"Sok badarságot tudunk az iszlámról. Ezért is adtuk ki ezt a könyvet” – fogalmazott a moderátorként közreműködő Török Hilda, a magyar kiadás felelős szerkesztője. Török szerint jól fölépített, jól szerkesztett könyvről van szó, ami nem meglepő, hiszen a kötet szerzője, a kilencvenhárom éves Bernard Lewis rendkívüli szaktekintély.

Mit jelent az iszlám?

Sulok Zoltán közgazda, a Magyarországi Muszlimok Egyházának (MME) elnöke az iszlám teológia felől közelítette meg a dolgot: béke és az Örökkévalónak való önkéntes odaadás. Az iszlám vallás gyakorlója a muszlim ember, míg a „mohamedán” kifejezés sértő, a „mozlim” pedig helytelen – tette hozzá Sulok.

© Szegő Péter

Napjainkban másfél milliárd muzulmán él a Földön – mondta Rostoványi Zsolt, közgazda, iszlámszakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Társadalomtudományi Karának dékánja. Ha a kereszténységet egynek vesszük, akkor a világ második legnagyobb vallása az iszlám, és nemsokára az első lesz. Ezt Rostoványi professzor részben a magas szaporodási mutatókkal, részben az áttérők nagy számával magyarázta – ez utóbbi főleg Afrikát és Ázsiát jellemzi. A legnépesebb arab ország, Egyiptom csak a hatodik-hetedik legnépesebb muzulmán ország; az Európai Unióban 20-25 millió a muszlimok száma. Magyarországon a becslések szerint körülbelül harmincezer muszlim él, többségük bevándorló, főleg török vagy arab.

Rostoványi két és fél csoportra osztotta az iszlám európai híveit: a Balkánon őslakos muszlimok élnek, míg Nyugat-Európában bevándoroltak. A fél alatt Oroszország muzulmán közössége értendő, ha Oroszországot „Európának vesszük”. A világ legdemokratikusabb régiójában jobb ma muzulmánnak lenni, mint az elnöki iszlám diktatúrákban – véli Sulok, aki szerint az „iszlám teljességét tudják gyakorolni Nyugaton”. Szerinte egy muzulmánnak minden tekintetben el kell fogadnia hazájának azt az országot, amelyben él – akkor is, ha az ország nem muzulmán többségű: „az iszlám azt mondja, hogy az a hazánk, ahol élünk”.

A középkorban az iszlám társadalmak sokkal előrébb tartottak, mint a nyugatiak. Fejlett volt a kereskedelem, működött a Selyemút – hangsúlyozta a gazdasággal kapcsolatban a BCE professzora. Úgy vélte: a kapitalizmus csírái az iszlámban is megvoltak. Rostoványi Max Webert idézte, aki szerint a kapitalizmus kibontakozásához szükség volt a protestáns etikára. „Lehet, hogy így van, de lehet, hogy az iszlámmal is kibontakozhatott volna” – fogalmazott kissé történelmietlenül. A középkori iszlám racionalizmus háttérbe szorult és ma – leszámítva az olajhatalmakat – az iszlám országok gazdasági helyzete rossz. Rostoványi szerint vitatható értelmezési kérdés, hogy a kamatot az iszlám tiltja-e.

A kamat teljesen tilos – ex cathedra így látja az MME elnöke. A profit ugyanakkor megengedett: az iszlám gazdasági rendszer a munka és a tőke társulását hozza létre. A munka a veszteségből és a nyereségből egyaránt részesül. A mostani válság az iszlámot nem annyira viselte meg, mint a Nyugatot – tette hozzá Sulok. Mivel nincs kamat, annyit kérhet csak vissza a bank, amennyit kölcsönad. Ez a gyakorlatban úgy működik – szemléltette egy példával a banki hitelügyleteket –, hogy az iszlám országbeli bank vesz tízmillióért egy lakást, majd eladja úgy, hogy az, aki tőle megveszi, tizenkét éven át fizet évi egymilliót, tehát összesen tizenkétmilliót. Amíg a tizenkét év le nem jár, a lakás a bank nevén marad. Amikor az utolsó részletet is kifizette a vevő, akkor írják át az ő nevére.

Anvar Zsuzsa gazdaságstatisztikus, a Magyarországi Muszlimok Egyháza Női Bizottsága Magyar Szekciójának vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy az iszlámban újításnak nincs helye. Az iszlám országok problémái pontosan abból fakadnak, hogy a muzulmánok eltérnek az iszlámtól. Ezzel kapcsolatban Rostoványi úgy fogalmazott: vita folyik az iszlámon belül arról, hogy meddig terjed az isteni kinyilatkoztatás: része-e a saría az isteni kinyilatkoztatásnak vagy emberi alkotmány?

Férfi és nő kapcsolata

Bernard Lewis

Forrás: www.princeton-edu.pr Megrendelem a könyvet.

Az iszlám szerint nő és férfi egyenlő – állítja Anvar. (Erről bővebben lásd a kötet Nők az iszlámban című fejezetét – Sz. P.) „Csak az a kérdés, hogy mi van az ember szívében.” Szerinte téves az iszlám olyan beállítása, hogy az a nő eleve bűnös voltát állítja, mert – úgymond – az emberiség miatta űzetett ki a Paradicsomból. A nők helyzetéről a háromgyerekes muzulmán anya azt mondta: az apából, anyából és gyerekekből álló család a társadalom alapja. Az iszlám tiltja a házasságon kívüli nemi életet, így az ágyasok tartását is.

De a férfi és a nő nem egyforma. A férfinak felelőssége van a nővel szemben: kötelessége őt eltartani. A többnejűség lehetőség, de nem előírás. Egy férfinak legfeljebb négy felesége lehet, akikkel egyenlően kell bánnia anyagilag és érzelmileg is. Anvar úgy vélte: ez sokkal jobb megoldás, mint az európai, ahol hivatalosan csak egy felesége lehet egy férfinak, de közben esetleg szeretőket tart.

A haját kendővel teljesen eltakaró Anvar a női öltözetről azt mondta: a haj a fej ékessége, ilyenformán csak annak látszódjék, akinek számít. Bizonyos öltözködési alapelvek a férfiakra is vonatkoznak. A térd alatti résztől a köldök fölöttiig a test mindkét nemnél föltétlenül legyen eltakarva – nők esetében ezt a területet még egy másik nő sem láthatja. Idegen férfi pedig csak az arcát és a kézfejét láthatja egy nőnek. Hozzátette: a csadort vagy a burkát nem írja elő az iszlám. Mindkettő megengedett, de nem kötelező.

Szakmailag hatalmas tekintély és „a legnagyobb mai orientalista” – méltatta a szerzőt a magyar kiadás utószavát író Rostoványi. Lewis az iszlámon belül főleg az Oszmán Birodalomra specializálta magát. A BCE professzora ugyanakkor negatívan – mint fogalmazott: „ellentmondásosan” – ítélte meg az orientalizmus doyenjének politikai tevékenységét: George W. Bush tanácsadója volt, támogatta az iraki háborút és Izrael-párti, „mert Izrael demokrácia”. A könyvről alapvetően pozitívan nyilatkozó egyetemi dékán elutasítja a Lewis által használt „iszlamofasizmus” kifejezést. „Nem szabad általánosítani az iszlámmal kapcsolatban” – fűzte hozzá.

Az előadást követően a hvg.hu tudósítója azt kérdezte Rostoványi Zsolttól: tekintve, hogy a demokrácia nem keresztény specialitás, miért nincs arab demokrácia és iszlám demokrácia is csak Európában vagy annak közvetlen közelében? Az egyetemi dékán úgy reagált: „abszolút semmi sincs az iszlám vallásban, ami ellentétes lenne a demokráciával”. Szerinte Libanon sok szempontból közel áll a demokráciához, sőt: „Irán – intézményeit tekintve – tökéletesen megfelel egy demokráciának”. Arra a felvetésre, hogy az Őrök Tanácsa demokráciára vall-e, Rostoványi úgy reagált: nem, de a demokrácia formai követelményei jelen vannak Iránban, például vannak választások, és a nőknek van választójoguk.

Szerinte az arab világ nagy részét jellemző autokrata rendszereket a kolonializációra lehet visszavezetni. Az Oszmán Birodalmat, de a gyarmatosítás előtti arab világot is a konzultációs politika jellemezte: az uralkodónak kötelessége volt a társadalom egyes csoportjainak a vezetőivel konzultálnia. Ez a rendszer a demokrácia előfutárának tekinthető. Az olyan autokrata rendszereknek, mint az egyiptomi vagy a szaúd-arábiai, „köze nincsen az iszlám valláshoz”, ezért is küzd folyamatosan saját iszlamista ellenzékével – fejtette ki. Ennek következtében alakul ki az a paradoxon, hogy a liberálisok mellett e rendszerek ellenzéke az iszlamistákból tevődik ki. Ha viszont demokratikus választásokon hatalomra kerülnek – mint tette azt a Palesztin Hatóság területein a Hamász az arab világ talán legdemokratikusabb választásán, 2006 januárjában –, akkor „a Nyugat […] nem tud ezzel mit kezdeni”.

Rostoványi szerint a mai iszlámnak a judaizmushoz való viszonyulása összetett, mert átpolitizálódott: az emberek a judaizmust hozzákapcsolják Izraelhez és az izraeli-palesztin konfliktushoz. Akik azonban ismerik a judaizmust, tudják, hogy az iszlám rengeteg elemet vett át tőle, és a két vallás között nemhogy ellentét nincs, „hanem az alapértékeik lényegében megegyeznek egymással”. Azok a muzulmánok, akik járatosak az iszlámban, ezt pontosan tudják – tette hozzá Rostoványi, aki szerint a másfél milliárd muzulmán többsége elfogadja a judaizmust.

A frankfurti repülőtéren van egymás mellett három kis imaterem: egy zsidó, egy keresztény és egy muzulmán. A hvg.hu azt kérdezte Rostoványi professzortól, lesz-e záros határidőn belül hasonló a rijádi vagy a teheráni repülőtéren is. „Nem” – felelt a BCE dékánja. Szerinte egyik országban sem olyan a jelenlegi rendszer. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet arra, hogy Iránban „a fiatalok közül sokan liberális fölfogást képviselnek és a kurzus is megosztott”, így „egy lassú demokratizálódási folyamat” megindul. Hozzátette: ugyanezt Szaúd-Arábiában rövid távon nem tudja elképzelni. „Ezek a rendszerek sokkal kevésbé tűrik meg a másságot, mint kellene” – fogalmazott. Szaúd-Arábiát szövetségese, az Egyesült Államok kényszerítheti bizonyos lassú demokratizálódásra.

Nyugat-Európa vagy annak egy része iszlamizálódását Rostoványi nem tudja elképzelni, még a demográfiai mutatókat figyelembe véve sem. Szerinte a Nyugat-Európában élő muzulmánoknak csak egy-két százaléka híve az iszlamizációnak. Túlnyomó többségük a társadalom beilleszkedett tagja. Ez – hívta föl a figyelmet a történészprofesszor – egyebek mellett szociális kérdés is, tekintettel arra, hogy muszlimok jelentős része a leghátrányosabb helyzetben, a társadalmi hierarchia alján van. Létezik azonban Nyugat-Európában egy muzulmán középosztály is. A nagy kérdés, hogy ezekben az országokban az integráció, az asszimiláció vagy a multikulturalizmus lesz-e a jövő útja. „Hosszú távon nyilvánvalóan az integrálódás a járható út. Ennek nagyon az elején vagyunk” – vélte Rostoványi.

Szegő Péter