Tíz éve, 1999. március 24-én indított légicsapásokat a NATO Jugoszlávia ellen. Az észak-atlanti katonai szervezet történelmében ez volt a második legnagyobb hadművelet.
A NATO a bombázásokkal azt akarta elérni, hogy Belgrád aláírja a koszovói béketervet.
A „Szövetséges erő” névre keresztelt akció első, négy napig tartó szakaszában a B-52-es bombázók, az F-15-ös és F-16-os vadászbombázók, valamint a B-2-es és F-117-es Lopakodó, az ellenséges radarok számára alig látható bombázók a jugoszláv hadsereg légvédelmi eszközeit és parancsnoki állásait, valamint a fegyvergyárakat és a repülőtereket támadták.
A Human Rights Watch emberjogi szervezet jelentése szerint a június 11-ig tartó hadműveletekben legalább félezer civil veszítette életét.
Tekintse meg képgalériánkat!  © AP |
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
A lezárásért felelős szervezet azt ígérte, hogy nem adják fel.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Érdemes árnyékba húzódni.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.
