Sajátos kettősség jellemzi a legfejlettebb államokat tömörítő G8-ak L'Aquilában megrendezett csúcstalálkozóját, amely, miközben fontos globális döntéseket hoz, saját legitimitási problémáival küzd. Politikai elemzők szerint a nyolc országot tömörítő csoport keretei elavultak, az általuk meghozott globális döntésekbe ugyanis olyan nagy gazdasági és politikai jelentőséggel bíró országoknak nincs beleszólása, mint Kína, India vagy Brazília.

A kritikusok szerint a G20-ak csoportja sokkal jobban képes reagálni a Föld egészét érintő kérdésekre, beleszólást engedve a növekvő gazdasági erejű, a glóbusz lakosságának jelentős hányadát képviselő kormányoknak is.

© AP

Részben erre adott válaszként csütörtökön a G8-as csúcstalálkozó kibővül a G5 csoport - Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Mexikó -, valamint Egyiptom, Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea vezetőivel. A megbeszélések egyik fő témája a globális felmelegedés elleni küzdelemben a fejlődő országok hozzájárulása lesz a CO2-kibocsátás csökkentésének eléréséhez. A "nyolcak" (az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország) szerdán egyezségre jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig felére kell csökkenteni az üvegházhatást (s így a felmelegedést) okozó gázok világméretű kibocsátását, s ezen belül a legiparosodottabb országoknak ennél is nagyobb (legalább 80 százalékos) csökkentést kellene vállalniuk. Ugyanakkor a legdinamikusabban fejlődő országok ilyen kötelezettségvállalásra nem hajlandóak, legalábbis a szerdai egyeztetések erre utalnak.

További nyitott kérdés – amelyre nem ad még választ az olaszországi találkozó –, hogy milyen csökkentési számok mellett kötelezik el magukat az országok középtávon, 2020-ig. Ennél is fontosabb téma – amely alapjában határozhatja meg a fejlődő államok vállalásait –, hogy hogyan és mekkora összegekkel hajlandóak támogatni a fejlett országok az előbbiek gazdasági átállását az alacsony CO2-kibocsátású technológiákra.

Környezetvédő szervezetek ugyanakkor bírálják a nyilatkozatot. A Greenpeace szerint "Obama, Merkel és a többiek csődöt mondtak". Valójában arra lenne szükség, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkenjen a kibocsátás 1990-hez képest. A Nyolcak azonban "jelét sem adták, hogy hajlandóak lennének vezető szerepet vállalni ebben" – mondta Tobias Münchmeyer, a nemzetközi környezetvédő szervezet éghajlat-változási szakértője a csúcs helyszínén L'Aquilában. A szakértő szerint az is kifogásolható, hogy a Nyolcak nem készülnek klímavédelmi beruházásokra a fejlődő országokban. "A Greenpeace mély csalódottsággal fogadja az első olyan G8-csúcs eredményeit, amelyen Barack Obama is részt vett."

A WWF szerint előrelépés, de nem áttörés, ami a klímavédelem területén a G8-csúcson történt. "Hiányzik a nyilatkozatból, hogy konkrétan mi következik az elhatározásokból" – mondta Kathrin Gutmann, a szervezet szakértője, aki szerint ugyancsak rövidebb távú, a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó tervekkel kellene előállni, és nem elég azzal foglalkozni, hogy mi történjen 2050-ig. A stabilizálódás jelei ellenére "továbbra is bizonytalan a gazdasági és pénzügyi helyzet" – fogalmaz a G8-ak által aláírt szöveg. A válság akkor enyhül majd jelentősen, amikor az állami gazdaságösztönző programok "hatásai kiteljesednek" – áll a szerdai tárgyalási napot záró nyilatkozat hivatalos változatában, amely szerint a Nyolcak "együtt és külön-külön is" minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy fenntartható növekedés induljon meg a világgazdaságban.

A nyilatkozat szerint mihamarabb le kell zárni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta húzódó, úgynevezett dohai tárgyalási fordulóját. A kereskedelmi korlátozások és vámok megszüntetéséről kezdett megbeszélések tavaly nyáron szakadtak meg elsősorban az Egyesült Államok és  India, valamint Brazília közti kibékíthetetlen ellentétek miatt. A tervek szerint még a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok alkotta G20-csoport szeptemberi találkozója előtt újraindítják a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy "kiegyensúlyozott és átfogó" megállapodást kössenek a WTO-tagállamok, méghozzá "gyorsan", mert a válság miatt nagymértékben visszaesett a világkereskedelem és erősödik a protekcionizmus. Ezért sürgősen cselekedni kell. A határidő kérdését nyitva hagyja a dokumentum, a G8-csúcson résztvevő Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dohai forduló lezárása 2010-ben "reális célkitűzés".

Az állam és kormányfők csoportképe az olaszországi G8-csúcs kezdetén © EPA

A nyilatkozatban a Nyolcak állást foglalnak a G20 londoni csúcstalálkozóján a globális pénzügyi rendszer reformjának kidolgozásáról elfogadott határozatok mellett. Ugyancsak közös célként jelölték meg egy "kivonulási stratégia" kidolgozását arról, hogy a válság lecsengése után az államok miként húzódhatnának vissza a gazdaságból, amelynek folyamataiba az ösztönző programok, élénkítő csomagok révén alaposan beleavatkoztak.

A vezető ipari hatalmak nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy fokozni kell a fejlődő országok támogatását. A terv szerint a fejlett ipari országok 2015-ig a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára növelik az úgynevezett nemzetközi fejlesztésre, azaz a harmadik világ országainak támogatására fordított összeget. A nyilatkozat kiemeli, hogy változtatni kell az éhínségek bevett kezelési módszerén. Élelmiszersegélyek helyett a fenntartható mezőgazdaság kialakítására kell összpontosítani, mindenekelőtt Afrikában. A betegségek, járványok megfékezésére a tavalyi németországi csúcson előirányzott 60 milliárd eurót 2012-ig fel kell használni – áll a dokumentumban. A G8-vezetők abban állapodtak meg, hogy a szeptember végén Pittsburghben tartandó G20-csúcstalálkozón tekintik át újra Irán kérdését. Nicolas Sarkozy francia elnök kifejtette, hogy Mahmúd Ahmadinedzsád újraválasztott iráni elnök augusztusban alakítja meg új kormányát, és onnantól fogva még egy hónapja lesz az atomprogramját övező vita rendezésére.

A csúcstalálkozó résztvevői közös közleményükben leszögezték: elkötelezettek az iráni atomkérdés diplomáciai megoldása mellett. Szorgalmazták, hogy kezdődjenek tárgyalások egy olyan egyezményről, amely megtiltaná a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges anyagok előállítását, illetve felszólították az országokat, hogy tartsák tiszteletben a kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó tilalmakat.

Barack Obama amerikai elnök a szerda esti találkozón bejelentette, hogy az Egyesült Államok jövő márciusban csúcsértekezletet akar tartani a nukleáris biztonság témájában. Obama elnök úgy tervezi, hogy 25-30 ország vezetőinek küld meghívót a találkozóra, amelyen egyebek mellett a nukleáris terrorizmus és a nukleáris feketepiacok felszámolásának kérdését vitatnák meg – mondta Mark Lippert, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese.

A hét legfejlettebb ipari országot és Oroszországot tömörítő csoport vezetői közleményükben bírálták az iráni elnökválasztás nyomán fellángolt erőszakhullámot, és "a leghatározottabban elítélték" Észak-Korea legutóbb végrehajtott rakétakísérleteit.

A résztvevők egyhangúlag "komoly aggodalmuknak" adtak hangot az iráni eseményekkel kapcsolatban, elítélték a "civil halálos áldozatokat követelő" erőszakot, és "elfogadhatatlannak" nevezték az újságírók és külföldiek őrizetbe vételét. Bírálóan szóltak továbbá Ahmadinedzsád elnök holokauszttagadó megnyilvánulásait illetően.

Phenjan rakétakísérleteivel kapcsolatban leszögezték: Észak-Korea lépései veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és stabilitásra. Felszólították a kelet-ázsiai ország vezetését, hogy tartózkodjon az ENSZ-határozatok további megsértésétől.