hvg.hu: Korábban azt nyilatkozta, hogy az MSZP nem volt igazán baloldali, mert nem lehet egyszerre  kiállni  a nyolcmilliós bankelnöki fizetés és a vidéken élő lecsúszottak érdekei mellett. Kilépett a szocialista pártból, majd megalapította a Szociális Uniót, amely a baloldali értékeket hivatott képviselni. Mennyire volt ez szükségszerű?   

Szili Katalin:. Először 2004-ben fogalmaztam meg az MSZP-től eltérő véleményt, 2007-ben pedig megírtam a Merjünk baloldalinak lenni című dolgozatomat, majd az egészségügyi törvény végszavazása előtt javasoltam, az ne történjen meg társadalmi vita nélkül.

Szili Katalin

Túry Gergely

Sorolhatnám még különállásom számos állomását, ami végül odáig vezetett, hogy 2010. október 4-én eldöntöttem, kilépek a pártból és külön úton folytatom a politizálást. Akikkel korábban a Szövetség a Jövőért Mozgalmat életre hívtuk, azokkal hoztuk létre a Szociális Uniót.

Meg akarjuk mutatni, hogy a társadalomnak az MSZP baloldali színben feltüntetett neoliberális gazdaságpolitikája helyett másra, a szolidaritás elve alapján történő, szociális érzékenységet felmutató politikára van igénye. A választási eredmény egyértelműen bizonyította, hogy sokan vannak, akik nem találtak támogatható politikai erőt. A választók több mint negyven százaléka nem ment el szavazni, tehát a jelenlegi politikai paletta nem igazán tükrözi vissza a társadalmi igényeket. A Szociális Unió új társadalmi alternatíva, ez alapján építettük fel politikai krédónkat, s az ehhez tartozó témákat is. 

hvg.hu:  Mégis, milyen megfontolásai  voltak, amikor elvállalta, hogy részt vesz az alkotmányozást segítő  nemzeti konzultációs testület munkájában?  

Sz.K.: Ez alapvetően nem pártpolitikai kérdés volt részemről, hanem egyszerűen annak a belátása és elfogadása, hogy egy képviselőnek utolsó leheletéig küzdenie kell azért, amit a választók elvárnak tőle. Tisztában vagyok politikai nézetkülönbségeinkkel. Tudom, hogy miben más a szocialisták neoliberális gazdaságpolitikája és miben a Fidesz patrióta gazdaságpolitikája. Nem értettem soha egyet a liberális gazdaságpolitikával, melynek lényege, legyen mindenki versenyképes.  A 21. század második évtizedében, ismerve a globális kihívásokat, szomorú látni, a társadalmi különbözőségeket. Például egy Felsőszentmártonban élő embernek, aki dolgozni szeretne, de nincs se szakképzettsége, se munkája, nem mondhatom, hogy legyen versenyképes.

Meg kell találni azt a szintet, ameddig az állam felelősséggel tartozik a polgárai iránt, ez is fontos része az alkotmányozásnak. Nyilvánvaló, hogy egy politikus láttatja a markáns nézetkülönbözőségeket a kampány idején. Ám alapelve legyen az, hogy ahol vannak azonosságok és azonos értékek, azokat próbálja az ország, a társadalom, a nemzet érdekében hasznosítani. Ahol viszont nincsenek, ott élni kell az éles kritikával, egyben meg kell jeleníteni a jobbnak vélt saját megoldást is.

hvg.hu: Komolyan reméli, hogy érdekérvényesítő szerephez jut a  kormány alkotmányozási folyamatában?

Sz.K.: Igen. Én elsősorban képviselő vagyok, így mindaddig részt kell venni az alkotmányozási folyamatban, amíg egyetlen esély is van arra, hogy az általunk képviselt értékeket megjeleníthetjük. Az alkotmány nem egy jogszabály a sok közül, következésképpen nem lehet kormányzati kérdésekkel azonosítani. Minden politikai erőnek képviseltetnie kell magát a társadalmi párbeszédben. Egyik politikai oldal mellett sem horgonyzok le, senkit nem szeretnék kiszolgálni; számomra az ügyek a fontosak, beleértve a devizahitelesek helyzetének a javítását, a kis- és középvállalkozások reorganizációját, a nyugdíjrendszer átlátható és kiszámítható jövőképét.

Nevünkben szerepel az „Unió” szó, ezzel a nyitottságot akarjuk jelezni minden olyan együttműködés iránt, amelyben megjeleníthetjük a nehéz helyzetben lévők megsegítését célzó javaslatainkat. Egy példát említek: ha nekem a devizahitelesek problémáira van komplex javaslatom, akkor azt leteszem az asztalra, és nem zavar, hogy ki valósítja meg. Csupán azt szeretném, hogy megoldódjon azoknak a problémája, akik nehéz helyzetbe kerültek. Jó lenne, ha végre mindenki belátná, hogy nekünk közösen kell szolgálnunk a társadalmat.

hvg.hu: Önnel szemben a közelmúltban több baloldali politikus is kifejezte ellenérzését, néhány internetes cikk fórumozója pedig egyenesen megélhetési politikusnak nevezte,  akinek semmi sem szent, ha az érdekeiről van szó. Nem tart attól, hogy baloldali körökben azért is kritizálni fogják, mert részt vállal az alkotmányozási folyamatban?

Sz.K.:  A stílus maga az ember. Az Ön által is idézett vélemény tipikus neoliberális magatartás azok részéről, akik egyébként maguknak toleranciát követelnek, másokkal szemben viszont egyáltalán nem gyakorolják azt. Én tiszteletben tartom mindenkinek a nézetét, és ezt másoktól is elvárom. Főleg azok után, hogy már nem vagyok tagja az MSZP-nek. Csak mosolygok, mert konzekvensen mindig azt támadják, aki akar valamit. Csodálkozom, hogy a szocialistáknak még ma is én jelentem a legnagyobb problémát. Nem velem kellene foglalkozniuk, velem személyeskedni, hanem a társadalommal, a polgárokkal.  Inkább azon gondolkodjanak el, miért hagyta el három év alatt másfél millió választópolgár a szocialista pártot és  egy állítólag normálisan működő demokráciában miért van kétharmada egy politikai erőnek? Azért, mert a kilépők nem találtak alternatívát és nem volt kapaszkodójuk.

Az a baj, hogy a társadalom alapvetően párturalmi rendszerben él, ahol mindenki csak a megszokott sémákban tud gondolkodni.  Szeretném, ha ebből végre ki tudnánk lépni. A kritikát és a személyem elleni támadásokat elviselem, mert az idő engem fog igazolni. Számtalan pozitív emailt, személyes megkeresést kapok azoktól, akik szerint szükség van a higgadt és kiegyensúlyozott politikára. Leginkább a fiatalok és a vidéki értelmiségiek részéről, ami számomra erőt ad a további munkához.

hvg.hu: Az MSZP önt többször felszólította, hogy adja vissza mandátumát, hiszen pártlistán jutott be a Parlamentbe. ..

Sz.K.: A választásokat követően, tavaly májusban,  a szocialista párt tagsága fölszólította a teljes szocialista parlamenti frakciót, hogy mondjon le, adja vissza a mandátumát és olyanoknak biztosítson helyet, akik második, vagy harmadik vonalban a maguk tisztességével politizálnak. Ha az MSZP frakció visszaadja a mandátumát én is vissza fogom adni. Tisztában vagyok vele, hogy a legtisztességesebb ez lenne, viszont azokat a választókat hagynám cserben, akik miattam szavaztak a szocialistákra. . 

hvg.hu: Ön megkülönbözteti  a politikai baloldalt a társadalmi baloldaltól. Miért?  

Sz.K.: Az MSZP hamisan kisajátító és hegemóniát követelő módon mindig azt vallotta, hogy övék az egyetlen párt, amely a baloldalt képviseli és képviselheti. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy mi történt az elmúlt három, négy évben: elveszítettek másfél millió szavazót! Akik elpártoltak az MSZP-től, lelkükben baloldaliak maradtak, csak nincs, aki képviselje őket. Én őket hívom társadalmi baloldalnak. Ismerem a magyar társadalom gondolkodását és hovatartozását, tudom és érzem, hogy nem lehet baloldali megfontolások nélkül építeni. Ma a politikai baloldal sokkal szűkebb kör, mint amit egyébként a társadalmi baloldal képvisel. Az MSZP folyamatosan balliberálisnak határozza meg magát, ez pedig jelzi belső identitását, politikai irányultságát. Innentől kezdve van egy űr, ami politikai oldalon nem lefedett, ugyanakkor a társadalom keresleti oldalán igényként, szükségletként megjelenik. 

hvg.hu: Gyakran emlékeztet arra, hogy a baloldal nem úgy viszonyult a nemzeti kérdéshez, ahogy elvárható lett volna és máig nem tisztázta viszonyát a nemzethez…  

Sz.K.:  A baloldal alapvetően a neoliberális irányvonalat fogadta el, a globalizáció kritikája nélkül, szemben a nemzeti értékek  képviseletével. Ennek első jele a 2004. december 5-i népszavazás volt, amikor én lelkiismereti szavazásra szólítottam fel. Az MSZP ott átmehetett volna a tű fokán, de már a kérdés feltevését is elutasították, hogy a Parlament alkosson-e törvényt valamikor a kettős állampolgárságról? Ennek az lett az eredménye, hogy pártpolitikai alapon megosztott lett a nemzet, kialakult egy gyűlöletstruktúra. Ez folytatódott a kettős állampolgárság parlamenti szavazásánál is, majd a nemzeti összetartozás napjának a kérdésében. A húsz év alatt nem alakult ki olyan baloldali politikai erő, ami a nemzeti értékeket következetesen képviselte volna. 

hvg.hu: És mi a véleménye a határon túli magyarok állampolgársága mellé adandó szavazati jogról? 

Sz.K.: Az állampolgársághoz önmagában egész Európában hozzátartozik a szavazati jog. Nyilván ebben benne van a választás és a választhatóság joga is. A kérdés az, mi lesz ennek a konkrét, megoldási módja a választójogi törvényben. Több kérdés adódik, például, hogyan lehet majd határon túl kampányolni, csak magyar listákra lehet-e szavazni, vagy csak azok szavazhatnak egyénire, vagy lesznek választhatók, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek?  Ezeket még a választójogi törvény megalkotása előtt tisztázni kell. Legfontosabbnak azt tartom, hogy e kérdésben a nemzet  ne legyen a pártpolitika mentén ismét megosztott . Olyan megoldást kell találni, amely a hazai és a határon túli magyarság többsége számára egyaránt elfogadható.