Miközben a kedélyesen elnéző Orbán mellett a Fideszben provokatív ideológusok tűnnek föl, az MSZP-ben fordított a helyzet: az ifjútörök Gyurcsány kénytelen számolni az MSZP konzervatív pasáival. Bence Györgyfilozófus, a Metazin.hu társszerkesztője két héttel a választások előtt a helyzetet értékeli.
A Political Capital évjelentése szerint az elmúlt év politikai sikerszava a populizmus volt. A 2004. év végi kettős népszavazás tanulsága a pártok számára ugyanis az volt, hogy ideológiai érveléssel csak a törzsszavazók érhetők el, a bizonytalan többség leginkább a szociális demagógia és a félelemkeltés eszközeivel mozgósítható. Körösényi András politológus írása a Kommentár című folyóiratból szemlézve.
Az MSZP-vel semmi szín alatt nem kormányoznának közösen, a Fidesszel pedig csak akkor, ha a miniszterelnököt Dávid Ibolyának hívnák - körvonalazza pártja koalíciós kötődési lehetőségeit az MDF 52 esztendős elnök asszonya, aki szomorúnak tartja, hogy a korrupció ellen csak az ő szervezetük emeli föl hangosan a szavát.
"Egyetlen unokatestvéremmel testvérként nevelkedtünk, mégpedig abban a felállásban, hogy én voltam az okos, ő a szép" - kezdi a háborúban özvegyen maradt könyvtáros mamával történt nehéz indulással a súlyos intézményi immunreakcióktól kísérten főigazgatóvá emelt, 65 esztendős, nemzetközi hírű gyermekgyógyász-síráskutató.
Aki szerint idegenellenes, netán uszító a cím, annak idézek a menekültügyi eljárást részletező 172/2001 számú kormányrendeletből: "A befogadó állomáson, illetőleg a szerződés alapján fenntartott szálláshelyen tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldit közegészségügyi érdekből el kell különíteni, amíg az ÁNTSZ által kiadott igazolás nem tanúsítja, hogy a kérelmező az elvégzett vizsgálatok és észlelt tünetek alapján nem szenved AIDS, tbc, lepra, luesz, tífusz, paratífusz megbetegedésekben..."
Helmut Kohl volt német kancellár a közelmúltban Rómába utazott. A kereszténydemokrata politikus az olasz fővárosban kijelentette, látogatását az április 9-ei parlamenti választások erőterében Romano Prodi melletti fellépésnek szánja, akit támogat, barátjának s egyben nagy formátumú európai politikusnak tart. Első pillantásra nem lehet ebben semmi feltűnő, hiszen Kohl egész politikai pályafutása alatt az európai egyesülési folyamat szenvedélyes hívének, motorjának bizonyult, világos tehát, hogy az ugyancsak Európa-elkötelezett Prodi, az unió brüsszeli bizottságának volt elnöke mellett száll síkra.
„Magyarországon ma a köztársaságot, a demokráciát, a jogállamot, a szabadságot, a becsületet és a tisztességet a baloldalnak lesz dolga megvédeni”- jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Április 2-ára Budapestre hívta a köztársaság valamennyi barátját, „legyen baloldali vagy legyen másképp gondolkodó.” De ki fenyegeti a respublikát? Talán Orbán helyre akarja állítani a királyságot?
A Fidesz szemlátomást úgy döntött, el kívánja bukni a választást. Hamarjában más, épkézláb magyarázat nincs arra, miért épp az Orbán-kormány egyik legnépszerűtlenebb tagja lett a közjogilag utoljára a pártállami érában létező “miniszterelnök-helyettes” funkció várományosa.
„Az emberek” célcsoporttá tétele nem stiláris szeszély, hanem a Fidesz mély retorikai főhajtása a kádárista szóhasználat előtt.
Szabó-Stein Imre, az ATV korábbi vezérigazgatóhelyettese - reagálva Friderikusz Sándornak honlapunkon megjelent interjújára – cáfolja hogy az ATV vezetősége elégedetlen lett volna munkájával. Távozását Friderikusz erőszakolta ki.
Nem túl sanszos, hogy a Méltányosság Politikaelemző Kört kérik fel házigazdának az április 5.-ére tervezett Gyurcsány-Orbán vitához. Pedig annak létrejöttéhez nagyban hozzájárultak. A Kör társelnökét, Csizmadia Ervin politológust kérdeztük.
Debreczeni József a Népszabadságban parlamentáris jogállamot félti, melyet szerinte “most először fenyeget komoly veszély a rendszerváltás óta.” Én viszont a magam részéről Debreczenit féltem. Nem lenne jó ugyanis, ha a kitűnő, (magának függetlenséget kiverekedő) publicista és biográfus korpa – azaz fordított Kasszandrák és megélhetési paranoiások – közé keveredne.
A rendszerváltás utáni Magyarországon Orbán Viktorral kezdődött, de nem Gyurcsány Ferenccel fejeződik be a vezérelvű demokrácia pályafutása - állítja Körösényi András. A 47 esztendős politológus szerint ez egyelőre nem hoz nagy bajt a fejünkre.
"Folyton más eszmét és alakot öltő embertelen hatalomvágy" jellemzi Debreczeni József szerint Orbán Viktort. Némileg vitába szállnék ezzel a sokak által elfogadott megállapítással. Bár Orbán kijelentései kétségtelenül gyakori irányváltásról tanúskodnak, nincs ember, akit egyetlen tulajdonság határozna meg. A hatalomvágy maga is sokféle lehet. Folyton más eszmét és alakot öltő formája nem annyira a vezértípusra, mint a követőkre jellemző, akik mindig az épp uralkodó hatalom hívei, annak kegyeire pályáznak, részesei, haszonélvezői (netán örökösei) akarnak lenni. A mindenáron hatalomra törő személyiség majdnem mindig szenvedélyes elkötelezettje "egyedül megváltó" világnézetének.
A nemzeti ünnepeken megejtett kitüntetés-átadók évről-évre nagyobb eséllyel tarthatnak igényt “a holdudvari bulisták körülnyalása” megtisztelő címre. Hogy előbb-utóbb minden, az aktuális kormányzópárt(ok) választási kampányában haknizó klientúra-lovagra sor kerül egyszer, azt eddig is tudtuk. De a mostani plecsnitűző-ceremóniával a jelenlegi kormány átlépett egy határt.
Nyikita Hruscsov 50 évvel ezelőtt, a Szovjet Kommunista Párt 1956. február 14–25 között tartott XX. Kongresszusának utolsó napján, zárt ülést hívott össze. Itt elmondott titkos beszéde először leplezte le – ha csak a jéghegy csúcsát érintve is, – a bolsevik terror szörnyűségeit. Igaz, mindent Sztálinnak tulajdonított, és meghirdette a visszatérést a „lenini normákhoz”. De ez sem segített. Megindult az erjedés a „szocialista” országokban, a nemzetközi baloldali mozgalmakban, 33 évvel később pedig a szovjet világrendszer összeomlott. A titkos beszéd egy varsói zsidó fiatalember, Viktor Grajewski jóvoltából nem sokkal elhangzása után nyilvánosságra került. Grajewski 81 éves, Izraelben él, és a hvg.hu tudósítójának a beszéd nyilvánosságra kerülésének krimibe illő részleteiől számol be.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága bizonyítottság és bűncselekmény hiányára hivatkozva felmentette az 1959-ben halálra ítélt Kristóf László egykori csendőrnyomozót a Ságvári Endre 62 évvel ezelőtti megölésével összefüggésben indult felülvizsgálati eljárásban. Az újságok szerint a bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a csendőrök jogszerűen lőttek rá a fasiszta Magyarországon körözés alatt álló és egyébként is illegálisan fegyvert viselő és használó civilre, miután a kínzókamrába való bevonulásra felszólító, jogszerű hatósági utasításnak önként nem tett eleget. Kristóf ráadásul nem is lőhette le az egyébként jogszerű intézkedés során törvénysértően ellenálló civilt, mivel a halálos lövés pillanatában éppen a földön feküdt. Azt pedig még a nagymamám is tudja, hogy egy földön fekvő csendőrnyomozó nem képes illegális kommunistákra lövöldözni.
"Egyik barátom maga készítette kis katonafiguráival lejátszottuk a hétéves háborút. Én voltam a porosz sereg, mert inkább rokonszenveztem a támadókkal" - mesél intellektuális ébredezéséről a tanulmányaival, cikkeivel, közéleti megnyilvánulásaival a közvéleményt sorozatban meghökkentő, 36 éves történész.
Az utóbbi időben számos, évtizedek óta „alvó”, egykori ügynököt lelepleztek történészek és újságírók, akik a kultúra, a sport területén, illetve a katolikus egyház hierarchiájában foglaltak el jelentős pozíciókat. Balogh páter több volt egyszerű ügynöknél, Rákosi mellett asszisztált az ellenzéki pártokat felszámoló szalámi-politikához.
A rendszerváltás óta most először egy politikai erő miniszterelnökhelyettes-jelöltet is állít országos listáján. Senki sem számított Mikola Istán feltűnésére egy ilyesféle szerepkörben. Orbán pártelnök döntése találgatásokra ad alkalmat. A hvg.hu kommentárja.
