A HVG cikkei a magyar felkészülésről

Felkészülés a magyar EU-elnökségre Milyen lesz a magyar EU-elnökség programja?

A három ország Spanyolország, Belgium, Magyarország sorrendben adja az EU soros elnökségét 2010 első félévétől 2011 közepéig. "Ez egy szerencsés trió. Már a lisszaboni szerződés vitájában kiderült, hogy az álláspontok nagyon közel állnak egymáséhoz... A magyar felvetéseket a másik két tárgyalópartner nagyon jól fogadta, és maradéktalanul sikerült érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyeket ebben a programban látni szeretnénk" - mondta a magyar delegáció vezetője. 

A "nagyon jó hangulatúnak" minősített madridi értekezleten hét fő pontban határozták meg a prioritásokat, amelyekért közös politikai felelősséget tudnak vállalni. Nagyon fontos feladatok jutnak ebben az időszakban Magyarországra is, például a balkáni EU-bővítés vagy az energiapolitika terén.

Az elfogadott programpontok közül az első a lisszaboni stratégia folytatása 2010 után. 2011-ben kezdődhet a lisszaboni stratégia új ciklusa, amely két fő elemet mindenképpen fog tartalmazni: az egyik a szociális Európa értékeinek megőrzése, a másik ezzel együtt, ezt erősítve az európai versenyképesség fokozása, különös tekintettel az oktatásra vagy a kutatás-fejlesztésre. Az új ciklus a 2011-es márciusi csúcstalálkozón, magyar elnökség alatt indulna el.

A másik fő elem az energia- és klímacsomag. A trojka azt szeretné, ha a 2009-es koppenhágai klímaértekezlet sikeres lenne, s "ebben az esetben 2010 márciusában a spanyol elnökség alatt az új megállapodásból fakadó feladatokat a tagállamokra tudnánk szabni, illetve el tudnánk indítani azt a második energetikai csomagot, amely a belső piac kiépítéséhez mindenképpen kell" - mondta Iván Gábor. A harmadik a költségvetési keretek vitájának a kezdete; ez a magyar elnökségre fog esni. Ennek keretében kell meghatározni, milyen legyen az új mezőgazdasági vagy kohéziós politika.

A következő elem a bel- és igazságügyi együttműködés ügye. Az erről szóló hágai program 2010 elején véget ér, tehát abban az évben el kell indítani az együttműködés következő szakaszát. Itt megint a magyar elnökségre hárul egy kiemelt feladat: Bulgária és Románia 2011-re tűzte ki a schengeni csatlakozás céldátumát. Az értékelésük a spanyol-belga elnökség alatt kiemelt figyelmet fog kapni.

A következő pont a bővítés ügye. Az a terv, hogy Horvátország 2011-ben az unió tagjává tudjon válni, s van esély rá, hogy ez a magyar elnökség alatt történjék meg. Ugyanígy kiemelt figyelmet fog kapni Törökország, amelynek most még nehéz megmondani a felkészülési ütemét. Nagyon sok bizonytalanságot hordoz még a többi nyugat-balkáni ország, így Macedónia és Szerbia kérdése, de "reményeink szerint érdemben tudunk tenni annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai perspektívája valamiféle kézzelfogható jövőképet öltsön" - mondta az államtitkár.

Egyetértés volt a szomszédságpolitika ügyében is, amelyben különböző érdekek jelennek meg. A lényeg, hogy "kiegyensúlyozott szomszédságpolitikát kívánunk folytatni, beleértve a mediterrán térséget és a kelet-európai szomszédság kérdését". A mediterrán térség várhatóan nagyobb figyelmet fog kapni a spanyol elnökség alatt. "A mi elnökségünk alatt abban bízom, hogy különösen együttműködve az utánunk következő lengyel elnökséggel, a szomszédságpolitika keleti dimenziója új lendületet kaphat" - mondta Iván Gábor. Ami a további menetrendet illeti, a program első tervezetét jövő áprilisig szeretnék a felek elkészíteni, s ehhez jövő januárban Budapesten lesz újabb államtitkári szintű egyeztetés.