Svájci polgár. Nem kétséges, hogy kit szeret © AP

A genfi egyetem intézete által készített tanulmány négy nagy és több kisebb „töredékcsoportra” osztotta a megkérdezetteket. A legnépesebb (37 százalék) csoportba tartozó svájciak, akiket a szakemberek „relatív” jelzővel illettek, elutasítják az ember- és idegenellenes megnyilvánulásokat. Ezek az emberek műveltek, politikailag baloldaliak, többnyire fiatalok és városlakók.

Őket a konzervatív nacionalisták (23 százalék) követik. Felfogásuk, magatartásuk egyértelműen idegenellenes. Ők kevésbé műveltek, és aggodalommal tekintenek a jövőbe.

A „liberális vállalkozó” címkével ellátott harmadik csoport (16 százalék) tagjai szintén félnek az idegenektől, rendet és törvényességet sürgetnek, mérsékelten jobboldali beállítottságúak, és bíznak a piacgazdaság erőiben.

Végül a negyedik csoportba (9 százalék) sorolt svájciak, akiket a kutatók „zavarodott hagyományőrzőknek” neveznek, egyértelműen kisebbség- és idegenellenesek. Politikai nézeteik kuszák, félnek a jövőtől, a problémák megoldásának lehetőségét az erőszakban látják.

A szélsőjobboldali holdudvarba a svájci lakosság mintegy 3,8 százaléka sorolható, míg egynegyedük nem kedveli a zsidókat, amit a genfi szociológusok a náci korban a zsidóktól elrabolt arany körüli vitára vezetnek vissza.

A svájciak 90 százaléka elutasítja a szélsőjobboldali eszméket, 85 százalékuk szorgalmazza a rasszista uszítás törvény általi büntetését; 77 százalékuk azt szeretné, ha a kisebbségek jobban bekapcsolódnának az ország politika életébe, 55 százalékuk pedig síkraszáll a honosítási eljárás megkönnyítéséért.