Heisler András
Heisler András
Tetszett a cikk?

A Mazsihisznél és a Budapesti Zsidó Hitközségnél 2011 májusában tisztségviselő-választások lesznek. Ám a választások előkészületeit és gyakorlatát átláthatatlan helyzetek, titkos tanácskozások, hatalmi pozíciók védése, a szervezet saját szabályzatainak sorozatos és tételes megszegése, antidemokratikus technikák alkalmazása jellemzi – véli Heisler András, a jelenlegi ügyvezető igazgató, Zoltai Gusztáv kihívója.

A négyévente esedékes esemény fontos ciklushatárt jelent, ezért izgalmas közéleti vitáknak, jövőbe mutató elképzelések felvázolásának, különböző nézetek párbeszédének kellene kereteznie a választásokra történő felkészülés időszakát.

Heisler András
©

Ha valamikor, akkor a most esedékes választások előtt lenne miről párbeszédet folytatni. Akik ismerik a magyarországi zsidó közélet mozgásait, azoknak mára világossá vált: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) szervezetein belüli mechanizmusok megújulásra érettek.

Síp utcai hegemónia-törekvések

A Mazsihisz a rendszerváltáskor jött létre a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) jogutódjaként.  A szervezet, – jogelődjéhez hasonlóan – kizárólagos képviselője volt a magyarországi zsidóságnak. Alapszabályát ugyan demokratikus elveken építették fel, de nem számoltak azzal a zsidó reneszánsznak mondott fejlődéssel, melyet a rendszerváltozást követő zsidó civil szerveződések és az új hitközségek megalakulása jelentett.

Zoltai Gusztáv
©

A szervezet csúcsvezetői, elnöke és ügyvezetője ugyanaz a két személy volt a megalakuláskor, akik ma is irányítják a Síp utca munkáját. Bár Feldmájer Péter akkor még demokratikus módon és módszerekkel próbálta a Mazsihisz szervezetét működtetni, a mellérendelt Zoltai Gusztáv – kihasználva az alapszabály biztosította túlhatalmat (utólag már láthatóan hibás koncepció szerint), kevésbé a plurális zsidó közösség megteremtését, mint inkább a szervezet hegemóniáját tartotta elsődlegesnek. (Lásd erről részletesen a Szombat c. folyóiratban megjelent írást.)

A magyarországi zsidó közéletben betöltött hegemóniára való törekvés a mai napig a Síp utca jellemzője maradt. Ezt a beidegződést és hibás gyakorlatot semmi, még a közélet jelentős változásai sem voltak képesek módosítani.  A Zsidó Kongresszus néhány évvel ezelőtti létrehívása sem volt képes segíteni ezen, hiszen már megalakulásakor olyan működési feltételeket írt elő, melyek az érdemi munkát korlátozzák. A Zsidó Kongresszus felülről irányítottan, valós hatáskör nélkül, a Mazsihisz szervezetébe beágyazódva, alkalmatlan terep a zsidó szervezetek őszinte együttműködésére. A Síp utca továbbra is hegemóniájának tudatában, de már nem birtokában működik. Nem képes a zsidó civil szervezetekkel párbeszédre, ellenséges attitűddel viszonyul a Mazsihiszbe nem tagozódott bármely más zsidó hitközségekhez is. A szervezet adminisztrációjának és gazdálkodásának átláthatatlansága, működésének alacsony színvonala miatt tevékenységétől a zsidó értelmiség és a vállalkozói réteg egyre markánsabban elhatárolódik.

A zsidóság jelene és jövője: Heisler vitára hívja Zoltait

Nyílt vitát kezdeményezett a Budapesti Zsidó Hitközség ((BZSH) ügyvezetői igazgatói posztjára jelölt Heisler András a másik jelölthöz, az igazgatói posztot jelenleg is betöltő Zoltai Gusztávhoz intézett nyílt levelében. A vita május első hetében, a Bálint Házban lenne.

A Hitközségek csúcsvezetőinek pártszimpátiáit kizárólag a választófülkékben lenne szabad kinyilvánítani. Mára már világosan látszik, amilyen súlyos stratégiai hibát jelentett a hegemóniára való törekvés, olyannyira károsnak bizonyult, hogy a Szövetség vezetői nem tartották távol magukat a magyarországi pártpolitikától, s a gyakorlatban azt a baloldali pártok működéséhez kötötték. A pártsemleges működés hiánya, a hitközség csúcsvezetőinek egyoldalú pártkötődései olyan politikai hiba, mely az elkövetkezendő évek működését erősen befolyásolva, drasztikusan korlátozhatja a magyarországi neológiát képviselő szervezeteket, a Mazsihiszt és a BZSH-t.

A jelenlegi magyarországi politikai erőtérben a neológia világi vezetőit nem fogadják el feltétel nélküli tárgyalópartnernek, aminek örülni ugyan nem lehet, de amin az egyoldalú politikai elkötelezettség ismeretében túlzottan csodálkozni sem. Bármely egyháznak, vagy felekezetnek a pártpolitika szereplőitől azonos távolságot tartva kell dolgoznia, csúcsvezetőinek pedig pártszimpátiájukat kizárólag a választófülkékben szabad kinyilvánítani.  Ez a járható út, mert az utóbbi években sok rossz példa volt arra, amikor egy egyház spirituális erejével kívánt pártpolitikai érdeket szolgálni.

A magyarországi zsidóságot nem szolgálja, ha vezetőinek pártszimpátiája bármely „lövészárokba” taszítja a közösséget. A zsidóság védelme és életkörülményei jelentősen függnek a mindenkori magyar kormánnyal kialakított kapcsolattól.  A neológia egyre kritikusabb közéleti helyzetének egyik fő oka a pártoktól való kiegyensúlyozott távolságtartás hiánya. A tendencia mára már nem megfordítható, de egy pártokhoz nem kötődő, hiteles, jövőképpel rendelkező új vezetői garnitúra az ország jövőjét is befolyásoló közösségként lenne képes irányítani a magyarországi zsidóságot.

Elmaradt párbeszéd

A Mazsihisz és a BZSH szervezeteinek működésében rejlő ezernyi probléma közül az említett anomáliák miatt a zsidó közéleti erőtér drasztikus változáson megy keresztül. A Síp utca felett sokasodnak a fellegek. A párbeszéd hiánya a cselekvési lehetőségek korlátját jelenti, mert számos, a zsidóság életében fontos intézménnyel és szervezettel a Síp utca nem volt képes kiépíteni konstruktív, szakmai kapcsolatot, gondoljunk csak a Bálint Házra, az Izraeli Kulturális Intézetre, a Szarvasi táborra, vagy néhány ragyogóan működő civil alapítványra.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

A Mazsihisz és a BZSH hibás stratégiájának következménye a MAZSÖK (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) kuratóriumának várható átalakítása is. A szervezetet ugyanis a magyarországi zsidó közösség fejlődése érdekében hozták létre, és semmiképpen sem a Síp utca pótlólagos költségvetési forrásaként. Feladata az éledező zsidó közélet, a zsidó civil szerveződések, az új hitközségek színes hálózatának megteremtése. Ezzel szemben a MAZSÖK pályázati forrásainak jelentős része a Mazsihisznél landol. Mint gömböc a mesében, a Mazsihisz is minden pénzügyi forrást igyekszik felfalni. Még azon kisebb zsidó szervezetek elöl is, amelyek működésükkel színesíteni tudnák a zsidó közéletet, s amelyek létezésének ez lehetne meghatározó forrása.

Senki ne higgye, hogy a „szent tehénnek” tartott járadék sorsa nem fog a közeljövőben megváltozni. Bár a Mazsihisz vezetői szerint érinthetetlennek tartott, igen jelentős összegű, milliárdos nagyságrendű, rendszeres és kiszámítható állami pénzügyi forrás sorsa nem változhat meg, a hosszú évek óta tartó hibás politikai gyakorlat és az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) nyilvánvaló térnyerése egészen mást sejtet.  S mivel a Mazsihisz képtelennek mutatkozott arra, hogy bármely zsidó szervezettel ebben a témában egyáltalán szóba álljon, egy kívülről jövő kényszer hatására már nem lesz elkerülhető a jogtalanul elvett közösségi ingatlanok utáni járadék elosztási mechanizmusának korrekciója. Hogy ez milyen mértékű lesz, arról sokaknak, sokféle becslése lehet.  A kormány látható módon ebben a tekintetben sem tekinti tárgyalópartnerének a Síp utca jelenlegi vezetőit és csak a kötelező protokoll szerinti együttműködés elemeit gyakorolja feléjük.

A választás tétje

2011 májusában tisztségviselőket választ a Mazsihisz és a BZSH. Kérdés, miről fog szólni ez a választás? Mert az elmúlt ciklusok során többnyire személyek közötti viadalról volt szó csupán. Zoltai, mint mindkét szervezet ügyvezető igazgatója, mozdíthatatlannak és megkerülhetetlennek bizonyult. Ma is annak tűnik. A legutóbbi két választás során úgy került szinte egyhangúan megválasztásra, hogy a választási közgyűléseken meg sem kellett szólalnia.  Nem kellett elmondania elképzelését a jövő munkájáról, nem kellett stratégiát javasolnia a közgyűlésnek, nem kellett a számára fontos értékekről beszélnie. Minek, hiszen kihívója sem volt, és függetlenül a szervezet struktúrájától, a valódi hatalmat ő birtokolja, mind a mai napig.

A mai helyzet azonban nem összevethető az elmúlt ciklusokéval. A monopolhelyzet kialakítása és a hegemónia tobzódása közepette a szervezet elveszítette demokratikus jellegét. A Síp utca mára vezetői önkényen alapuló, machiavellista eszközöket használó rendszerré változott. Nincs olyan szavazó a közgyűlésekben, aki nyíltan el meri mondani véleményét, aki hajlandó konfliktusokat felvállalni igazságának érvényesítése érdekében. Nincs ilyen ember, mert a tagok jelentős része egzisztenciálisan függ a szervezet ügyvezető igazgatójától (ő a kenyéradója a reá szavazók többségének!). A többiek pedig félnek a személyes hitelességüket romboló, alaptalan rágalmazásokat megfogalmazó, rossz híreket terjesztő gyakorlattól.

A 2011-es választásoknak ezért elsősorban nem személyekről, hanem a jelenlegi önkény és a demokrácia közötti választásról kell szólni. Érdemes azonban végiggondolni, hogy a valós véleményüket félelmükben elhallgató, de a közgyűlésekben szavazó munkavállalók – köztük a budapesti rabbiság tiszteletreméltó tagjai is – milyen jövőképpel indulhatnak neki a következő ciklus időszakának. Rövid a válasz: sötéttel. Az elmúlt évek hibás közéleti stratégiája miatt, a pénzügyi forrásokban jelentős negatív elmozdulás valószínűsíthető. Ez a tendencia szinte független attól, személy szerint ki lesz a választások győztese. Egy dolog azonban nem mindegy. A változás mértéke. Ez határozhatja meg a szervezet további sorsát.

Amennyiben olyan vezetői lesznek a neológia szervezetének, akiket a közösség hitelesnek tart és Magyarország mindenkori kormánya is elfogad tárgyalópartnernek, akkor a működés jelenlegi keretek közötti folytatására reális esély van. A járadék prognosztizálható csökkenése miatt módosuló költségvetés jelentős egyéni érdeksérelmekkel, elbocsájtásokkal jár majd. Ez közgazdasági összefüggés, amit minden alapot nélkülöző ígérgetésekkel, új jelöltekkel való ijesztgetéssel megváltoztatni nem lehet.

A neológiát képviselő csúcsszervezeteknek ma nincs megfogalmazott célja, nincs rövid és hosszú távú stratégiája, de hiányzik a valós folyamatokon alapuló jövőképe is. Működése beszűkült és nem transzparens. Érdemi kapcsolatokat nem tud kiépíteni sem más zsidó szervezettel, sem a zsidó értelmiséggel. Valójában csak saját infrastruktúrájának fenntartására koncentrál.  A Síp utca saját vesztébe rohan.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
4K-s felbontás 144 Hz-en: ezt tudja az új Asus monitor

4K-s felbontás 144 Hz-en: ezt tudja az új Asus monitor

Lassulóban a járvány terjedése a briteknél

Lassulóban a járvány terjedése a briteknél

A "lecsatlakozás joga" megvédené a home office-ban dolgozókat

A "lecsatlakozás joga" megvédené a home office-ban dolgozókat