afelől sem hagyott kétséget, hogy ha – esetleg a zöldekkel koalícióban – többségre tesznek szert az új ciklusban, útilaput kötnek a bankokat szabadon garázdálkodni engedő, ezzel gazdasági válságot előidéző, majd azt tétlenül szemlélő európai bizottsági elnök, a néppárti José Manuel Barroso talpára. Eközben a Néppárt a szociális piacgazdaság versenyképességének erősítését szorgalmazza – zene a hazai ballib füleinek –, s máris támogatásáról biztosította Barrosót egy második terminusra.
Miközben pár hét múlva a hazai választók nagy többsége szavaz majd feltehetőleg jobbra, a kontinens nagyobb részén balratolódást hozhat a krízis. Az uniós intézmények közvetítésével azonban ez legalább annyira befolyásolhatja a sorsunkat, mint az, hogy ki veszi át a stafétabotot a Kossuth téren. Az a magyar választó, aki a következő öt évben mást kap, mint amire számított, európai rokonaiktól messzire sodródott pártjaink eltévelyedéseinek lesz az áldozata.
KOCSIS GYÖRGYI
(A szerző a HVG munkatársa)
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
