Miként az Orbán-fóbia értelmetlen pótcselekvés, úgy a Gyurcsány-fóbia is az. A miniszterelnök elkövetett annyi baklövést és szószegést, hogy a lakosság ezt 2010-ben (ha nem korábban) menesztéssel honorálja neki. De azok a strukturális gondok, amelyek pénzügyi holtsávvá tehetik országunkat, Gyurcsány előtt is megvoltak. És távozása után is ott lesznek. Az ő bűne annyi, hogy döntés helyett időhúzó taktikázásra játszott
Nyilvánvaló volt 1918 októberében, hogy az „októbristák” nagyszabású gazdasági programjainak végrehajtásához, az alkotmányozáshoz, a régóta esedékes földreformhoz és az egész, elmaradottnak és feudálisnak tartott magyar társadalom átalakításához meg kell tartani a választásokat. Az adott helyzetben csak a nép törvényesen megválasztott képviselői vállalkozhattak volna arra, hogy megoldják a katasztrofális helyzetben lévő ország problémáit. Féltek, hogy alulmaradnak, ezért visszariadtak kiírásától.
A Bush-adminisztráció 2001-es hivatalba lépése óta az Egyesült Államok elvesztette egykori roppant befolyásának döntő részét a kelet-közép-európai országokban, köztük Magyarországon is - állapította meg Charles Gati magyar származású amerikai politológus friss elemzésében.
Az új korszakváltás nyomán nem az állami szerepvállalás mértéke fog megváltozni, hanem a gazdasági centrum tolódik el: a Kína központú ázsiai modell további erősödhet az észak-amerikai és az európai modell rovására. A stagflációval küszködő világgazdaság az állami koordináció és a szabadverseny ötvözésével lábal majd ki a válságból – jósolja a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, Pétervári Zsolt.
Jóri Andrást, a nemrég kinevezett adatvédelmi biztost kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Sólyom László visszaküldte a parlamentnek az Egyesült Államokkal kötött vízumegyezményt, mert aggályosnak tartja a hazai ujjlenyomat-nyilvántartásba való korlátlan amerikai betekintést? Pedig november 17-től már vízum nélkül lehetne utazni az USA-ba.
Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.
Most a kiadások leszorítására kell a kormánynak összpontosítania, az adócsökkentés majd csak ezután jöhet - mutat rá Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa, kutatási igazgató, aki a nyolcvanas évek eleje óta foglalkozik az Európai Unióval, azon belül az egységes belső piaccal és a közös pénzzel.
A hétvége „varázslatos” eseményt hozott a magyar politikában. Gyurcsány köszönetet mondott, hogy a Fidesz elnöke a német kancellárnak és a francia elnöknek írt levelében támogatta annak a csomagnak az egyik pontját, amit a miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson terjesztett elő. Mielőtt azonban letörölnénk arcunkról az örömkönnyeket, vegyük észre: az idill beleillik abba a pótcselekvés-sorozatba, amivel az ország felelős vezetői hetek óta egymást szórakoztatják. És a bénázással csak fokozzák a bajt. Nézzük, melyek ennek a lassan horrorba forduló komédiának a látványelemei.
A korábbi szovjet blokk gazdaságaiban bozóttűzként terjedő pénzügyi válság Nyugat-Európában egy újabb, az eddiginél veszélyesebb bankválságot okozhat, aminek következménye nagyarányú gazdasági visszesés lehet az egész kontinensen - írja a tekintélyes konzervatív londoni napilap, a Daily Telelegraph. A lap szerint a váratlan 3 százalékos magyar kamatemelés csak még jobban felbátoríthatja a forint ellen spekuláló vérszagot szimatoló spekulánsokat.
Mint a homo sapiens általában, a kommentátor is esendő. Tartalmi mondanivalójához időnként nem a legjobb kifejezési formát varázsolja elő billentyűzetéből. Amire persze bíráló kedvű olvasói rögvest vadászsólyomként csapnak le. Nincs ezzel semmi hézag. Bokszolónak szava nem lehet, ha nemcsak ad, hanem épp kap. Publicistának munkaköri kötelessége elviselni a viszontbírálatot.
Tölgyessy Péter volt legutóbb a Budai Liberális Klub vendége. A mai magyar alkotmányos berendezkedés egyik spiritusz rektora szerint a 2010-es választásokon nem valószínű az MSZP győzelme, de a Fidesz kétharmados győzelme sem. Egyelőre folytatódik a hideg polgárháború.
A szlovák kormány megígérte, hogy visszavonja, mégis megjelentek szlovák földrajzi nevek a magyar tankönyvekben - mutatott rá nemrég Göncz Kinga a magyar-szlovák viszonyt mérgező jelenségeket elemezve. Vizsgálná a magyar külügyminisztérium, teljesülnek-e a két ország alapszerződésben foglaltak. Remélhetőleg az uniós pénzek elosztása nem nemzetiségi alapon folyik.
Magyarország jövője szempontjából teljesen irreleváns ki van hatalmon. A szembenálló felek egymást és saját magukat is gúzsba kötik, oly mértékben leszűkítve a mozgásteret, ami lehetetlenné teszi az érdemi kormányzást. A mély gazdasági válságok általában egy platformra terelik a rivális pártokat, és a létrejövő egyezség megalapozhatja az ország több évtizedes prosperitását, ahogy ez történt Finnországban, Spanyolországban, Írországban. Vagy ez a válság még nem elég mély, vagy a mi elitünk nem érett meg még mindig arra, hogy tető alá hozzon egy ilyen kiegyezést.
Felforrósodtak az indulatok a Robin Hood-adónak „becézett”, energiaellátókra kivetendő 8 százalékos többletadó miatt. Az adó valóban nem szerencsés, ehelyett a közszolgáltatást nyújtó cégek mopolhelyzettel történő visszaéléseit kell szigoú állami felügyelettel megakadályozni.
Kormányon lévő politikusoknak égből hullott manna a globális hitelválság világszerte. Ugyanis alkalmas rá, hogy elmossa a recesszió objektív hatásai és a szubjektív politikusi baklövéseik közti választóvonalat.
Galló Béla, az Egyenlítő című folyóirat főszerkesztője, az MTA Politikatudományi Intézete tudományos főmunkatársa erős kritikával illeti a nemzeti csúcsértekezletet. A baloldali meggyőződésű politológus szerint a fórum érdektelenségbe fulladt, egy lakossági fórum színvonalára süllyedt.
A nemzeti csúcs egyetlen, de nagyon egyértelmű üzenetet közvetített: ez a társaság most a legjobb célpont a spekulációra, ezek aztán képtelenek bárminek az eldöntésére. Tessék bennünket megtámadni! Szomorú, hogy a rendszerváltás idején összerántott garnitúra erre volt képes: a Valutalaptól a Valutaalapig vezetni az országot.
Megérte a pénzt, időt, az előkészítésébe fektetett energiát az akadémián szombaton tartott egész napos rendezvény? Hozott valami extrát? A hvg.hu kiküldött újságírója erről kérdezte a tanácskozás néhány résztvevőjét. Mint várható volt, a vélemények megoszlottak.
Magyarország nyakig benne van című cikkében a Kurrier osztrák lap vasárnapi száma megállapítja: a pénzügyi válság elkerülésére összehívott nemzeti csúcs Magyarországon veszekedéssel ért véget. A forint erős nyomás alá került.
Ivády Gábor, az elszegényedett Ivád község polgármestere „kolduló ülősztrájkot” kezdett a Parlamentet övező Kossuth téren, a József Attila szobor alatt. Hasonlóan más kistelepülésekhez, a falu anyagi forrásai elapadtak, iskoláját, postáját bezárták, az óvoda lehet a következő áldozat. Sújtja a falut a munkanélküliség, az elöregedés, a fejletlen infrastruktúra. Ivády akciója eredményesnek tűnik: tárgyalni kezdett Gyenesei miniszterrel, aki a kistelepüléseknek kedvező hitelkonstrukciót ajánlott.
