Condoleezza Rice ötórás látogatást tesz vasárnap Kazahsztán fővárosában, ahol Nurszultan Nazarbajev államfővel, Karim Maszimov miniszterelnökkel és Marat Tazsin külügyminiszterrel tárgyal, elsősorban az energetikai együttműködésről, a regionális biztonság kérdéseiről, valamint Kazahsztánnak mint Közép-Ázsia vezető hatalmának a szerepéről.

Oroszország érzékenyen reagál arra, ha szomszédjainál magas rangú amerikai tisztviselők tesznek látogatást. Moszkva a múltban azzal vádolta a nyugati államokat, hogy megpróbálják elcsábítani szövetségeseit. A kazah külügyminiszterrel tartott megbeszélés után Rice visszautasította a fokozódó rivalizálást emlegető állításokat, s kijelentette, hogy Washington nem próbálja elcsaklizni Moszkva szövetségeseit, de ugyanakkor nem ismeri el egy különleges orosz "befolyási övezet" létezését sem.

Az Egyesült Államok kulcsfontosságú tényezőnek tekinti Kazahsztánt abban a törekvésében, hogy kiterjessze jelenlétét Közép-Ázsiában. A szénhidrogénekben gazdag volt szovjet köztársaságé a legnagyobb közép-ázsiai gazdaság, és földrajzi fekvése - Oroszország, Irán, Afganisztán és Kína között ékelődik be - is különös súlyt biztosít neki. Az olajexportjának diverzifikálására törekvő Asztana óvatosan egyensúlyozik Oroszország és a Nyugat között.

"Oroszország stratégiai szövetségesünk" - jelentette ki Tazsin az amerikai kollégájával tartott közös sajtóértekezleten. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok és Kazahsztán kapcsolatai "szilárdak és stratégiai jellegűek"

2010-ben Kazahsztán látja el az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztségét. Újdelhiből útban Kazahsztán felé Rice elmondta újságíróknak, hogy vendéglátóival beszélni akar az EBESZ-elnökséggel összefüggő kérdésekről, illetve a politikai reformok végrehajtásának és az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságáról. A múlt hétfőn New Yorkban Tazsin megerősítette Rice-nak, hogy Kazahsztán politikai és gazdasági-társadalmi reformok végrehajtására készül, valamint elő akarja segíteni Afganisztán újjáépítését, illetve bevonását a regionális integrációs folyamatokba.

Nazarbajev még a szovjet idők óta irányítja Kazahsztánt, és több emberjogi csoport azzal vádolja, hogy nem tűri el a politikai máskéntgondolkodást. Nyugati megfigyelők még egyetlen kazahsztáni választást sem nyilvánítottak szabadnak és tisztességesnek, és jelenleg Nazarbajev pártjáé minden parlamenti mandátum.