Halló, Bugár Béla? A Máért nem kívánatos vendége

Zentai Péter: Személyes sértésnek veszi-e, hogy önt nem hívták meg a Máért találkozójára?  

Bugár Béla: Semjén Zsolt már korábban jelezte nekem, hogy a Máért-re csak az etnikai alapú pártok kapnak meghívást. Ez rendben is van, ám 2010. júniusától a szavazatok tükrében a Híd legitim képviselője a szlovákiai magyaroknak, sőt,  egyetlen legitim képviselője a szlovákiai magyaroknak a szlovák parlamentben és a kormányban.

Bugár Béla

Dudás Szabolcs

A Híd pártot magyarok alapították, és az együttműködés címszó alatt beléptek a pártba olyan más nemzetiségű emberek is, akik ezt az utat tartják járható útnak. Ehhez nincs mit hozzátennem.

Z.P.: No, és megemésztették-e már Szlovákia irányt mutató politikusai, közvélemény-formálói a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvényt? És azt, hogy a jelek szerint néhány év múlva már a magyarországi választásokon is leadhatják voksukat a magyar állampolgárságot felvett szlovákiai, romániai stb. magyar emberek?

B.B.: Épp a napokban került második olvasatba a szlovák állampolgársági törvény módosító javaslata. A tervezet szerint lehetőség lesz visszaszerezni szlovák állampolgárságukat azoknak, akik az előző törvénymódosítás következtében vesztették azt el. Azt a javaslatot egyébként, miszerint az egyes környező országok magyar közösségeinek egy-két képviselőjét a magyar országgyűlés tagjává választhatnák, kivitelezhetetlennek tartom.

Z.P.: Egyetért-e azzal, hogy  Magyarország, a magyar nemzet a közép-európai térségben küldetést tölt be, ahogy ezt a Máért ülésen Orbán Viktor miniszterelnök megfogalmazta?

B.B.: Kíváncsi lennék, konkrétan milyen küldetésre gondol a miniszterelnök úr.

Z.P.: No és miként értelmezi a magyar miniszterelnök azon közlését, hogy Magyarországnak külön katonai együttműködést is érdemes lenne kialakítania a térség országai között? Az ilyesmit miként fogadják Szlovákiában a kormány és általában a politikai elit részéről?

B.B.: Véleményem szerint nem az a kérdés, hogy a szlovák kormány hogy értelmezi ezt, hanem hogy az Európai Unió és a NATO mit szól majd ehhez a kezdeményezéshez.

Z.P.: A Máért elítélte a szlovákiai nyelvtörvényt. Ezzel egyetért?

B.B.: A szlovák nyelvtörvényt abban a formában, ahogy azt az előző kormány átalakította, mi is elítéljük. Éppen ezért igyekeztünk a törvényből legalább azokat a dolgokat kivenni, melyek egyértelmű célja a félelemkeltés.  A legésszerűbb megoldás az lett volna, ha az összes szankciót sikerül a törvényből kiiktatni, ám a jelenlegi politikai akarat erre nem volt elegendő. A törvény második olvasatba került, mi mindenesetre további változtatásokat szeretnénk kezdeményezni a parlament előtt lévő törvényben.

Z.P.: Van-e a Máért záródokumentumában valami, amit fölöslegesnek tart?

B.B.: Mivel a Híd párt eleve nem kapott meghívást a Máért-re, nem hiszem, hogy mérvadó lenne,  hogy én mit gondolok a záródokumentumban foglaltakról.

Z.P.: Van-e reális esélye, egyáltalán minek kell megváltoznia, hogy belátható időn belül a Most-Híd pártot befogadja a Máért és elfogadja partneréül a Fidesz?

B.B.: Mi a magyar kormánnyal tisztességes partneri kapcsolatot szeretnénk kialakítani. Meglátjuk, hogy ők mennyire fognak ránk társként tekinteni. A júniusi választások óta még nem érkezett felkérés a Fidesz részéről hivatalos találkozóra. Ha a magyar kormány úgy gondolja, nem érdemes tárgyalni azzal a párttal, melyre több mint 180 000 szlovákiai magyar adta le a voksát alig fél évvel ezelőtt, az az ő felelőssége. Mi itthon, Szlovákiában képviseljük választóink és a többi szlovákiai magyar érdekeit.