Vukovich Gabriella a következő népszámlálás „kifelejtett” kérdéseiről

Sólyom Lászlónak a 2011-es népszámlálási törvényt illető kifogásairól, a gyerekszámra, vallásra, nemzetiségre, fogyatékosságra vonatkozó, „kimaradt” kérdések jelentőségéről kérdeztük Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettesét. Őt 2004 áprilisában mentették fel tisztségéből, azóta vezeti a Demo-Stat néven alapított szakértői irodát, amely társadalomtudományi, demográfiai és statisztikai tanácsadással és kutatásokkal foglalkozik, elemzéseket és kisebb adatgyűjtéseket végez.


A Vatikán „átveszi” a nős anglikán papokat?

Vegyes érzelmeket keltett, amikor október 20-án a Vatikán bejelentette: kidolgozta a pontos útját-módját annak, hogy anglikánok, ha akarnak, akár tömegesen is, gördülékenyen térhessenek át a katolikus hitre. Mégpedig úgy, hogy a hívek, illetve papok az áttérés után is – a görög katolikusokhoz hasonlóan – követhetik a saját rítusaikat, illetve tanaikat; mindössze annyi feltétellel, hogy elismerjék Róma főségét. A papi nőtlenséghez egyébként oly erősen ragaszkodó Vatikán az anglikán papoknak nemcsak azt engedné meg, hogy katolikus papokként folytathassák, hanem azt is, hogy a feleségüket is magukkal vigyék.


Simon Gábor: „Nem építhetünk légvárakat”

A szocialisták reálisan látják esélyeiket a jövő évi választásokon, ám minden áron meg akarják akadályozni „egy hegemón politikai berendezkedés”létrejöttét – fejtette ki a hvg.hu-nak Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke. Az elnök házigazdája volt a Választmány ünnepi, kétszázadik ünnepi ülésének, ahol Gyurcsány Ferenc hatalomból való távozása óta először tartott beszédet a nagyobb nyilvánosság előtt.


Soros: a valóságtól elrugaszkodottak a trendek, újabb visszaesés jöhet

A legtöbben még mindig nem látják be, hogy ez a válság más, mint a korábbiak – egy korszak végéhez értünk – mondta Soros György a Közép-Európai Egyetem (CEU) szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadássorozata záró előadásán. A magyar származású amerikai üzletember úgy véli, a jelenlegi kedvező trendet meghatározó hangulat a valóságtól elrugaszkodott, újabb visszaesés következhet 2010-ben vagy 2011-ben.


Alzheimeres kitüntetésosztás – fideszesek mellőzve

Vártam, hátha valaki szól. De csak szőrmentén bírálgatták, vagy konkrétumok nélkül nagy általánosságban anyázták a "húszévesaköztársaság" díjazottak listáját. Senki nem mondta ki: röhej, hogy nincs ott egyetlen egykori fideszes név sem.


Oszkó Péter: „Nem találnak más fogást rajtam, mint a házamat”

Talányosan válaszolt a pénzügyminiszter kérdésünkre: még a választások előtt belép-e Magyarország az euró „előszobájába”, ami a forintárfolyam ingadozási sávjának korlátozását jelentené. Oszkó Péter sikeresnek nevezte az elmúlt hónapok pénzügyi politikáját, mint mondta, az utódkormány „soha nem látott stabil, jó pénzügyi állapotban veheti át az országot”.


Soros: a közjót az szolgálja, ha a politikai és a piaci szerepek elkülönülnek

A piacok mindenhatóságát hirdető fundamentalizmus rossz és veszélyes doktrína, különösen, ha a politikai döntéshozatalba is átszivárog. Ezért a politikai döntéshozatalt és a piaci részvételt el kellene különíteni egymástól – vélekedett Soros György a Közép-Európai Egyetem szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában, ahol ezúttal a piaci és a társadalmi értékrendek között húzódó konfliktusokra mutatott rá.


Németh György: A cigányok, a rózsadombiak és a Mózes-fajták

Október közepén közzétett vitaindító írásaink, „Miért nem integrálódnak a magyarországi romák?” óriási érdeklődést váltottak ki, a témában már eddig is több önálló cikk, és több mint 260 hozzászólás érkezett. A következőkben Németh György szociológus-közgazdász írását közöljük, amelyben a szerző többek között kifejti: a cigányság társadalmi felemelkedésének kulcskérdése, hogy miképp lehet végigvinni egy olyan cigány kulturális forradalmat, mely a kívülállás kultúrája helyébe a 21. század követelményeivel harmóniában levő, belülállás kultúráját állítja.


Egyházi támadás a Jobbik ellen: kétfrontos harc

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 20-i körlevele éles támadást tartalmaz a Jobbik köreiben népszerű újpogánysággal, az ősmagyar vallás felélesztésével szemben. Az egyház gyakorlatilag kétfrontos harcot indított, követve a Fidesz álláspontját. A radikális jobboldal immár ugyanúgy elítélendő, mint az istentagadó liberálisok.


Vakvágányon a MÁV

A bezárandó szárnyvonalak nagy része valóban gazdaságtalan – és felesleges. De megszűnésük nem jelent tömegközlekedési reformot, csupán kényszerű takarékosságot. A rutinszerű, obligát sztrájkok sem igazán szüntetik meg a ciklikusan változó tőkeinjekciók és tőkekivonások által gerjesztett ágazati bizonytalanságot. A MÁV-nál is arra van szükség, mint szinte valamennyi közintézmény és közüzem esetén: a vízfej lecsapolására. De sajnos, az érdekképviseleti és tulajdonosi oldal is önérdekű rövidlátásban szenved e téren.


"Lipótmezőn nagyobb a pusztítás, mint a kormányzati negyednél"

Sorsára hagyva, gazdátlanul áll az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épülete, az értékes berendezéseket széthordták, a betegek közül sokan hajléktalanszállókban kerestek menedéket, a pszichiáterek szétszéledtek. Szilágyi Júlia pszichiáter tizenöt évig dolgozott a Lipóton, és több mint húsz éven át foglalkozott a pszichiátriai betegek jogvédelmével. Most külső szakértőként vesz részt a Szabó Máté ombudsman kezdeményezte vizsgálatban, amely az OPNI felszámolásának következményeit elemzi. A jelentést novemberben közzéteszik.


Korrupcióellenes csomag: kívül díszes, belül üres

Amíg az általános közgondolkodás olyan, hogy „korrupció az, amiből engem kihagytak”, az üvegzseb falra hányt borsó marad. A panamák oka ugyanis nem egyszerűen enyves kezű politikusok összeesküvése. Társadalmi betegség kórtünete a mostani helyzet. A korrupció ellen nem új (vagy új festékkel átmázolt) bizottságok, hivatalok, szervezetek révén kell felvenni a kesztyűt, hanem az állami gazdálkodás és a társadalmi közgondolkodás reformjával.


A magyarbarát Bang-Jensent a KGB lépre csalta és kivégezte?

A Nyílt Társadalom Alapítvány múlt heti rendezvénysorozatán a vitatott körülmények közt elhunyt dán diplomatának, Povl Bang-Jensennek a magyar ügy melletti kiállásáról beszélgetett Nagy András, A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című, 2005-ben megjelent kötet szerzője, a diplomata fiával, Per Bang-Jansennel. Magáról a gyilkosság (öngyilkosság?) körülményeinek részleteiről, a lehetséges változatokról továbbra is kevés az információ.


Lengyel László: Brutus halott, a légiók közelednek

A forró ősz eddig elmaradt. Se gyújtogató csőcselék, se roma-magyargárdista összecsapások. Nincsenek sztrájkok, békések a szociális tüntetések. Szóharc és érdektelen cirkusz az évtizede leértékelt ünnep. A tavasszal nekihevült politika ma egyszerűen unalmas. A szocialisták elhalnak. A fiatal demokraták nem születnek meg. A többiek nincsenek. A választó mintha letett volna arról, hogy életének fontos részévé avassa a politikát.


Soros: be kellene látni a valóság megismerésének korlátait

A természettudomány szolgai másolása törvényszerűen vezet az emberi viszonyok és a gazdaság félreértéséhez, és akár a jelenlegihez hasonló válsághelyzeteket idézhet elő – hangsúlyozta Soros György hétfőn a Közép-európai Egyetem szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában.



Dokumentumok az 56 utáni megtorlásokról

Lupkovics György jogtörténész már évek óta kutatja az 1956-ot követő megtorló perek büntető-jogtörténeti vonatkozásait. Kik voltak a perekben szereplő ügyészek? Hogyan történt az ÁVH korai ujjászervezése? Kiket deportáltak az oroszok Ungvárra? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik a „múltbúvár.”


Hogyan acsarkodtak „Kádár Apró Dögei” az ENSZ-re

A nagy üggyel-bajjal, szovjet fegyveres támogatással megalakult Kádár-kormány még javában küszködött a legitimáció problémájával, amikor az ENSZ megkezdte a „magyar kérdés” tárgyalását. Bár a vita eleve eredménytelenségre volt ítélve, idehaza Kádárék hatalmas propagandakampányt indítottak, hogy hiteltelenítsék az ENSZ fellépését és a külföld felé mutassák: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ura a helyzetnek. Az ENSZ-vita persze eredményt nem hozott, a forradalom leverése után a külső segítségbe vetett remények végleg elszálltak.


A pécsi vízművita és a privatizációs félelmek

Hogy a magángazdaság rendszerint jobban szuperál, mint az állami túlsúly, vitathatatlanul igaz. De ez nem jelenti, hogy nem lehet rosszul, rossz időben (netán jogsértő módon) privatizálni, vagy a magánvagyonnal bűnösen vagy csapnivalóan sáfárkodni. Viszont egy utólag gazdaságtalannak vagy törvénytelennek gondolt magántulajdonlást sem lehet önhatalmúlag felszámolni, csakis bírósági úton – juthat eszünkbe a pécsi vízmű kálváriáját látva. A piac nem csodaszer, de az állam még kevésbé az. A kapitalizmus anomáliáit a gazdasági jog, nem pedig a politikusi kényszercselekvés oldhatja fel. Ugyanakkor a szocialista monopólium felszámolása nem sokat ér, ha a helyére verseny helyett kapitalista monopólium lép.


Élet-halál harc Farkaslyukban

Farkaslyuk az elmúlt hónapokban a média érdeklődésének előterébe került: a község határában lévő illegális bányából a helyi romák engedély nélkül bányászták a szenet, életveszélyes körülmények között. De a falura más miatt is érdemes odafigyelni: az ország többi kistelepüléséhez hasonlóan, az állami és helyi pénzügyi források drasztikus csökkenése ellenére, emberfeletti erőfeszítésekkel próbálják falujuk életképességét megőrizni.