Az IRA 1974-ben két pubot robbantott fel Guildfordban, illetve Woolwichban. A hét halálos áldozattal járó merényletek miatt gyilkosság, bűnrészesség, illetve robbanószerek csempészése és tiltott birtoklása miatt 1975 októberében három katolikus írt, az akkor 22 éves Patrick Armstrongot, a 25 éves Gerry Conlont, és a 19 éves Paul Hillt, valamint egy angol lányt, a 18 éves Carole Richardsont életfogytiglani börtönre ítélték; ők a guildfordi négyek néven vonultak be a brit kriminalisztika történetébe. Közülük ketten alibit tudtak igazolni a merénylet idejére, de a vonatkozó tanúvallomásokat a bíróság nem vette figyelembe.
A perben annak idején - főleg a főbűnösnek tartott Conlonhoz fűződő családi vagy baráti kapcsolatuk révén - összesen 11 személyt ítéltek hosszabb-rövidebb idejű szabadságvesztésre; Gerry Conlon édesapja a börtönben halt meg. A londoni fellebbviteli bíróság 1989-ben először a guildfordi négyeket, majd 1991-ben a többieket is felmentette, de addigra az életfogytiglanra ítéltek már csaknem másfél évtizedet töltöttek börtönben.
Írországban jelentős kampány folyt azért, hogy a jogi felmentés után a brit politika is kövesse meg az elítélteket, erre azonban újabb másfél évtizedet kellett várni. Tony Blair kormányfő szerdán először alsóházi irodájában személyesen kért elnézést az érintettektől, majd országosan közvetített kétperces tévényilatkozatban nyilvánosan is megkövette őket. Blair, - aki az ítéletek meghozatala idején 20 éves volt, és éppen jogi tanulmányait folytatta - a történteket az igazságszolgáltatás tévedésének nevezte, és közölte: tudja, hogy a téves ítéletekkel járó bélyeget a családok máig viselik.
A miniszterelnöki bocsánatkérés egyébként az északír rendezési folyamat meglehetősen kényes időszakában hangzott el. Az IRA, amely 1997 óta tűzszünetet tart, épp a minap közölte, hogy visszavonja fegyverei ellenőrzött semlegesítésére tett ajánlatát, miután a brit és az ír kormány a szervezetet vádolja egy tavaly decemberi, krimibe illő, túszejtéses belfasti bankrablás elkövetésével. Az IRA cáfolja felelősségét. Londoni szakértői kommentárok szerint felmerül a kérdés, hogy a fordulat nem vezet-e el a katolikus britellenes fegyveres csoport nyolc éve tartó tűzszünetének felmondásához.
Az esetről In the Name of the Father (Apám nevében) címmel 1993-ban film is készült, Daniel Day-Lewis főszereplésével; a filmet annak idején hét Oscar-díjra jelölték.
