szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Vétót helyezett kilátásba Spanyolország az uniós alkotmány vitájában egy spanyol lap értesülése szerint.

Ha Nagy-Britannia a csütörtökön kezdődő csúcson is ragaszkodik a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához, akkor Spanyolország meg fogja akadályozni egy "állandó" uniós elnök posztjának létrehozását. Madridot ebben többek között José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, valamint Portugália, Luxemburg, Belgium, Olaszország és Magyarország is támogatná - írja szerdai számában az El País diplomáciai forrásra hivatkozva.

Az Európai Unió soros német elnöksége kisebb engedményt tett az EU-alkotmány ügyében a szavazási súlyok rendszerének módosítását követelő Lengyelországnak. Noha a tagállamok elé terjesztett javaslatcsomagjában az eredeti alkotmányban szereplő "kettős többség" alkalmazását szorgalmazza, a kiszivárgott hírek szerint egy lábjegyzetben elismeri, hogy ezt az indítványt két delegáció (a lengyel és a cseh) ellenzi, s ezek azt akarják, hogy a kérdést vitassák majd meg az alkotmány helyére lépő szerződés megszövegezésével megbízandó kormányközi konferencián.

Ezt a német lépést - noha nem ad ígéretet a lengyel kérés teljesítésére, a további megvitatásra, s arra még kevésbé, hogy a kormányközi konferencián a "kettős többség" helyett majd a Varsó által szorgalmazott számítási módot fogadnák el - az előkészítő tárgyalásokkal megbízott egyik lengyel delegátus ("serpa"), Marek Cichoki az országuk felé tett első lépésnek nevezte. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő pedig a Bild című német lapnak elmondta: "jelen pillanatban csak azt akarjuk elérni, hogy vita kezdődjön a szavazati súlyok elosztásáról".

A német elnökség javaslata a briteknek is felkínál egy engedményt. Miközben London ellenzi, hogy a rendőri és igazságügyi együttműködés területén növekedjen a minősített többséggel meghozható döntések száma (azaz csökkenjen az egyes tagok vétójogának hatóköre), a német dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy a britek kimaradhatnak ebből az együttműködésből, ugyanúgy, mint ahogy kimaradtak például az euró bevezetéséből, vagy a schengeni övezetből. Ugyanakkor az EU alapjogi chartájának ügyében a német elnökség kitart amellett, hogy az jogilag kötelező érvényű legyen - miközben London ezt is elfogadhatatlannak mondja.

Berlin végül engedményt tesz a hollandoknak, akik a nemzeti parlamentek hatáskörének szélesítését sürgetik uniós kérdésekben: felveti, hogy hosszabbítsák meg azt az időszakot, amelyet az egyes országok törvényhozása kapna az uniós jogszabály-tervezetek megvizsgálására, annak eldöntésére, hogy ezek a dokumentumok nem sértenek-e nemzeti jogköröket. Ha e parlamentek legalább egyharmada ellenzi az uniós szabálytervezetet, az EU-bizottságnak azt újra meg kell vizsgálnia - s ha úgy dönt, hogy mégis fenntartja tervezetét, ennek okairól részletes indoklást kell adnia.

A kiszivárgott hírek szerint egyébként a serpák kedd esti brüsszeli tanácskozásán Nagy-Britannia tovább keményített álláspontján, azt követelve, hogy csökkentsék a jövendőbeli közös EU-külügyminiszter szerepét, hatáskörét, hivatalának méretét. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata - aki ott volt az 5 órás tanácskozáson - ezt a közös EU kül- és biztonsápolitika felvizezési kísérletének minősítette, utolsó percben előterjesztett, mélyreható változtatási igénynek.

Egyes tisztségviselők szerint a brit felvetések a tanácskozást vezető soros német EU-elnökséget dühös reagálásra késztették, mondván: Tony Blair brit miniszterelnök ezeket a kéréseket soha nem vetette fel Angela Merkel német kancellárral folytatott közelmúltbeli találkozóin. Csakhogy Blair néhány napon belül távozik a miniszterelnöki posztról, s így a brit álláspont kialakításában egyre nagyobb szava van a kijelölt utódnak, Gordon Brownnak, aki jóval euroszkeptikusabb politikus. Ráadásul London azzal érvel: ha túl nagy engedményeket követelnek tőle, kénytelen lesz népszavazást kiírni az új, majdani szerződés ratifikálására, márpedig nagy az esély, hogy azt a brit lakosság többsége elvetné.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Európai alkotmány: Merkel borúlátó

A reményt nem feladva, mégis borúlátóan nyilatkozott Angela Merkel német kancellár azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió jövő heti csúcsértekezletéig sikerül megoldani az uniós alkotmányválságot.

MTI Világ

London nem akar népszavazást az új EU-szerződésről

A brit kormány nem kívánja népszavazásra bocsátani a majdani új uniós alapszerződést, mert nézete szerint az nem fogja alkotmány formáját ölteni - mondta pénteken a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője.

MTI Világ

Az EU ma újra asztalhoz ült Szerbiával

Az Európai Unió és Szerbia szerdán - 13 hónapi szünet után - felújította a tárgyalásokat a stabilitási és társulási egyezmény megkötéséről: ez az egyezmény az első lépcsőfok lenne a két fél közötti intézményes kapcsolatok szorosabbra fűzésében, illetve Szerbia esetleges EU-csatlakozási folyamatában.