Az EB szerint újságírók is kémkednek ellenük

"Több új eset is azt mutatja, hogy napról napra nő a bizottság elleni kémkedés veszélye" - írta Stephen Hutchins, az Európai Bizottság biztonsági főnöke még decemberben a tekintélyes német lap szerdai cikke szerint. "Egy halom ország, lobbisták, újságírók és más kívülállók továbbra is próbálnak kényes és titkos értesüléseket szerezni a(z Európai) Bizottságtól" - írta Hutchins.

Az Európai Bizottság arra inti munkatársait, legyenek óvatosak - mondta a testület egyik szóvivője. Valérie Rampi ugyanakkor hozzátette: nincs szó arról, hogy bizalmatlanság vagy gyanakvás lenne az újságírókkal szemben. Hozzáfűzte viszont: "a tény, hogy nyilvánosságra jutott egy ilyen megállapítás, önmagáért beszél".

Nem egészen két éve a külföldi újságírók brüsszeli egyesülete kérdőre vonta Siim Kallast, a biztonsági ügyekért felelős EU-biztost azokról az értesülésekről, amelyek szerint a brüsszeli hatóság figyelemmel kíséri munkatársainak újságírókkal folytatott elektronikuslevél-váltásait. Azt a választ kapták, hogy az Európai Bizottság ugyan elismeri, hogy a tudósítók forrásai védettséget élveznek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a brüsszeli hatóság nem próbál utánajárni bőbeszédű hivatalnokainak.

Öt év után éppen a múlt hónapban került pont egy hasonló ügy végére azzal, hogy lezárult a nyomozás Hans-Martin Tillack német újságíró ellen. Az eljárás során a EU csalás elleni hivatala, az OLAF házkutatást tartott a Stern című német hetilapnak az EU-val szemben erőteljesen szkeptikus munkatársánál. Brüsszeli újságírók szerint erre azért került sor, hogy az OLAF kiderítse, melyik EU-alkalmazott volt az újságíró informátora. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2007 novemberében megállapította, hogy az újságíró elleni hatósági eljárás sértette az informátor védelméről szóló sajtójogi alapelvet, és 10 ezer euró kártérítést ítélt meg Tillack javára.