HVG: A budapesti Városháza tömbjének átépítésére kiírt nemzetközi tervpályázat eredményét – az ön első helyezését – már tavaly októberben kihirdették, mégis csak a napokban írták alá az erről szóló szerződést. Mi tartott ilyen sokáig?

E. v. E.: Nem csodálkozom, hogy ennyire lassú volt az egyeztetés. A Városháza számára ez a beruházás minden vonzereje ellenére kockázatot is tartalmaz.

HVG: Például, hogy nem lesz-e végül az egészből bevásárlóközponttal kombinált irodai tömb? Elvégre a tervek szerint magánberuházásban valósul meg, és a befektetőknek nem a leendő kulturális funkciók hozzák a pénzt.

E. v. E.: Pontosan ennek a kivédésére kellett rendkívül körültekintő, aprólékos munkával végigmennünk a szerződés egyes pontjain. Szeptember 30-áig kell letennem az engedélyezés benyújtására alkalmas terveket, aztán végig kell kísérnem az engedélyezés folyamatát. Az eredmény olyan, jogilag kötelező dokumentum lesz, amelytől a befektető önhatalmúlag nem térhet el. A terv rögzíti, hogy a kiskereskedelemnek 15 ezer, a Városháza irodái számára 40 ezer, a befektető által bérbe adható irodák számára 25-30 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre. További 6 ezer négyzetmétert szálloda, 14 ezret kulturális létesítmény foglalna el, és épülne egy körülbelül 1300 autót befogadó mélygarázs, valamint közösségi terek. Lehet, hogy a gazdasági helyzet változásokat kényszerít majd ki, de ez nem történhet a város akarata ellenére. A beruházás ebben a formában is nagyon vonzó – a fejlesztés a centrumban van, nagyon jó a tömegközlekedési kapcsolata, és a környező épületeknek három évszázados történelmi múltjuk van. Arra törekedtem, hogy üzletileg megvalósítható elképzeléssel álljak elő, miközben a város fejlődését is szem előtt tartottam. Nagyon szeretem ezt a dizájnt, amivel végre egy eddig tátongó üresség is beépül.

Erick van Egeraat városházi tervével. Papíron © Túry Gergely

Kinek jó a Városháza Fórum?

Ellehetetleníti a kiskereskedőket és az eddigieknél is nagyobb dugókat okoz majd Budapest szívében a Városháza Fórum néven futó beruházás – állítják a projekt ellenzői. Szerintük a nagyrészt üzleteknek és irodáknak helyt adó épületegyüttessel egy újabb plázának ad otthont a főváros, ahelyett, hogy inkább parkosítanák a területet. A városvezetés szerint viszont nem kell újabb zöld terület, arra ott van az Erzsébet tér.  A hvg.hu cikke a Városháza Fórum projektjéről.

HVG: Épp ez utóbbit tették szóvá több fórumon is, megkérdezve, miért ne lehetne a Városházát úgy kicsinosítani, hogy közben új építmények helyett, az ön által is megálmodott találkozóhelyként, fás közpark kerüljön ide.

E. v. E.: Ezzel a megoldással a várost és lakóit hatalmas veszteség érné. Ha valaki egy kellemes lakóházban elszigetelten éldegél, akkor természetesen nincs szüksége ilyen pörgős helyre. Csakhogy ez a terület a centrumban van, közösen használjuk, itt minden négyzetméter sokat ér, tehát helyes, ha egy ügyintézésre és kikapcsolódásra egyaránt alkalmas tér foglalja el a mit sem érő üresség helyét. Öngól lenne figyelmen kívül hagyni ezt a lehetőséget.

HVG: Úgy tűnik, az építmény autóforgalmat vonzó hatása sem zavarja, hiszen hatalmas parkolót irányoz elő, és mint a terv értékelésében olvasható, csak a centrumtól távol javasol behajtási korlátozásokat.

E. v. E.: A Bazilika előtt is van mélygarázs, ha ott nem zavar senkit, itt miért lenne bűn egy hasonló? Egyébként a Károly körút autóforgalmát éppen én szerettem volna kétszer két sávra csökkenteni, de a várospolitikusok ezzel nem értettek egyet.

HVG: Az is sokaknak szemet szúrt, hogy a tervben szereplő üvegkalicka-kilátó a mellette lévő Deák téri templom magasságával versenyez.

E. v. E.: Mi ebben a rossz?! Minden generációnak joga van letenni a maga névjegyét. Ahogy egykor a Bazilika volt a főváros legmagasabb épülete. Nem a múlt iránti tiszteletlenség, ha kifejezésre juttatjuk, hogy itt van a város szíve. A leendő építmény expresszív, modern, de igazán nem mondható monumentálisnak. Külön súlyt helyeztem arra, hogy mindent megtartsak, ami történelmileg értékes. A terület beosztása, sőt a lépcsőházak elhelyezése is marad a régi.

HVG: Mégiscsak 5-6 emeletnyi térfal áll majd az egykori földszintes – illetve a háború előtt egyemeletes – üzletsor, az egykori történelmi városfal helyén. Miért nem lehetett a körút felé nyitva hagyni a tervezett belső udvarokat?

Erick van Egeraat

A holland kormány által küldött építészcsoport tagjaként 1991-ben Magyarországra látogató, és városrehabilitációs tapasztalatait a hazai szakmával megosztó, 53 éves holland világpolgár tartósan ide kötődik, amennyiben a rotterdami mellett már 1992-ben tervezőcéget alapított Budapesten. Olyan emblematikus épületek viselik sajátos stílusát, mint a középkori városfal alapjait követő hollandiai Grave településen a Városháza, a lipcsei egyetem most épülő tömbje, amely az NDK-s időkben lerombolt templomot is magában foglalja, vagy a dániai Roskilde katedrálisának ellenpontjaként megépítendő, látványos külsejű hulladékégető terve. Magyarországon több védett épület megújításával, a Nagykovácsi Hillside lakóparkkal és két Dózsa György úti átépítéssel vált ismertté. Mostani legnagyobb megrendelése a nettó 416 millió forintos Városháza-terv, miközben a Nagyvásártelepre általa tervezett Duna City beruházás sorsa bizonytalanná vált, csakúgy, mint a Talentis-csoport által beharangozott Etyeki Park fantázianevű, 660 hektáros szabadidőközponté.

E. v. E.: Kell egy kis intimitás, elkülönülés a forgatagtól, amit ez a szimbolikus építmény jól szolgál. Nem látom be, miért lenne túl nagy, hiszen magassága a szomszéd épületekéhez igazodik.

HVG: És miért nevezi ökologikusnak – más építményeihez hasonlóan – a Városháza tervét? Hiszen – mint a zsűri is megemlíti – nem teljesült az az elvárás, hogy három szintre növényzet kerüljön.

E. v. E.: Ugyan már! Az ökologikus építészet nem egyenlő néhány fa jelenlétével. Szerintem a legfontosabb a fenntarthatóság, az pedig számomra azt jelenti, hogy a terveim alapján időtálló alkotások készüljenek. Nem olyanok, mint sajnálatosan sok új épület Budapesten. Számos technológia áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy épületet ökológiailag fenntarthatóvá tegyünk, ezeket szervesen be kell illeszteni a tervbe.

HVG: Első budapesti munkája, a most az ING bank által használt Andrássy út 9. szám alatti épület belső átalakításakor tiszteletben tartotta a régi homlokzatot. Két Dózsa György úti házán viszont tobzódik az üveg. Márpedig az ilyen épületekben – hacsak nem használnak energiazabáló fűtési rendszert, illetve klímaberendezéseket – nyáron elviselhetetlen a hőség, télen viszont hideg van.

E. v. E.: Ez nem feltétlenül igaz. Szeretem ezt az anyagot, lehet vele játszani. Folyékony, alakítható, változatos formákat ölthet, és a teljesen átlátszótól a kőnek tűnő szilárd tömbig sokfélét lehet alkotni belőle. Persze ismerni kell a tulajdonságait. Az ING székházában két üvegréteg között kering a levegő, így nagyon kellemes a klíma. Ugyanezt az évtizedes technológiát alkalmaztam a rotterdami Inholland Egyetem bővítésekor is.

HVG: 12 országban száznál több épületet tervezett, köztük egy sport- és szórakoztató-központot az oroszországi Hanti-Manszijszkban. Melyik kultúrában érzi magát igazán otthon?

E. v. E.: Nem tudom. Nagyon szeretek emberekkel találkozni, bármerre járok is. Azt tapasztaltam, hogy Szibériában az emberek mindenki másnál nyitottabbak. Különös érdeklődés munkál bennük, meg akarták vitatni velem építészeti, várostervezési elképzeléseiket. A németeknél például sosem érzek ilyesmit, sokkal hűvösebbek, racionálisabbak, viszont vonz a magas szintű építészeti kultúrájuk. Szentpétervár a széles útjaival maga a megtestesült nyugalom, Budapest zaklatottabb. Minden impressziót igyekszem felhasználni a munkám során.

HVG: A csapatának egy részétől mégis megvált, hiszen budapesti és rotterdami cégei tavaly csődbe mentek.

E. v. E.: Nagyon bántott, hogy be kellett zárnom a vállalkozásaimat, és újakat kellett indítanom helyettük. De kénytelen voltam ezt tenni, miután tavaly nyártól már a magánbefektetéseimet kezdtem felélni. Nagyon összezsugorodott a piac. Tavaly öt irodánkban 47 terven dolgoztunk, idén csak 25-ön. Magyarországon már 2007-től érzékeltem a megtorpanást, de próbáltam kitartani. Úgy tapasztalom, errefelé gyanakodnak, ha valaki csődöt jelent. Pedig jogilag minden tökéletesen tiszta, az eljárások az illetékes bíróságok előtt rendben lefolytak. Igaz, Budapesten egy volt kollégám pert indított ellenem, de a többség megértette, hogy nem volt más választásom. Új budapesti cégem ötfős mérnöklétszámát még az idén bővíteni kívánom. Természetesen főleg a régi kollégákra számítok.

HVG: Nem zavarja, hogy művészi elképzeléseinek gátat szabnak az olykor földhözragadt megrendelők?

E. v. E.: Akik velem dolgoznak, látják, hogy nem alkalmazok a valóságtól elrugaszkodott megoldásokat. Ha valaki kék házat kér tőlem, megtervezem neki, csak mondja meg világosan, mit akar. Varsói nagykövetünk megkért, tervezzem át az általam oda elképzelt nagykövetség homlokzatát, mert úgy vélte, a vastag, rózsaszín üveggel burkolt oszlopok nyomasztóan hatnának. Kérésére végiggondoltam, hogyan lehetne – a biztonsági követelményekből sem engedve – szellősebbé tenni a szerkezetet. A végül kitalált megoldás most már talán jobban is tetszik nekem. Nem mondanám, hogy ez a kedvenc épületem, ugyanis mindig az éppen legutolsó tervemet szeretem a legjobban.

SZABÓ GÁBOR