A borsodi Jobbik-jelenségről - kendőzetlenül
A hazai politikai élet viszonylag új szereplőjének, a Jobbiknak gyors térhódítása aggodalmat keltett a társadalom számos csoportjában. Tény, hogy a párt az eddig szocialista fellegvárnak tartott Borsod megyében a legutolsó EP-választáson nemcsak utolérte, de le is előzte az MSZP-t. Az okokról kérdeztük Varga László miskolci MSZP-s parlamenti képviselőt, a Societas (a Fiatal Baloldal utódszervezete) országos elnökét, Riz Gábort, a Fidesz borsodi 5. sz. választókerületének elnökét, Horváth Lászlót, az SZDSZ megyei elnökét; továbbá Egyed Zsoltot, a Jobbik megyei elnökét, és Kisgergely Andrást, a Jobbik ózdi elnökét.
hvg.hu.: Elemzők szerint a Jobbik népszerűsége a roma kisebbséggel szembeni előítéletekből táplálkozik – vagyis közrejátszott, hogy a kormány és a parlamenti pártok nem voltak képesek hatékonyan kezelni az etnikai feszültségeket. S szerepe van a növekvő gazdasági gondoknak, a bal- és jobboldalon egyaránt tapasztalható ellenszenvnek a politikai elittel szemben. Önök ezzel egyetértenek?
Egyed Zsolt: A Jobbik programja és eszmeisége egyaránt szimpatikus az embereknek, s nem mondanám, hogy kimondottan a cigánybűnözés problémájának a felvetése miatt. Az elmúlt húsz év talán legnagyobb vesztesei a borsodi emberek voltak, akiktől a jelenlegi politikai elit elfordult, mindennapi problémáikról tudomást sem vesznek.
Varga László: A 30-as években a gazdasági világválság idején is erősödtek a szélsőségek, ma is hasonló időszakot élünk meg. A Jobbik erősödésében is ez a legfőbb motívum, jóllehet a gazdasági világválságról legkevésbé egy 10 milliós ország nemzeti kormánya tehet. A Jobbik az elmúlt években feszegette a parlamenti demokrácia határait, sőt a Magyar Gárda kapcsán át is lépte azt, populista és szélsőséges megnyilvánulásaival indulatokat keltett. Ez a fajta politika számomra elfogadhatatlan, de úgy látom, korántsem akkora a térnyerése a megyében és az országban, ahogyan azt sokan gondolják. Úgy vélem, a Jobbik elérte támogatottságának maximumát, éppen szélsőségeses megnyilvánulásainak köszönhetően.
Riz Gábor: Válság idején azok, akik kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról, könnyen azonosítható bűnbakokat keresnek. A Jobbik kihasználja a gazdasági-szociális ellehetetlenülést, mely valljuk be – régiónként ugyan más-más arányban – világosan körülhatárolható szociológiai csoportot érint. Ezek elsősorban az alulképzettek, s a többgenerációs munkanélküliek. Ugyanebbe a körbe tartoznak a nem piacképes ismeretekkel rendelkezők is, akik nehezen mobilizálhatók az országban szűkös kínálatot mutató munkaerőpiacon. A Jobbik, a partvonalról bekiabálók számát növelve, viszonylag könnyű politikai színteret választ magának, hiszen ma még parlamenti részvétel híján, minden jogalkotói felelősség nélkül politizálhat. Ez változhat, amennyiben bejutnak a parlamentbe, ott másfajta játékszabályok az irányadók.
hvg.hu: Mennyire tartják szélsőségesnek a Jobbikot, illetve a Magyar Gárdát?
E. ZS.: A Jobbikot és a Magyar Gárdát csak azok tekintik szélsőségesnek, akik valóban szélsőségesek. Gondolok itt azokra a politikusokra, akik az elmúlt évtizedekben a mostani szintre vitték le az országot, gazdasági és morális tekintetben egyaránt. Ezt a jelenlegi kormány sugalmazza, a média a kezükben van és félnek attól, hogy a Jobbik a parlamentben lerántja róluk a leplet és számon kéri mindazt, amit a nemzet ellen vétkeztek.
Kisgergely András: Nem értek egyet azokkal magyarországi véleményformálókkal, akik szerint mi vagyunk a hazai szélsőjobb bástyája. A médiában csak azokat a híreket látom, hallom, amik arról szólnak, hogy a Jobbik azt mondta: van cigánybűnözés. Arról egy sajtóorgánum sem számolt be, hogy árvíz idején a romákkal közösen dolgoztunk, gyűjtést szerveztünk a szegényeknek és többször kezdeményeztünk véradást.
V.L.: A Jobbik mind programjában, mind hétköznapi cselekedeteiben bizonyította szélsőségességét. Az ilyen pártok Európában is mindenhol elfogadhatatlanok a demokratikus erők számára. Arról, hogy a Jobbikhoz szorosan kapcsolódó Magyar Gárda szélsőséges és kirekesztő, arról a Magyar Bíróság döntött, amikor a Magyar Gárdát jogerősen feloszlatta.
R.G: A Magyar Gárda, mint „kulturális” egyesület messze nem az eredeti alapítói szándékkal megegyező tevékenységét végzi. Sokkal inkább erődemonstrációt felmutatva – időmként a közösséghez való tartozás lehetőségét kínálva - tömöríti mindazokat, akik a nemzeteszmény néhány elemét, közte Trianon megítélését tartják kiemelkedően fontosnak.
Horváth László.: A Jobbik vezetőinek, EU parlamenti képviselőinek megnyilvánulásait áthatja a rasszizmus, az antiszemitizmus, a mások értékeinek és gondolkodásának teljes elutasítása. A magyarságtudatot és a nacionalizmust nem szabad összekeverni.
hvg.hu: A júniusi EP-választások adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Fidesz-KDNP magasan nyert, 49,11 százalékkal, második helyen, 22,88 százalékkal a Jobbik végzett, 19,3 százalékkal harmadik az MSZP, az SZDSZ pedig mindössze 1,15 százalékot tudott elérni. Minek köszönhető az átrendeződés?
E.ZS.: Az MSZP szembeköpte saját szavazótáborát is. Mennyire hitelesek azok a pártot irányító tőkések és nagyvállalkozók, akik az Internacionálét énekelve idegen kézre adják a nemzet javait és közben pont azt a réteget nyomorítják meg ár- és kamatemelésekkel, melyből az eddigi szavazóik kikerültek?
K.A.: A társadalomnak 10 százaléka foglalkozik napi szinten a politikával és van konkrét elképzelése, elvrendszere, ami köthető politikai irányzatokhoz. Kilencven százalék azért szavaz, mert tetszik neki a politikus, vagy a tévében többször látta egy adott párt reklámját, s elhiszi, hogy azok azt fogják csinálni, amit megígértek. Itt az elmúlt 20 év alatt a rendszerváltó pártoknak elfogyott a renoméjuk. Akik most a parlamentben ülnek, azok ott ültek annál a kerekasztalnál, ahol eldöntötték mi történjen ebben az országban ’89 után. Megkoptak, egyik erőről sem hiszik el, hogy amit mondanak, az úgyis lesz a választások után. Mi határozottan képviselünk egy olyan eszmerendszert, olyan programot, ami találkozik a hétköznapi emberek igényeivel.
V.L.: Messzemenő következtetéseket nem vonnék le, hisz az EP választás teljesen más, mint az országgyűlési választás. Tavasszal arról döntenek, hogy ki kormányozzon. A Jobbiknak lényegesen kevesebb lesz a támogatottsága, ha mi vissza tudjuk szerezni a korábbi támogatóink bizalmát, és ha azok is eljönnek szavazni, akik az EP választáson otthon maradtak. Ha így lesz, akkor továbbra is erős fellegvára lehet a baloldalnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A Jobbik kétségtelenül valós társadalmi és szociális problémákat feszeget, de ezekre teljesen elfogadhatatlan válaszokat ad, ha ad válaszokat egyáltalán. Szociális és társadalmi feszültségek kiélezésével még nehezebbé teszi az együttélést a többség és a kisebbség számára is. Nem problémákat old meg tehát, hanem problémákat szül.
R.G.: Ez az átrendeződés jól látható a megye legtöbb településén. Okai között megtalálhatjuk a romló gazdasági, szociális helyzetet, a rendőrség szerepének torzulásait, a megye szociológiai megoszlásának változását. Amíg Észak-Magyarországon a gazdasági szektor szereplői – elsősorban a kormányzat gazdaságpolitikájából következően – tartós forráshiánnyal küzdenek, nem várható a foglalkoztatás jelentősebb bővítése. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az emberek bűnbakot keresnek, akit vádolhatnak sorsuk rosszabbodásáért. A közbiztonság nehezen tartható fenn, a rendőrségtől ugyanis jelentős forrásokat vontak el. Ehhez hozzájárul a törvénykezés puhasága, mely helyenként felbátorítja a bűnelkövetőket. Mindezek ismeretében – figyelembe véve az általános életminőség romlását – nem csoda, hogy az emberek az erő és a rend ígérete felé fordulnak, és szavazatuk megvonásával büntetik korábbi pártjukat.
H.L.: A baloldali választók nagy része távolmaradásával büntette saját pártját, mert úgy érezte, hogy az nem tett meg mindent az ország helyzetének javítására. A Jobbik pedig azt kommunikálta, amit az emberek hallani akartak, ezért elkeseredett baloldali szavazókat is meg tudtak nyerni. Programjuk megtévesztheti a választókat, mert populista és egy-két részigazságot tartalmaz.
hvg.hu.: Végül is mit várnak a vidéki emberek a Jobbiktól?
E.ZS.: Azt kommunikáljuk, hogy van kiút, a megoldás a kezünkben van, csak mernünk kell élni vele. A csendőrség felállítását nem kampányfogásnak szántuk, ez egy megvalósítható cél. A szociális háló olyan struktúrában működhetne, amely a munkaképes embereket arra ösztönözné, hogy visszatérjenek a munka világába. Ez igaz a családtámogatási rendszerre is, ne a nyolc-tíz gyerek után járó támogatásból éljen a család, hanem felelős családtervezés mellett, a szülők neveljék fel a gyerekeket állami segítséggel, melyet akár adókedvezmény formájában kapnának meg. A munkanélküliség problémáját a gazdálkodók támogatásával oldanánk meg, ez már középtávon is jelentős munkahelyteremtést generálna. Ha működnek a vidéki gazdaságok, hosszabb távon a falvakban ismét szükség lesz iskolára, postára, mindenféle infrastruktúrára. Ezáltal meg lehet akadályozni a vidék elnéptelenedését, pusztulását.
R.G.: Most elsősorban ígéreteket, melyek jól hangzanak: közbiztonság, nemzettudat erősítése, „nemzeti” munkahelyek, mindez a valós pénzügyi háttér feltárása és a teljes rendszer kimunkálása nélkül. A vidéki ember létbiztonsága, az egzisztenciális jövője ma alapjaiban veszélyeztetett, hiszen nem jönnek létre új munkahelyek, nem jut stabil, rendszeres jövedelemhez, nem részesül a korszerű oktatási, szociális infrastruktúra jótéteményeiben. Felelőtlen ígérgetés ezen a téren vonzó, de veszélyes fegyver.
H.L.: Semmi olyat nem látok a programjukban, amit az eddig kormányon lévő pártok ne próbáltak volna megoldani. Tény, hogy nem mindig jártak sikerrel. De az is tény, hogy soha nem látott nagyságrendű forrás jutott a mezőgazdaságnak, régióknak és kistérségeknek az EU csatlakozás óta.
V.L.: A Jobbik csak társadalmi feszültséget és széthúzást adhat a vidéki embereknek. Ahol megerősödik, ott még el is szigetelheti az embereket a fejlesztésektől.
hvg.hu.: Tagadhatatlan, hogy a megyében sok fiatal szimpatizál a Jobbikkal. Ezt minek tudják be?
E.ZS.: A megyében élő fiatalok gyakran a saját bőrükön tapasztalják a mindennapos rablásokat, lopásokat. Kötődnek a párthoz azok a fiatalok is, akik saját hazájukban szeretnének tanulni, családot alapítani és dolgozni. A mostani húszas generációban megvan a hit és megvan az akarat is, hogy szebbé és igazságosabbá tegyék az országot.
K.A.: Cáfolnám, hogy azok az emberek csatlakoznak hozzánk zömében, akik nem látják a kiutat. A társadalom minden rétegéből vannak szimpatizánsaink. Ha az emberek ismernék a programunkat, biztos nem lenne kérdés, hogy miért van ilyen sok támogatónk. Ez egyben a média hibája is, a sajtó egyetlen dolgot emel ki a programunkból, a cigánykérdést.
R.G.: A fiatalok körében elsősorban a közösségteremetés, az együvé tartozás megélése fontos életkori sajátosság. Ehhez olyan ideológiai, zenei hátteret biztosít ma a Jobbik, amely stílusában, nyelvezetében vonzó lehet a fiatalok számára. A közösségi akciók (Magyar Gárda megmozdulásai) pedig a fiatalok egy részében megfogalmazódó rend és fegyelem iránti igényt elégít ki. Sajnos a rendszerváltás az álértékek után nem adott valódi, nemzettudatunk kialakítása számára fontos ideákat.
H.L.: A fiatalság eleve radikális, ha problémáikra nem kap gyors és kielégítő választ, akkor valamilyen formában tiltakozik. Másrészt jobbratolódásuknak oka a történelem nem megfelelő ismerete, ezért nem veszik észre a hamisításokat, csúsztatásokat.
hvg.hu.: Lehet, hogy a jövő évi választáson az MSZP-vel fog holtversenyben végezni a Jobbik?
R.G.: A jelen gazdasági helyzetet figyelembe véve vélhetően igen. A szociálliberális kormányzás nehéz öröksége ma az emberek egy részét akarva-akaratlan az egyszerű megoldásokat ígérő pártok felé mozdítja el. Így ennek az időszaknak az egyik haszonélvezője a Jobbik lesz. A borsodi régióban élő, elsősorban kohászathoz, bányászathoz kötődő emberek egy része elvből nem szavazna a Fideszre. Számukra az alternatívát a Jobbik kínálja. Érdeklődéssel várom, hogy a Jobbik, amint közelebb kerülnek a parlamentbe való bejutáshoz, feldúsítják-e programjukat megvalósítható tartalmi elemekkel?
E.ZS: Szerintem 2010-ben a második legnagyobb pártként kerülünk be a Parlamentbe. Ezt követően az önkormányzati választásokon számos polgármestert és képviselőt fogunk adni a megyében és országosan egyaránt. Támogatottságunk gyors növekedését tapasztalva, ez reális várakozás. Borsod megyében az összes párt között a Jobbik rendelkezik a legtöbb szervezettel.
K.A.: Borsodban a Jobbiknak 50 alapszervezete működik, reális az esély, hogy megelőzzük az MSZP-t.. A 2010-es parlamentben nagy erőt fogunk képviselni. Kormányon nem leszünk, s nem is akarunk lenni. Semmiféle koalíciót nem tudok elképzelni. Vannak olyan kérdések, amelyek a nemzet szempontjából fontosak, ilyen esetekben a Jobbik támogatni fogja az új kormányt, pártállásra való tekintet nélkül. El kell felejteni azt a politizálást, ami engem az óvodás stílusra emlékeztet, „mert te mondtad, ezért hülye vagy”. Ha Ózdon jobbikos országgyűlési képviselő, majd ősszel polgármester lesz, nagyon gyorsan tapasztalni fogják a rendesen élő, dolgozó emberek, köztük a cigányemberek is, hogy az ő javukra politizálunk.
H.L.: A választásokig még átrendeződhetnek az erővonalak. Remélem a választók ráébrednek, mit jelentene egy Jobbik által támogatott Fidesz kurzus.
V.L.: Még ha önmagához képest a legjobb eredményt is éri el, akkor sem lehet második legnagyobb párt, hiszen a képzeletbeli dobogó első két fokáért -- a politikai realitások és az emberek véleménye szerint is -- a Fidesz és az MSZP fog küzdeni a következő időszakban. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a Jobbik a választások közeledtével egyre inkább kimutatja a foga fehérjét, előre vetítve, milyen elfogadhatatlanul viselkedne parlamenti pártként. Ezt remélhetőleg már látják a júniusban még elkeseredettségből rájuk szavazó emberek.
Fürjes Judit