Japán úgy védekezik az emelkedő munkanélküliséggel szemben, hogy pénzt kínál a munkaerőpiacáról (és az országból) távozóknak.
A kormány szerda óta érvényes ajánlata szerint egyszeri 300 ezer jen (mintegy 700 ezer forint) jár a távozónak és minden családtagja után további 200 ezer jen. A programmal főként az országban tartózkodó, közel 400 ezer japán származású dél-amerikait akarják távozásra ösztönözni.
A rendelkezéssel a munkaerőpiaci feszültséget igyekeznek enyhíteni: a munkanélküliség három év óta a legmagasabbra, 4,4 százalékra nőtt. Aki elfogadja a kormány ajánlatát, soha nem térhet vissza a szigetországba munkavállalási szándékkal. Megfigyelők nem számítanak túlságosan élénk érdeklődésre: a dél-amerikai "célországok" maguk is a gazdasági válság negatív hatásaitól szenvednek.
A kormány a kilencvenes évek elején, a gazdasági fellendülés idején megnyitotta a munkaerőpiacot a korábban Dél-Amerikába kivándorolt japánok előtt, hogy így jusson olcsó munkaerőhöz. A szigetországban letelepedett legtöbb japán származású dél-amerikai Brazíliából érkezett, ott él egyébként a Japánon kívüli legnagyobb japán közösség, számuk mintegy másfél millió.
Swingerbulik, ahol a teherbeeséstől sem kell félni: a 60 év felettiek szexuális ébredése is hozzájárult, hogy jelenősen növekszik a nemi betegek száma ebben a korosztályban is. Megnéztük, hogyan alakul a magyar helyzet a többi európai országgal összevetve.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót.
Hadházy Ákos szerint „Orbán smasszerei” voltak a tettesek, elküldte a picsába a minsizterelnököt.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
