A személyes adatok védelmét több szempont és forrás alapján vizsgáló jelentés egy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozza az államokat. A legrosszabb osztályzatot Malajzia, Kína és Oroszország kapta (1,3), de rosszul szerepelt az Egyesült Királyság (1,4) és az Egyesült Államok is (1,4). A legjobb osztályzattal az Európai Unión belül Görögország büszkélkedhet (3,1), rögtön utána következik Románia és Magyarország (2,9). Utóbbi két állam helyezése nemzetközi viszonylatban is jónak számít; az Európai Unión kívüli legjobb osztályzatot ugyanis Kanada (2,9), illetve Argentína (2,8) kapta.

A Privacy International tizennégy szempontot vett figyelembe, illetve osztályozott külön-külön, s ezek átlaga adta meg a végső eredményt. Az értékelési szempontoknál egyebek mellett figyelembe vették, hogy az adott ország alkotmánya biztosít-e garanciákat az egyén adatainak védelme érdekében, a munkahelyek milyen mértékig „másznak bele” alkalmazottaik magánéletébe, a biztonsági szervek milyen jogszabályi keretek között hallgathatnak le telefonokat és más kommunikációs csatornákat. Külön szempont volt az ún. vizuális megfigyelés, ami lényegében a középületekben, köztereken, épületekben elhelyezett biztonsági kamerák számára vonatkozik, illetve arra, hogy ezek elhelyezését és használatát milyen mértékben korlátozzák jogszabályok.

Utóbbi azért is érdekes, mert Magyarország ezen a területen kapta a legrosszabb osztályzatot, de ugyanígy egyesre értékeli a jelentés a telefon, illetve internetlehallgatásokat érintő hazai állapotokat is. A részben magyar szakértők információit felhasználó országjelentés ennek kapcsán megemlíti, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rendszeresen helyez el fekete dobozokat a hazai internetszolgáltatoknál. Mi több, az internetszolgáltatók csak úgy működhetnek legálisan, ha aláírnak egy szerződést, amellyel biztosítják, hogy a szakszolgálat a szolgáltatón keresztül áramló valamennyi adathoz hozzáférhet.

A személyes adatok védelmét sértő nemzetközi egyezmények aláírásától sem ódzkodunk – derül ki a jelentésből, amely ezen a területen szintén a legrosszabb osztályzatot adta hazánknak. „A Privacy International álláspontja szerint a legtöbb, adatvédelmet sértő egyezmény – a pénzmosás analógiájával élve - nem más, mint ’politikamosás’” – mutat rá Székely Iván társadalmi informatikus, adatvédelmi szakértő. „Még ha van is némi legitimitása, ez voltaképpen arról szól, hogy a nemzetközi egyezmények aláírásával egy adott állam az alkotmánysértő intézkedéseket egy magasabb szintre (EU, NATO) exportálja. Ezután a belügyi szervek széttárhatják a kezüket, mondván: ők nem akarnak adatvédelmi jogot sérteni, de nemzetközi szerződések erre kötelezik őket” – magyarázza a PI jelentés elkészítésében forrásként is közreműködő szakértő, hozzátéve: több olyan egyezmény is van, amely sértheti a magyar alkotmányt.

Székely Iván szerint ugyanakkor a Privacy International osztályzatai csalókák lehetnek. „Megkérdőjelezhető, hogy a jelentésben jól szereplő országok azért kaptak-e jó osztályzatot, mert kultúrájuk, politikai vezetésük, üzleti etikájuk biztosítja a személyes adatok védelmét, vagy netán csak azért, mert nem jutnak elég adathoz vagy fejletlen a lehallgatórendszerük, de mihelyt tőkeinjekciót kapnának Amerikától, azonnal beszerelnének minden ágy alá egy poloskát” – mutat rá a szakértő. Székely szerint azonban a jelentésben szereplő adatok és tények pontosak, s a tanulmány elérte fő célját: a figyelemfelkeltést.