A magát értékkutatóként definiáló szociológus, az “Új reformkor” megálmodója sokkal inkább a társadalomtól, mintsem a hitelét vesztett politikától várja azt, hogy az ország magára találjon. A nemrég megjelent Csapdák és egerek című könyvében egy új reformkor szükségességéről beszél.
„Csak addig fogok sakkozni, amíg élvezetet nyújt a játék; hogy mit csinálok utána, még nem tudom” – lep meg lefegyverző őszinteségével a jövő lépéseinek tekintetében bizonytalankodó, immár magyar klubban is játszó, 39 éves indiai sakkvilágbajnok.
Az utóbbi öt évben drámaian átalakult Európa bevándorlási térképe, miközben Magyarországon egyszerűen nincs migrációs stratégia, csak tovább élő sztereotípiák. Kováts András szociálpolitikus, kisebbségkutató, a Menedék Egyesület igazgatója könnyűvé tenné a bejutást Magyarországra, de a letelepedés lehetőségét már a bevándorlók magatartásától tenné függővé.
Van egy termék, amelynek forgalma válságidőszakban sem csökken, sőt. Olyankor válik igazán kurrens cikké. Nem más ez, mint az összeesküvés-elmélet. Minél nagyobb a baj, annál dúsabb a paranoia aratása. Elrettentő példaként, a józanész vert hadainak okulására csináltunk egy kis szüretet a politikailag motivált üldözési mánia terméséből.
Nádas Péter magyar író a Kölner-Stadt-Anzeiger című német lapnak adott keddi interjúban kifejtette: a korrupció szétmarta a magyar államot, s a romló közállapotok itt-ott már a társadalom alapstruktúráit kezdik ki. Az "A magyar állam immár nem létezik" címmel megjelent interjúban az író kemény látleletet ad a helyzetről.
Ki van nagyobb válságban: a bal- vagy a jobboldal? A baloldali világfelfogásból fogyott ki a szusz Észak-Amerikától Kínáig, Latin-Amerikától Európáig, Indiától Ausztráliáig, vagy a jobboldal vergődik? Melyik oldalnak van több esélye arra, hogy globális válaszokat találjon olyan globális kérdésekre, mint a béke, a fenntartható környezet, az új munkamegosztás fejlett és fejlődő országok között, vagy az életformák változtatása. A helyzet Magyarországon annyival súlyosabb, hogy itt még a kivárásra sem lehet játszani.
Rémtörtének elevenednek meg a tévében, kilakoltatott családok rögtönzött sátorban húzzák meg magukat, miután egyik napról a másikra az utcára kerültek. Ha kell, verőlegények „beszélik rá” az adósokat, vegyék a cókmókjukat és tűnjenek el házukból, lakásukból. Lénárd Mariann az immár hat éve működő Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetőjeként igyekszik segíteni a devizahiteleseknek. A „hiénaárverések” azonnali leállítását, a felmerült veszteségek igazságos elosztását szorgalmazza, a lakosság, a kormány és a korábban hatalmas nyereséget besöprő bankok között.
Kegyetlen ravaszságukat támasztja alá, hogy az elkövetők valószínűleg nem tagjai jelentős szélsőséges csoportnak, hálózatnak (ahonnan egy beavatott vagy gyanút fogó „gyenge láncszem” feldobhatná őket.) Izolált, belterjes, sejtszerű társaság lehet. Munkájuk és/vagy hobbijuk utazáshoz kötődik, így közös eltűnésük, távollétük senkinek nem tűnik fel. Nincs „szent ügyük”, kiáltványuk, üzenetük. Az üzenet (egyben a végcél) maga a gyilkosság mint önös passzió. Szemben a politikusokat kipécéző Magyarok Nyilaival, arra sem vigyáznak, hogy a célpontjuk ellenszenves, irritáló, népszerűtlen (egyáltalán: ismert) legyen.
Az MSZP kőbányai szervezetének választmánya Lendvai Ildikóhoz intézett és szerkesztőségünkhöz kissé megkésve eljuttatott levelében keményen ostorozza a pártvezetést, baloldali programot szorgalmaz, és rögtön előáll néhány javaslattal. Többek között „népi részvények” bevezetését, 1 millió új munkahely létesítését, és a 13. havi nyugdíj - igaz, lesoványított verziójának - helyreállítását javasolják.
Miközben a BKV vezérigazgatója, Kocsis István – jogosan – vizsgálatot rendelt el az utóbbi időben napvilágot látott, botrányosan magas végkielégítések miatt, ő maga is, korábbi állami munkahelyéről távozóban, komoly összegeket húzott le, a hvg.hu tudomása szerint 80 millió forintot. A felvett összegek jogcíme nem vitatható, de kérdés, az állami vállalatok jelenlegi helyzetében etikus-e?
Mit hagyott maga után Gyurcsány Ferenc? Országlásának vannak-e mélyebb, a politikai közösség egészét érintő következményei? Változott-e vele az ország? Van elemző, aki már most megpróbálkozik a számvetéssel. Eredményei azonban meglehetősen szerényre sikeredtek.
Az őssejt-kutatásnak, az őssejt-nyerésnek nem voltak és nincsenek most sem szakmai kollégiumi, illetve kutatási irányelvei. A terület feltérképezetlen. Nyilvánvaló, hogy azoknál, akik az őket gyötrő kór mellett nyugodtan és fájdalommentesen elélhetnek hosszú évekig-évtizedekig, nem alkalmazható olyan terápia, melynek távlatilag óriási kockázatai vannak. De mi a helyzet azokkal, akikről az orvosok már lemondtak? Akik haldokolnak, és akiknek csak hónapokat, iszonyatos agóniát jósolnak?
„Pedáns vagyok, még ha ez az íróasztalomon nem is igazán látszik” – jelzi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 59 éves első embere, hogy óvatosan kell bánni az első tünetek alapján készült diagnózissal.
Nagyszülei még körmöst kaptak az iskolában, ha szlovákul beszéltek, de a kisebbség vállalásához szerinte ma is bátorság kell. Hornokné Uhrin Erzsébet, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének igazgatója úgy véli, elvárható, hogy Szlovákia lakói beszéljék az állam nyelvét, de aláírásával támogatta a szlovákiai nyelvtörvény elleni egyik nemzetközi tiltakozó szakmai memorandumot.
Kevés területen változott a magyar politika olyan sokat az elmúlt évtizedben, mint az ellenfelek megnyilvánulásait „leleplező” technológiák alkalmazásában. Míg az ideológiák jószerivel változatlanok (habár Orbán Viktor a Magyar Nemzetben, Lendvai Ildikó a Népszabadságban épp a jobboldali és a baloldali értékrend változásáról cikkezik), az országban számos „megfigyelési ügy” borzolta és borzolja a kedélyeket.
Az MSZP borítékolható választási vereségével kormánypolitikusok, kinevezett káderek ezreinek kell zsíros állásaikról lemondaniuk. Azok, akik biztosra vehetik, nem lesznek nyerő helyen a listákon, keresik az egérutat. Politikai és kapcsolati tőkéjüket a magánszektorban próbálják hasznosítani. Utánuk jön a sleppjük is. A bukófélben lévő politikusok által protezsált, kitartott, szakmai beosztásba rakott mamelukok próbálják az újrakezdéshez szükséges tőkét előteremteni. Ami lehet egy busás végkielégítés, trükkösen elnyert uniós vagy hazai pályázat, bennfentes tippekkel fialtatott részvénypakett, ingatlanportfólió.
Az EP-választások eredményei alapján nem kell nagy jóstehetség a jobboldal áttöréséről beszélni. Orbán Viktor először Tusnádfürdőn, majd a Magyar Nemzetben fejtette ki, az áttörésnél is többről, új európai jobboldali korszak kirajzolódásáról van szó. Írásának következtetéseit Lendvai Ildikó igyekezett cáfolni. Ám a legérdekesebb vitakérdés továbbra is adott: vajon tényleg konzervatív korszak elé nézünk? Vajon az előttünk álló évtized a jobboldal évtizede lesz? - teszi fel a kérdést Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedék Ombudsmanja állásfoglalást fog kiadni a King's City ügyében, mihelyt a korábban indított ügyészi vizsgálat lezárul. Két hete ugyancsak állásfoglalásban ítélte el az Erzsébetváros zsidónegyedének rekonstrukcióját átszövő korrupciós ügyeket.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, neves közgazdasági és politikai szakértőkkel, szocialista politikusokkal konzultált a minap Budapesten a baloldal helyzetéről, illetve a szocialisták kilátásairól. Elhangzott, hogy fedelet kellene biztosítani a „politikai hajléktalanoknak”. Szili egyelőre nem vallott színt: ex-házelnökként belülről szervezkedik-e, netán kilép, és új párt alapításában vesz részt?
Korrupciógyanús ügyész (a vádhatóság egykori szóvivőjének) lelepleződése ismét címlapra tette az UD Zrt. büntetőügye miatt amúgy is reflektorfényben lévő ügyészséget. És ismét előkerült a politikai elfogultság vádja. Sokkal könnyebb lenne az ügyészségnek is visszautasítani e vádakat, ha felszámolnák a jogrendszer strukturális eredetű rendellenességeit. Ami egyébként az igazságszolgáltatás, közigazgatás egészére jellemző: gyenge külső-belső civil kontroll, nehezen átlátható szervezeti működés, az utólagos elszámoltathatóság hiánya.
