E sorok írója hajdanán lelkes támogatója volt a 4-es metróvonalnak. Jelenleg is úgy véli, a főváros közeledési tömegnyomorán enyhíteni kell. Szükséges a lakosságot egyéni autós helyváltoztatásról közösségi utazásra „átszokatni”. De biztos, hogy ilyen kolosszális megaépítészet az alternatíva? Nem lehet, hogy ezzel Budapest sokat markol (és költ), de keveset fog? Nem valószínű ugyanis, hogy csak a metró lehet üdvözítő.
Nemcsak a 2006-os rendőri túlkapásokat, de az erről szóló könyvet is elhallgatta a balliberális sajtó – állítja Bodoky Tamás újságíró, a Túlkapások című kötet szerzője, akinek meggyőződése, hogy a tévészékház elleni ostromnál valakik lefizették a rendbontókat.
Korábban beszámoltunk a november elején Budapesten rendezett izraeli filmhétről. Ezúttal a művekben felbukkanó emberi konfliktusokra irányítjuk olvasóink figyelmét: immár nemcsak az etnikai és vallási ellentétek nehezednek rá e filmek hőseire, hanem nyomja őket a magány, a kivetettség is, hiába vannak körülvéve családdal, közösséggel. Mindezt e filmek tabukat ledöntve ábrázolják.
Ismét bebizonyította a reformkormány, hogy bármikor hajlandó tetszetős látványintézkedésekre. Ilyen például, hogy a közalkalmazottak hétszázezres tömegét meg akarják fosztani a közalkalmazotti törvényben meghatározott (1992/33 tv. 68§) 13. havi illetményüktől. Mivel a törvény szövegét megváltoztatni aligha lesz lehetséges, ezért ezt a megoldást csak egyszeri dézsmának tekinthetjük. Az elvonás tehát nemcsak igazságtalan, de még rövid távú tűzoltásként is értelmetlen.
Vajon a teljes igazságot kommunikálja-e a kormány, amikor éppen információkat csöpögtet állampolgárainak? A politikában és a kormányzásban a teljes igazság kimondására nyilvánvalóan nincs sem mód, sem lehetőség. Ám az a kormány, amely folyamatosan azt hirdeti magáról, hogy most aztán tényleg mindent elmond, majd kiderül róla, hogy ezúttal sem bontott ki minden részletet, sőt nagyon is szolidan tárta fel az igazságot, a saját maga csapdájába eshet – figyelmeztet a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb elemzése.
Miért olyan sok a munkanélküli fiatalember, különösen Kelet-Magyarországon? Ennek sok objektív oka van, ám olykor az érintettek sem törik magukat, hogy megfelelő képzettségre tegyenek szert. „De ha majd valaki kocsival hazajön a falujába Kecskemétről, a Mercedes-gyárból, bemegy a kocsmába, hanyag mozdulattal az asztalra dobja a slusszkulcsot, és mindenkinek rundót rendel, a többiek is meglátják, hogy szorgalmas munkával mit lehet elérni.”
Mióta csúcsfeszültségre gerjesztődött fel a magyar-szlovák viszony, nagy keletjük lett az összeesküvés-elméleteknek. Hogy vajh kik állnak a történtek mögött? Kémszolgálatok provokációi, eltussolási akciók vagy valami más? Régi ismerős a paranoia ebben a térségben. Nincs is ezzel semmi gond, amíg nem emelkedik az állampolitika szintjére.
Párbeszéd és vita hatására a magyarok hajlandók felülvizsgálni előítéleteiket, és a korábbinál pozitívabban ítélik meg az Európai Uniót – állították azon a múlt héten tartott konferencián, ahol bemutatták a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásainak eredményeit. Az októberi, lesújtó eredményeket hozó kutatás után novemberben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament itteni irodáinak megbízásából egy kétszázas reprezentatív mintát kiválasztottak, velük vitákat folytattak le, és az EU-val kapcsolatos vélemény jóval kedvezőbb lett.
A magyar társadalmat a mostani válságsokk olyan állapotban érte, amikor az emberekben rendkívül alacsonyra csökkent a szolidaritás, és az egymás iránt érzett felelősség. Az emberek többsége bizalmatlan a politika iránt. A leamortizálódott társadalmi tőke újjáépítéséhez fel kellene éleszteni a civil szervezeteket, a civil társadalmat. – mutatott rá a hvg.hu-nak Kopp Mária orvos-pszichológus.
Ki veri be a fejét a költségvetési plafonba? címmel tartott előadást a Budai Liberális Klub vendégeként Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter. A szabadelvű gazdasági szakember a hvg.hu-nak adott interjújában önkritikát gyakorolt amiért felelős a gazdaságot szétziláló politikáért.
Bizonytalan, milyen foganatja lesz a Kenedi János vezette „ügynökfeltáró” testület négyszázvalahány oldalas jelentésének. Viszont jól látható: a politikai és titkosszolgálati elit kivárásra játszik. Az illetékesek rájöhettek már, az összes dokumentumot úgysem lehet örök időkre zárolni. Zsinórban szivárognak ki az ügynökakták. Céljuk így mindössze kármentés és időhúzás lehet. Hogy minél később derüljön ki az igazság. Amikor a legtöbb érintett már halott vagy nyugdíjba vonult. Tény, szinte alig van valaki, aki nyílt kártyákkal játszik.
Mennyibe kerültek az egri kórháztüntetések címmel megjelent írásunkban Juhász István ezredes, Heves Megye rendőr-főkapitánya elmondta, őszesen 46 millió forintba kerültek eddig az egri kórházvédők tüntetései. Ebből 12 millióba került a február 29-én a megyeháza előtt megtartott tüntetés és az a „műsor”, amikor Szíki Károly, az Egri Forradalmi Emlékbizottság vezetője a HospInvest győzelmét bejelentő megyei közgyűlésen elengedett egy malacot. Szíki Károly nyílt levélben válaszol a rendőr-főkapitánynak.
Meghalt Hetényi István. Volt tervhivatali államtitkár, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, egy nem európai országban európai polgár. Kérlek, túlozni fogsz, tudom, de mégse annyira, mint szoktál – mondta halálát biztosan tudva, félrehajtott fejjel, mosolyogva említve saját nekrológját.
Tóth Károlyt, a Nemzetbiztonsági Bizottság Szocialista alelnökét és Gulyás Józsefet, a testület SZDSZ-es tagját a Kossuth Rádió szerda reggeli adásában a riporter a titokzatos állambiztonsági mágnesszalagokról kérdezte. Kiderült ugyanis, megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az egykori ügynöklistáikat, a célszemélyek, a kémelhárítók, hírszerzők adatait. A bizalmas nyomozások jegyzőkönyveit. Az alábbiakban a beszélgetés némileg szerkesztett változatát közöljük.
Fico taktikája a piacpárti üzletmenetet veszélyeztető nacionalista erdőtűz megfelelő irányba terelése. Hogy ne a multinacionális erdei mókust, hanem a tarlóban botladozó magyar ürgét perzselje. Minél kiszolgáltatottabb egy nemzet, annál frusztráltabb a nemzeti díszbe öltöző paranoia. Melynek, ha az idegen javain nem dühöngheti ki magát, oda kell dobni a helyettes bűnbakot. Aki Szlovákiában a magyarság.
Az 1959-ben született Balla Attilát 1984-ben felveszik a stockholmi iparművészeti főiskola alkalmazott grafikai szakára. 1988-ban visszajön Magyarországra, elvégzi a képzőművészeti főiskolát. Ma egy Csongrád melletti tanyán lakik, egy hajdani iskolaépületben rendezte be műhelyét. Képei jeles külföldi és magyar gyűjteményekben kaptak helyet, Németországban, Svédországban voltak kiállításai.
Hiába állítja Veres János pénzügyminiszter, hogy az EU által felajánlott 6,5 milliárd eurós, 5 évre szóló kölcsön nem két évig áll a kormány rendelkezésére, hanem lehívható az ezt követő két esztendőben is. Ennek az elfogadott dokumentum ellentmond. Ráadásul a kölcsönt csak akkor lehet lehívni, ha a 2009-es költségvetés maximum 2,6 százalékos deficitet irányoz elő.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora támogatja az egyetemek vagyongazdálkodásának liberalizálását. Bízik abban, hogy az orvosképzés fenntartható lesz a jelenlegi szinten, nem fogják a finanszírozást radikálisan lefaragni. Tart ugyanakkor attól, hogy már nemcsak szakápolókból, de orvosokból is hiány lesz a magyar egészségügyben.
Gyurcsány Ferenc meglepően jól állja a sarat az ellenzék rohamaival szemben, sőt, soha nem látott mértékben koncentrálódott kezében a hatalom. Trükkje: bizonytalanságban is magabiztosan cselekszik – vélekedik Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Ha az Országgyűlés megakadályozza az iratokhoz történő hozzáférést, akkor nem a régi rendszer áldozataival, megfigyeltjeivel vállal szolidaritást, hanem a régi rendszerrel – hangzott el a Szabad Demokraták Szövetségének két országgyűlési képviselője, Gulyás József és Magyar Bálint által tartott szombat délutáni budapesti sajtótájékoztatón.
