“Ami nálunk van az egy pestis, de már látjuk a fényt az alagút végén” - jelentette ki április 7-én (is) Donald Trump amerikai elnök. Ez lett végül az a nap, amikor majdnem 2000 amerikai hunyt el az új típusú koronavírus okozta betegség miatt, és emelkedett 13 ezer közelébe a Covid-19-járvány áldozatainak a száma az Egyesült Államokban. A vírus megjelenése óta még egyetlen országban sem jelentettek ilyen sok halálesetet 24 óra alatt.

Nem ez volt az első olyan nyilatkozata a koronavírus-járvány során az amerikai elnöknek, amire gyorsan rácáfolt az élet.

Trump február 29-én az egy dél-karolinai nagygyűlésen a demokraták politikai támadásának minősítette a kormányzatot a járvány kezelése miatt ért kritikákat, és közölte “ez az ő új hoaxuk”. (A demokraták többek között a korábbi, szövetségi járványügyi intézményeket érintő megszorítások miatt támadták hevesen.) Másnap aztán befutott az első amerikai haláleset híre.

Aprót lépett Trump, de közben az influenzához hasonlította a járványt

Pedig Trumpnak ekkor már tudomása lehetett arról, hogy a járvány komoly fenyegetést jelent az USA-ra, hiszen a kockázatra egy hónappal korábban, január 29-én figyelmeztette a Fehér Házat egy feljegyzésben Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó. A New York Times által kedden kiszivárogtatott levélben azt írta, jobban tennék, ha azonnal utazási korlátozásokat vezetnének be Kínával szemben, és szigorú intézkedéseket hoznának, hogy megelőzzék a járvány berobbanását az USA-ban, különben hatalmas károkat szenvedhet a gazdaság, amit akkor 3,8 milliárd dollárosra taksált.

“Az immunitás, az ismert gyógymód és védőoltás hiánya miatt az amerikaiak védtelenek a koronavírus-járvánnyal szemben” - figyelmeztetett Navarro. Jóllehet Donald Trump hivatala még aznap bejelentette, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a koronavírus-helyzet kezelésére, majd másnap az elnök is jóváhagyta a Kínával szembeni utazási korlátozásokat (az Európa felőli beutazásokat csak március 11-én állította le), a nyilvánosság előtt még hetekig azt sulykolta, hogy az egész koronavírus-ügyet fellfújták.

Navarro február 23-án újabb jelentést küldött az elnöknek, amiben már arról írt, hogy 100 millió amerikai is megfertőzödhet a Covid-19-járványban, és akár 1-2 millió lehet a halálos áldozatok száma. A főtanácsadó ekkor három milliárd dollár azonnali átirányítását kérte, hogy legyen forrás a megelőzésre, a kezelésre, a diagnosztikai és védőeszközök beszerzéséhez.

Ehhez képest Donald Trump még március 9-én is a hétköznapi influenzával hasonlítgatta össze az új betegséget, “Semmit nem zárunk le, az élet és a gazdaság is megy tovább” - twittelte. Aztán négy napra rá mégis országos vészhelyzetet hirdetett.

Azzal mentegetőzött, erre senki sem számított

Ebben az időszakban Trump még igyekezett jelentéktelennek feltüntetni a kockázatot, amit a kórokozó amerikai megjelenése hordozott magában, később pedig, amikor már amerikaiak százezrei kapták el a betegséget, azzal mentegetőzött, hogy senki nem számított ilyen pusztító járványra. A New York Times ugyanakkor megjegyezte, hogy az USA vezető tisztségviselőinek körében nyilvánvalóan ismert volt a Navarro-jelentés tartalma, jóllehet azt valóban nem lehet bizonyítani, hogy maga Trump is olvasta volna.

Abban azonban többen egyetértenek, hogy az USA-ban nem csak az elnök és a szövetségi kormányzat utóbbi hónapokban tanúsított következetlenségei és kapkodása miatt robbant be a járvány, bár sokat hozzátett a helyzet rosszra fordulásához. A Vox.com szerint nem azzal kezdődtek a problémák, hogy a kezdeti időszakban képtelenek voltak időben a több millió tesztet és a védőfelszerelést eljuttatni az egészségügyi dolgozóknak, és az az egyre súlyosbodó helyzetben az indokolatlan optimista nyilatozatok sem számítottak igazán.

A gond bő másfél évvel ezelőtt kezdődött, mikor Trump John Boltont nevezte ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökévé, aki első munkanapján nekiállt felszámolni a bizottság járványüggyel foglalkozó csoportját.

Elhanyagolt járványügy

Előbb menesztették a csoportot vezető és az esetleges világjárványokkal, illetve biológiai támadásokkal szemben átfogó biológiai védelmi stratégia létrehozását szorgalmazó Tom Bossert belbiztonsági tanácsadót, majd az év tavaszára az egész járványügyi és bioterrorizmus elleni csapatot is szélnek eresztették, köztük azt a Timothy Ziemer két csillagos admirálist, aki George W. Bush és Barack Obama idején is folyamatosan irányította az elnöki hivatal malária-programját és kiemelten hatékony járványügyi szakembernek számított - olvasható a Washington Post akkori tudósításában.

Gyakorlatilag azóta nincsenek ott az amerikai vezetés közelében azok az emberek, akiknek tudása és elképzelése is lenne arról, hogy hogyan lehet hatékonyan szembeszállni egy halálos világjárvánnyal. 

A történtek ismeretében jóslatszerű volt, amit Luciana Borio, a nemzetbiztonsági bizottság 2018-ban szintén menesztett, orvosi és biológiai védelmi felkészültségéért felelős tagja mondott , ironikus módon épp az 1918-as spanyolnátha-járvány 100. évfordulója alkalmából tartott konferencián:

az influenzaszerű világjárvány az első számú egészségügyi biztonsági kockázat. Fel vagyunk erre készülve? Attól tartok, hogy a válasz: nem.

Az eredmény ismert: e cikk megjelenésekor több mint 473 ezer koronavírusos beteget tartottak számon, amivel az USA vált a járvány legfertőzöttebb gócpontjává, ahol ötször több fertőzött van, mint Kínában, ahonnan elindult a vírus (bár a kínai hivatalos adatokat célszerű kritikákkal kezelni). Amerikán belül a legrosszabb helyzetben New York városa áll, ahol az összes amerikai koronavírusos haláleset (17 836) csaknem harmadát (5150) regisztrálták.

A legrosszabb napok

New York a legrosszabb napjait éli és a járvány tetőzését várja, de a lakók bizalma folyamatosan erősödik az állami kormányzatot képviselő Andrew Cuomo kormányzóban és talán még a város vezetésében, így Bill de Blasio polgármesterben is – mondta a hvg.hu-nak a városban élő Janzsó Viktor.

„A szövetségi reagálás és a válság kezelése az emberek szerint botrányos, kaotikus, megkésett és mindenféle stratégiát nélkülöz, de ez itt New Yorkban nem meglepetés, ki nem állhatják Donald Trumpot, neki mindegy, itt nem veszít szavazatokat” – tette hozzá.

Akiket különösen sújt

Szövetségi adatok ugyan nincsenek, de a nagyvárosok és a tagállamok által közölt adatok alapján látszik, hogy a betegség lakosságarányukhoz képest kiugróan sújtja az afroamerikai közösségeket. Chicagóban például a lakosság alig harmadát adják, az igazolt fertőzöttek több mint fele, az áldozatoknak pedig 72 százaléka afroamerikai. “Ezek az számok lélegzetelállítók” - idézte a New York Times Lori Lightfootot, a város első afroamerikai női polgármesterét. Illinois államban is feltűnő, hogy miközben a lakosság 15 százaléka afroamerikai, közülük kerül ki a fertőzöttek 28, és a betegségben elhunytak 43 százaléka. Michiganban 14 százalékos lakosságarányukhoz képest a közülük kerül ki a fertőzöttek harmada és a halottak 40 százaléka, és a lap sorolja tovább: Louisianára, Észak- és Dél-Karolinára, Las Vegas környékére vagy épp Connecticutra ugyanilyen arányok jellemzőek. Minnesotát nevezik meg egyedüliként, ahol lakosságarányának megfelelő mértékben érinti az afroamerikaiakat a járvány. Az okokat könnyen megtalálták a lap által megszólaltatott szakértők: a régóta fennálló egyenlőtlenségek, szegregált közösségek, munkanélküliség, egészségtelen életmód, rossz táplálkozás. Ehhez hozzájön, hogy sokkal kevesebben képesek közülük megoldani a vírus terjedésének lelassítása szempontjából fontos távolságtartást, a többségük nem tud otthonról dolgozni. Sokuknak nincs rendes egészségbiztosítása, egészségi állapotuk is rosszabb az átlagosnál (Chicagóban például átlagosan 8,8 évvel kevesebb ideig élnek mint fehér polgártársaik). Bőrszínük is sok helyen jelent hátrányt, ha a megfelelő kezelésről van szó. Vannak ugyanis arra utaló jelek, hogy az orvosok kevésbé javasolják számukra a Covid-19-teszt elvégzését, amikor felkeresnek egy egészségügyi intézményt a jellemző tünetekkel. Vagyis sokan térhetnek vissza közösségükbe fertőzően anélkül, hogy tudnának róla.

Janzsó Viktor azt mondja, a közvélemény számára akkor kezdett világossá válni, hogy baj van, amikor a helyi hatóságok elkezdtek tömegesen tesztelni, és megjöttek az első számok. Ennek hatására elrendelték a korlátozó intézkedéseket, és ezeket többé-kevésbé azóta is betartja a lakosság. "Itt Észak-keleten, de különösen NY, New Jersey, Connecticut államokban egyértelműen a helyi kormányzókban van a bizalom, de igaz ez Kaliforniára, Michigan és Washington államokra is. Ehhez kellett a napi szinten folytatott részletes kommunikáció, adatok, tények, tájékoztatás, és a példa nélküli intézkedések az egészségügyi hálózat megerősítésére, a rendszer működőképessé tartására" – tette hozzá.

Janzsó szerint a járvány elején még mindenki bizonytalankodott, ami hozzájárult a helyzet komolyabbá válásához, de később tényleg beleálltak. Általános a vélemény, hogy New York - mint a világ fővárosa - ezt nem úszhatta volna meg. Úgy látja, a március eleje óta hozott helyi kormányzati intézkedések működnek, lehet, hogy meg tudják fogni a járványt, ami nagy dolog lenne. A lakosságban egyelőre él a bizalom, támogatja a helyi kormányzatot, Cuomo népszerűsége pedig egyenesen a csillagokban jár.

A figyelem azonban egyre inkább a gazdaság felé fordul, mi lesz, hogyan tovább, nagyon sokan vannak bajban

– írta.

Donald Trump is igyekszik az utóbbi időben határozottabban kommunikálni az ügyben, egyre többet szerepel a tévében, napi sajtótájékozatókat tart, távolságtartásra szólítja fel az ameriakaiakat, ígéri a betegek kiterjedtebb tesztelését, az egészségügyi dolgozóknak elegendő védőfelszerelést, gazdasági segítséget a válság kárvallottjainak, bár továbbra is tesz vitatható kijelenetéseket. Felvetette például, hogy fel kellene függeszteni a WHO-nak folyósított amerikai hozzájárulást, mert a szervezet túlságosan elfogult Kínával.

Hiába biztatja azonban az embereket a sokszor hangoztatott “látjuk a fényt az alagút végén” frázissal, amit csapatának tagjai lelkesen visszhangoznak, ebből legfeljebb a fiatalabb generációk füle hall ki optimista felhangokat. Az idősebbek és köztük feltehetően Trump is - mint arra az Atlantic emlékezet -, jól tudják, hogy melyik nagy amerikai kataklizma idején hangoztatták és használták el végletesen pont ugyanezeket a szavakat az ország - és a hadsereg - vezetői: amikor amerikai fiatalok százezreit rántották be sorkatonának, akik közül 50 ezren soha nem keveredtek ki élve a vietnami háború sötét alagútjából.