szerző:
MTI

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, pénteken űrhajózás eddigi egyik legizgalmasabb kalandja következik: a Szaturnusz körül július 1-je óta keringő Cassini amerikai űrszondához csatolt, és karácsonykor róla levált Huygens, európai gyártmányú leszállóegység belép az óriásbolygó Titán nevű holdjának sűrű légkörébe, majd jó kétórás ereszkedés után megpróbálja biztonságban elérni az égitest felszínét.

Ha ez sikerül, az emberiség egyik legnagyobb űrbravúrját hajtja végre, hiszen a magát gyűrűkkel és holdakkal körülvevő Szaturnusz jelenleg a Földtől 1,25 milliárd kilométerre járja a maga pályáját a Nap körül. Eddig a legtávolabbi égitest, amelyre leszállt ember alkotta eszköz, az Eros kisbolygó, amely a manőver idején, 2001 februárjában 316 millió kilométerre volt tőlünk.

Most egy eddig az emberi szem elől szinte teljesen eltakart világba lép be a Földről több mint 7 éve elindított szerkezet, hogy elérje hőn áhított úti célját.

A leszállás a szó szoros értelmében véve egy ugrás lesz a nagy sötét ismeretlenbe. Bár a Cassini a nyár óta már kétszer is elhaladt a Titán mellett, és be is tudott kukantani légkörének teteje mögé, de biztosat nem tudhatunk arról, hogy milyen viszonyok várják a Huygenst miután belép az atmoszférába. Lehetséges például, hogy heves viharok, metánzáporok fogadják a látogatót. Ezernyi olyan veszély leselkedhet rá, amely tönkre is teheti a vállalkozást.

Három ejtőernyőt használ

A Huygens óránkénti 1600 kilométeres sebességgel éri el a Titán fagyos sűrű légkörét. Ereszkedéséhez összesen három ejtőernyőt használ el. Az elsőt felszíntől 170 kilométeres magasságban bontja ki, majd 10 kilométer süllyedés után ezt ledobja, és kinyitja a főernyőjét.

Ezt követően lát hozzá tudományos munkájához. Méri a hold atmoszférájának az összetevőit, a légköri és időjárási viszonyokat, eközben bőszen fényképez. Az elképzelések szerint a felszínhez való közelítés közben mintegy 1100 fotót készít a Titán titokzatos környezetéről. Az általa összegyűjtött adatokat a Cassini veszi, és továbbítja azokat a földi irányítókhoz.

Már csak 110 kilométerre lesz az égitesttől, amikor megválik főernyőjétől is, és kinyílik a már a felszín elérését biztosító ejtőernyője.

Egyelőre nem tudni, hogy hol köt ki a 349 kilogramm tömegű, 2,7 méteres átmérőjű kagyló alakú Huygens. Ugyanis a Titánon a rendkívüli hideg (az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok) miatt a Földön például gázhalmazállapotú metán cseppfolyós, így az égitest felszínét valószínűleg metántengerek, vagy akár -óceánok is boríthatják. Ezért a Huygenst felkészítették mindkét eshetőségre, azaz arra, hogy szárazföldön fog talajt vagy esetleg egy metántenger kellős közepén találja magát.

Újabb nagy lépés az emberiségnek

Mindenesetre ha biztonságban eléri a felszínét, túlzás nélkül állítható: történelmi pillanat következik el. A Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros után ugyanis a Titán lehetne az ötödik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le. Ráadásul a Titán lenne az első idegen bolygó holdja, amelyet az emberiség meghódított.

A remélt sikeres leszállás után a Huygens egy ideig még üzemképes maradhat, azaz jöhetnek a felszíni mérések. Fotók, sőt hangminták is erről a különös világról. De mintegy fél óra elteltével mindenképpen el kell búcsúznia a Cassinitől és következésképpen a Földtől. Akkumulátorai a fagyos viszonyok közepette lemerülnek, a Cassini ekkorra már vételkörzeten kívül lesz, és különben is antennáját a Titánról a Föld felé fordítja, hogy közvetítse a Huygens által összegyűjtött adatokat. 

A Titán kemény hely 

Titán az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amely sűrű - még a Földéénél is sűrűbb - légkörrel rendelkezik. Földi és a kozmoszba telepített távcsövekkel csak ez az égitestet körülölelő barnás narancssárga "szmog" látható, maga a felszín nem. Légkörének összetevői azonban sokban hasonlítanak a mi bolygónk atmoszférájának elemi összetételére, például bőségesen tartalmaz nitrogént, amely a földi légkör több mint hetven százalékát teszi ki.

A csillagászok feltételezik, hogy ez a légkör a földi őslégkör másának egyfajta konzervált, "mélyhűtött" elegye, és nem kizárt, hogy a nagy hideg ellenére az élet valamilyen kezdetleges formái is kialakultak a Szaturnusz-holdon.

Víz - legalábbis cseppfolyós állapotban - nincs a felszínén, lehetséges azonban, hogy ott a folyékony metán az a bizonyos oldószer, amely az élet csíráinak a kialakulásához elengedhetetlen.

Ezekre a kérdésekre választ adhat majd a Huygens. A Cassini pedig folytatja keringését a gyűrűs bolygó körül, miközben más Szaturnusz-holdakat is meglátogat, és a későbbiekben még többször visszatér a Titánhoz.

Mindez tőlünk olyan irdatlan távolságban zajlik majd le, hogy a Föld lakói pénteken a tulajdonképpeni történések lezajlása után 67 perccel értesülhetnek a páratlan méretű nemzetközi vállalkozás kimeneteléről. A Huygens fénysebességgel, azaz másodpercenkénti 300 ezer kilométeres sebességgel utazó rádiójelei ugyanis ennyi idő alatt érik el bolygónkat.

A Titán bevételére készülő szonda nevét a hold felfedezőjéről, a XVII. században élt Christiaan Huygensről kapta. A holland csillagász és matematikus - 350 éve - 1655-ben pillantotta meg távcsövével a Titánt, amely így a Szaturnusz első felfedezett holdja lett. Jelenleg még 32 társáról tudunk.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
MTI Tech

Történelmi űrrekordra készül a Huygens

Már csak egy hónap van hátra az űrhajózás eddigi egyik legizgalmasabb történéséig, amikor január 14-én a Cassini amerikai űrszondához csatolt Huygens belép a Szaturnusz óriásbolygó Titán nevű holdjának sűrű légkörébe.

Kovács Zoltán: Ha valami nem működött, a kormányban mindig megvolt a korrekció szándéka

Kovács Zoltán: Ha valami nem működött, a kormányban mindig megvolt a korrekció szándéka

Itt a világ első lazacautomatája

Itt a világ első lazacautomatája

Erdogan mást gondol a kerítésépítésről, mint Orbán

Erdogan mást gondol a kerítésépítésről, mint Orbán

Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került

Kamuelvonón járhatott Curtis, és a szcientológusok közé került

Valóra vált a csillagászok álma: felfedeztek egy csillagfolyamot, ami szinte teljesen elfoglalja a déli égboltot

Valóra vált a csillagászok álma: felfedeztek egy csillagfolyamot, ami szinte teljesen elfoglalja a déli égboltot

Fia született a meleg szerb miniszterelnöknek

Fia született a meleg szerb miniszterelnöknek