Az amerikai gazdaságot ma az általános árcsökkenés, a defláció jobban fenyegeti, mint az infláció, ezért a Fed újabb, ezúttal 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Több szakértő, köztük a San Francisco-i Fed elnöke, Robert T. Parry még ennél is nagyobb, 50 bázispontos kamatlefaragást várt, ám a Fed lát néhány biztató jelet a gazdaságban - így például a munkaerő- és a termelési piac stabilizálódását -, ezért érte be ennyivel - kommentálja a jegybanki döntést a The New York Times mai száma.
A gazdasági szereplők a feldolgozóipar és a kiskereskedelem élénkülése láttán, továbbá a nemrég elfogadott adócsökkentési csomag várható hatásaiból, valamint az alacsony kamatszint következtében kialakult gyenge dollár exportserkentő impulzusaiból arra következtetnek, hogy a gazdasági növekedés a következő hónapokban csak-csak beindul. "Sok gazdaságösztönző van már a rendszerben - idézte az UBS Warburg vezető közgazdászát, James O'Sullivant a napilap -, ezért okkal várható, hogy az idei év második felében erősebb lesz a növekedés, mint az elsőben volt".
Csakhogy a mai, alacsony kamtszintnek is vannak veszélyei és lehetnek vesztesei. Az amerikaiak egybillió dollárnyi összeget tartanak pénzpiaci alapokban, amelyek az alacsony kamatok és hozamok következtében alig termelnek nyereséget. "Ha a gazdaság továbbra is gyönge marad, és a Fed 0,5 százalékra viszi le a kamatszintet, az alapok 40 százaléka nem lesz képes a ráfordításait meghaladó hozamot elérni, s ha ez történik, az már az egész pénzügyi rendszert megingathatja" - idézi az iMoneyNet kutatóit a The New York Times.
