Fürjes Judit
Fürjes Judit
Tetszett a cikk?

A vasárnapi parlamenti választás tétjéről beszélt az MSZP elnöke.

hvg.hu: A parlamenti választási kampány finisébe érkeztünk, amikor is tudvalevő, hogy a szocialista párt vesztésre áll. Mire elegendő ez a néhány nap, hogy a még alvó baloldali szavazók, illetve az ország bizalmát visszanyerjék? Lát ön erre esélyt?

Lendvai Ildikó: Aki demokrata, az az erő mellett ellenerőt, a hatalom mellett kontrollt akar látni. Ezért kell felkelnie az „alvó” választónak is.

Lendvai Ildikó
©

Az MSZP három pozitív üzenettel kér bizalmat választóktól, három fő ügyben vállalja, hogy mindig szót emel. Az első a felelős válságkezelés folytatása annak érdekében, hogy ne omoljon össze a költségvetés, és a válságkezelés terhei az eddiginél jobban ne háruljanak az amúgy is nehéz helyzetben élőkre. A második üzenetünk: egy nyitott, modern, szabad és türelmes európai ország eszményét fenn kell tartani, nem szabad bezárkóznunk, elfordulnunk Európától, turulos-koronaúsztatós-kakastollas rezsimeket életre hívni. A harmadik üzenet pedig: meg kell őriznünk a félelemmentes élet, a demokratikus sokszínűség és vélemény jelentette vívmányokat.

hvg.hu: Ezek jelenleg veszélyben vannak?

L.I.: A Jobbik önmagában a demokratikus berendezkedés felforgatására irányuló szándékot képviseli. De a demokratikus sokszínűség szempontjából veszélyesnek tartjuk Orbán Viktornak a kötcsei beszédben megfogalmazott gondolatait is, melyben gyakorlatilag a duális és plurális rendszerek és a demokratikus vitakultúra lejártát jövendölte, sőt, kívánta, egyetlen párt kontroll nélküli, bebetonozott túlhatalmának szándékát jelentette be.

hvg.hu: Ha jól értem, akkor ön szerint az országra veszélyes a Jobbik, de valójában a Fidesz is. Vona Gábor valóban a Fidesz körül alakult polgári körökben kezdte a politizálást. Ugyanakkor sokan emlékeztetnek az MSZP vezette kormányok gyászos eredményeire az elmúlt 8 évben, amelyek hozzájárultak a Jobbik sikeréhez, tehát felmerül a szocialisták felelőssége is.

L.I.: A radikális hangütés először a Fideszben nyert polgárjogot. A Jobbik indulati politizálásának a legitimálása a Fidesz polgári köreiből ered, részben onnan nőtt ki a vezérkar is. A közvéleménykutatások szerint a Fidesz és a Jobbik között folyamatosan mozgásban van egy 300-400 ezres szavazótábor, amelyik nem lát – mert nincs is – éles határt a két párt sugallatai között. Fokozati különbség persze van, nem is kicsi. A Jobbik esetében az engedetlen „kis öccsről” beszélhetünk, aki látta a báty rossz példáját, és még rátesz néhány lapáttal, ráadásul gyufával a kezében szaladgál. A „vagány” kis öccs pedig azért tud ennyire vonzó lenni, mert meglévő, valós problémák és kérdések körül hangoskodik és gyújtogat. Hogy bőven talált ilyeneket, abban benne van minden parlamenti párt felelőssége, így a miénk is, amelyik kormányon volt az elmúlt húsz évben. Az egyik ilyen probléma a roma integráció összes nehézsége, a másik a közbiztonság napi zavarai. A harmadik probléma pedig az elitellenesség, amit főleg a korrupció táplál. Azt szoktam mondani, hogy a Jobbik jól kérdez, csak gyilkos módon rosszul, pusztítóan válaszol. Az ország számára katasztrófa volna, ha a Jobbik akár erős ellenzékként valóban bele tudna szólni a politika alakulásába.

hvg.hu: Mire gondol pontosan?

L.I.: Ha megvalósulna, amit akarnak, az az ország külső megítélésén is hihetetlenül sokat rontana. Az Európában is sajnos erősödő szélsőjobboldali radikális pártoknál a Jobbik még veszélyesebb, mert erősebb és nyíltabb benne a rasszista hajlandóság, több a kapcsolatuk a neonáci és terrorista csoportokkal, figurákkal, és a bázisuk is szélesebb. Külföldről nézve fölöttébb kockázatos egy ilyen országba befektetést hozni, ahol a Jobbik, ne adj Isten, mint második erő, esetleg a későbbiekben váltó párti ambícióval is kacérkodik. Európa nem tekinthetné Magyarországot normális, megbízható tárgyaló partnernek.

Másrészről tévedés azt gondolni, hogy egy erős Jobbik jelenléte a Fideszt középre tolja. Ez nem így szokott lenni. A Fidesz erős versenytársat érez a Jobbikban, és a szavazóbázisát inkább elhalászni akarja, próbál az ő nyelvükön is beszélni,  illedelmesebb formában ugyan, de nekik tetsző módon viselkedni. Hogy mit tesz a Fidesz egy szélsőséges párttal a parlamentben, arra már volt példa, amikor jóval jelentéktelenebb számarányban ugyan, de ott volt a magyar parlamentben a MIÉP. A Fidesz akkor sem tolódott középre, hanem félig nyíltan összejátszott a MIÉP-pel. Az erős Jobbik a Fidesznek a rosszabbik énjét hívná elő, és komoly csábítást jelentene a radikális, kirekesztő politika irányba. Ez volna a katasztrófa belföldi eleme.

hvg.hu: Azért a Fidesz megnyilvánulásai egyáltalán nem igazolják ezeket az aggodalmakat. Ugyanakkor a fiatalabb korosztály erőteljes radikalizálódása mégiscsak olyan jelenség, amely felveti valamennyi párt, így az MSZP felelősségét is. Elemzők szerint a Jobbik térnyerése összefüggésben van azzal, hogy számos régióban nincs munkalehetőség, a jövő bizonytalan, egyik nagy párt sem volt képes megszólítani ezt a korosztályt. Ön szerint igaz ez?

L.I.: Az, hogy a Fidesz most élesen támadja a Jobbikot, nem értékvita, hanem a voksokon való marakodás. Tamás Gáspár Miklós írta meg a legszemléletesebben: Morvai Krisztinát nem azzal támadják, hogy most rasszista, hanem hogy korábban liberális volt. De odáig osztom az elemzők véleményét, hogy felnőtt egy olyan generáció, akik az eddigi parlamenti pártok keretei között nem találtak maguknak politikai képviseletet. Ez azonban nem elsősorban szociális kérdés. Az állásukat vesztett 40-50 éven felülieknek a munkaerőpiaci elhelyezkedése ma még drámaibb, mint a fiataloké, mégsem az ő körükben toboroz legnagyobb létszámban a Jobbik. A Goj Motorosok között sem túl sok kisnyugdíjas van. A Jobbik „titka” a fiatalok körében inkább egyfajta kulturális vonzerő. Az még rendben van, hogy az ember fiatal korában radikális változást akar és minden korábbinál nagyobb szabadságot. A Jobbik kínálja is a radikális változás ígéretét, de a szabadság és jogkiterjesztés helyett az Európától való elzárkózást, a szabadság korlátozását, a jogok megvonását kínálja. Egyformára nyírt fejeket, uniformist, jelképes és valóságos értelemben.

hvg.hu: Mindenestre tény, hogy a jelenlegi politikai elit és a társadalom különböző rétegei között óriási szakadék tátong. Amíg nem sikerül a bizalmat helyreállítani, addig változásban sem lehet reménykedni. A Fidesztől a közvélemény az ország helyzetének gyors javulását reméli, ezzel tudott óriási előnyre szert tenni – legalábbis a közvéleménykutatók mérései szerint.

L.I.: A politikai elitet teljesen soha nem lehet lecserélni, viszont frissítésre valóban szükség van. Van egy olyan mondás, hogy a hadvezérek az új háborúban is a régi csatáikat vívják. Itt mindenkinek van a régi elitből törleszteni valója a másikkal szemben. Tényleg kellenek olyanok, akiket ez nem béklyóz. Többek között ezért választottunk miniszterelnök-jelöltet egy új generációból. De leginkább az segíthet az elitellenesség feloldásában, ha a törvények által is hitelesített közös elszánás mutatkozik a minden hatalom körül tenyésző korrupció visszaszorítására. Annak idején Kövér László mondta, hogy „mindenkinek a másik kommunistája büdös”. Most mindenkinek a másik korruptja büdös. Könnyen csinálunk botrányt a másik oldal korrupciójából, de abban már nem kaptunk fideszes szavazatokat, hogy törvényekkel tömjük be a korrupciós hézagokat, hogy elfogadjuk a pártfinanszírozásban rendet teremtő törvényt. Még a közszféra vezetői végkielégítéseit korlátozó törvényt sem szavazták meg. Ha ezen változtatnak, és az új parlament azzal kezdi majd a ténykedését, hogy elfogadja a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvényt az önkormányzati választásokra, akkor már tesz egy lépést az elitellenesség csökkentéséért.

hvg.hu: Bokros Lajos, az MDF kormányfőjelöltje azt nyilatkozta a napokban az egyik újságnak, hogy az MSZP és a Fidesz felelőtlenül ígérget, az LMP-t pedig szélsőbaloldali, kommunista pártként jellemezte. Mi erről a véleménye?

L.I.: Ha mi ígérgettünk volna, akkor az elmúlt egy év nem így telik. Mindent megcsináltunk, ami egy válságkezeléshez elengedhetetlen volt. A programunkban sincs semmilyen „osztogatós” ígéret, nagyon szigorúan meghatároztuk, hogy ha igaz az elemzők által a következő négy évre jövendölt 3,5-4 százalékos növekedés, akkor négy év alatt összesen 2000 milliárd forinttal több kerül az államkasszába. Ezt a 2000 milliárdot három részre osztottuk: egyharmadából államadósságot kell törleszteni, egyharmadát gazdaságélénkítésre kell szánni és a harmadik egyharmadot szántuk arra, hogy ne növekedjenek a társadalmi különbségek, hogy valami kárpótlást kapjanak azok, akik a válságban a legtöbb áldozatot hozták. Ha végigígérgettük volna az egy évet és a kampányt, valószínűleg számszerűen jobban is állnánk, de fontosabbnak tartottuk a felelősséget. Már csak saját múltunkból is okulva.

A Fidesznél furcsa változásnak vagyunk tanúi. Ők végigígérgettek nyolc évet. Az utolsó pár hetet azonban azzal töltötték, hogy ha lehet, ne mondjanak semmit. Ezért nem került a programjukba egyetlen konkrét ígéret sem, még az adócsökkentésről sem találunk egy árva szót sem. Én most nem azt látom, hogy ígéretverseny lenne, hanem azt, hogy a Fidesznél a semmitmondás heves igyekezete folyik.  A Jobbiknak van konkrét programja, csak az rettenetes, az országot a világtól elszigetelő elemeket tartalmaz, mint például a multik menjenek haza, hintsük fel sóval a kereskedelmi tévék helyét, legyen csendőrség. A Jobbik programjával az a baj, ami benne van, a Fideszével az, ami nincs benne.

Az LMP programja vegyes saláta, benne van a multiellenesség minden ultrabalos és a gazdaságra veszélyes jellegével együtt, nyilván Bokros Lajos erre alapozta a „kommunista” jelzőt. De programjukban van olyan elem is, ami a válságkezelés terhét épp a legszegényebbekre hárítaná, például a minimálbér befagyasztásával. Az LMP a sötét ló szerepét tölti be.

Az MDF programja rendes jobboldali gazdasági és társadalmi program. Radikális lépések a válságkezelésért, sokkterápia a szolidaritás elemei nélkül: a nyugdíjak járulékoltatása, svéd nyugdíjmodell stb. Következetes gazdasági program, de társadalmilag méltánytalan és kivitelezhetetlen.

hvg.hu: Ha már a programoknál tartunk, az Út a munkába programot az MSZP a szociális rendszer legnagyobb lépésének nevezi. Nagyon sok helyen – főként vidéken – úgy látják, ez a program, jelenlegi formájában pénzkidobás. Többen panaszolták, hogy az önkormányzatok nem tudnak biztosítani az embereknek szakképzettségüknek megfelelő munkát, és a programnak nincs megfelelő felsőbb szintű ellenőrzése.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Út a munkába? ) ]]

L.I.: Néhány településre nézve lehet jogos a kritika, de a program egészét sikeresnek értékelem. Ha csak azt az adatot nézem, hogy 90 ezer ember munkába állhatott, munkabérhez, nyugdíjszerző időhöz jutott, és csak kb. négyezren voltak, akik visszautasították ezt a lehetőséget, nyilván nem lustaságból, hanem mert előnyösebbnek találták, ha alkalmi vagy feketemunkából élnek, az arány már önmagában óriási siker. Az önkormányzatok többségében értelmes munkalehetőség teremtésére használták fel azt a kb. 100 milliárdforintnyi támogatást, ami erre a foglalkoztatásra ment el. Természetesen igaz, hatékonnyá és értelmessé kell tenni a munkát, és megteremteni a lépcsőket a munka világába való visszatéréshez.  Két fontos lépést tettünk, hogy a most meglévő közmunka révén az emberek visszavezethetők legyenek a munkaerőpiacra. Egyrészt: az önkormányzatok a közösségi célú munkavégzésre szerződést köthetnek vállalkozásokkal is, ahol már valódi munkaerő-piaci körülmények garantálják az értelmes munkát. Másrészt, ha egy vállalkozás az önkormányzatoktól függetlenül felvesz egy tartósan munkanélkülit, akinek jár a rendelkezésre-állási támogatás, akkor a vállalkozás megkapja ennek a támogatásnak  összegét. Éppen ez az, ami megteremti a hiányzó átmenetet a közmunka és munkaerőpiac között.

hvg.hu: A munkahelyteremtés mellett az ország másik megoldásra váró hatalmas problémája és egyben legnagyobb feszültségforrása a cigányok elmaradt felemelkedése. Az MSZP milyen lehetőségeket lát arra, hogy végre hatékonyabban lehessen felhasználni a roma integrációs célokra szánt milliárdokat?

L.I.: Mintegy 50-60 kistérségben 15 százaléknál nagyobb a cigány lakosság aránya. A segítséget először ezekre a kistérségekre kell összpontosítani, biztosítani a korai óvodáztatást és iskoláztatást. A cigány lakosság körében a 3-5 éves korúak között 40-50 százalékos az óvodáztatás, míg az országos átlag 88 százalékos, az előbbin mindenképpen változtatni kell. Ezért fontos, hogy a leghátrányosabb helyzetű községekben is minden cigány gyereknek álljon rendelkezésére óvodai férőhely és a családnak óvodáztatási költségtámogatás.

Folytatni és szélesíteni szeretnénk az úgynevezett Tanoda-programunkat is, melynek lényege a nehéz helyzetben lévő gyerekek speciális tanulási segítése. Ma ez 2500 gyerek számára érhető el, holott nyilván tízszer annyira is lenne igény. A szakmunkástanuló-ösztöndíj is fontos, nemcsak a cigány fiataloknak, minden szegény családnak. A nyolc osztálytól való továbbtanuláshoz ad anyagi ösztönzést. Tervezzük differenciált családi pótlék bevezetését, ami azt jelenti, minél magasabb iskolába jár a gyerek, annál inkább növekedik a családi pótlék összege, tehát továbbtanulásra ösztönöz.

A cigány és nem cigány lakosság munkahelyteremtését segítené a közlekedési támogatás is: a munkaerőpiaci alapon belül egy munkaerő-mobilitási alapot hozunk létre, amely átvállalná a hátrányos helyzetű kistérségből a városok munkahelyeire való utazás költségét.

hvg.hu: Az MSZP-ben tartanak a Fidesz kétharmados többségétől. Miért?

L.I.: Nem abban van a veszély, hogy a választási matematika hoz az egyik oldalnak kétharmadot. Ilyen már volt, ha nem is egyetlen pártnak, de egy koalíciónak. A kockázat az: most nyíltan bejelentették a szándékot, hogy egyetlen oldal, egyetlen politikai gondolkodás túlhatalmára törekedve feleslegesnek tartják az egyenrangú vitát, a valódi politikai versenyt, hogy természetesnek és szükségesnek tartják, a plurális vagy duális szerkezet helyett egyetlen párt elképzelése legyen az uralkodó. Néhány példát említek: alkotmánymódosítás esetén megszűnhet a közvetlen polgármester-választás, megváltozhat a ciklus hossza, a köztársasági elnök, a kormány és a parlament jogköre. De változhat az alkotmányosan előírt szabályrendszer az egyház és az állam viszonyában is. Korlátozhatják az élettársi viszonyban élők jogait, hiszen a Fidesz-KDNP jelentett be óvásokat a regisztrált élettársi jogokkal kapcsolatban. Félreértés ne essék, ez nemcsak az azonos neműek élettársi jogait korlátozná (ezt sem helyeselném), hanem a különneműekét is. Pedig a mai fiatalok többsége élettársi viszonyban kezdi a közös életet. Kétharmados többséggel a magánélet és a gondolkodás szabadságának ilyen konkrét jogait lehetne  korlátozni.

Fürjes Judit

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lőrinc László: Kutyák, karavánok és szekták az SZFE-ügy árnyékában

Lőrinc László: Kutyák, karavánok és szekták az SZFE-ügy árnyékában

Egy krónikus betegnek 160 kilométert kellene utaznia a hétvégi oltásért, van, akinek még ennél is többet

Egy krónikus betegnek 160 kilométert kellene utaznia a hétvégi oltásért, van, akinek még ennél is többet

Ferenc az első pápa, aki Irakba látogatott

Ferenc az első pápa, aki Irakba látogatott