szerző:
BruxInfo
Tetszett a cikk?

Példátlan többséggel - az érvényes szavazatok 86 százalékával - elsőre Jerzy Buzeket választották kedden az EP következő elnökévé a parlament alakuló ülésén Strasbourgban. Megbízatás két és fél évre szól, majd - a jelenlegi megállapodások szerint - a szocialista Martin Schultz fogja őt váltani.

Az EP történetében nem választottak még akkora többséggel házelnököt, mint most a hajdani lengyel kormányfő, egykori Szolidaritás-vezetőt: 713 szavazatból 644 volt érvényes, ebből jutott 555 Buzekre, míg részben euroszkeptikus kihívója, Eva-Britt Svensson 89 voksot kapott. Az EP első kelet-európai elnökét a szavazás után általános ünneplés övezte, miként a politikai csoportok vezetői is első felszólalásukban meleg szavakkal üdvözölték megválasztását, (jóllehet, az euroszkeptikusok és a függetlenek vezérszónoka „nyugtalanságát” fejezte ki amiatt, hogy a szavazás jelentős részt a nagy pártok megállapodásán is alapult).
 

Jerzy Buzek volt lengyel kormányfőnek, az Európai Parlament új elnökének gratulál Schmidt Pál.
© Túry Gergely


Az Európai Néppárt színeiben indult Buzekről előzőleg Schultz sajtóértekezletén kiemelte: történelmi szimbólumnak tekinthető, hogy személyében a hajdani Szolidaritás mozgalom egyik prominens vezetője lehet most az Európai Parlament elnöke. Beszédében maga Buzek is utalt arra, hogy ifjú korában mindig arról álmodozott: ha majd lesz szabad lengyel parlament, annak tagjaként fog dolgozni. „De arra álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer az Európai Parlament elnöke leszek”. Ez is mutatja, mekkorát változott Európa – tette hozzá. Az új házelnök egyúttal kihívói – a svéd Svensson, és korábban a néppárti Mairo Mauro – felé tett gesztussal az utóbbit megnyugtatta, hogy számára is kiemelt jelentőséggel bír az emberi jogok védelme, míg a svéd jelölt „változtatási” törekvéseit azzal igazolta vissza, hogy „minden erejével azon lesz”, hogy elősegítse a Parlamentben folyó munka korszerűsítését. További fontos teendőként említette – immár a megválasztását követő sajtóértekezletén – a parlamenti munka vonzóbbá tételének, és az erről való jobb kommunikációnak szükségét. Kérdésre válaszolva az utóbbi hiányának tudta be a szélsőséges pártok térnyerését is a legutóbbi európai választásokon.

A beiktatáson felszólaló frakcióvezetők közül Guy Verhofstadt, a liberálisok nevében ugyanakkor arra is felhívta Buzek figyelmét, hogy jóllehet, kinevezése most elsöprő többséget élvez, de munkáját akkor végzi majd jól, ha ezt a többséget használja is, és rá támaszkodva valóban élére áll fontos törekvéseknek.
 
Buzek megválasztásának lehetősége igazából hónapok közbeszéd tárgya volt Brüsszelben és Strasbourgban, elsősorban annak fényében, hogy 2009. évi általános EU-intézményi "posztosztásban" mindenki világosan érezte: legalább az egyik - európai bizottsági, EU-tanácsi, vagy európai parlamenti - vezető helyre mostanra már megérett egy "keleti" kinevezés esedékessége is. És mivel a többi helyen – az Európai Bizottság, vagy az Európai Tanács élén, netán a külpolitikai főmegbízotti székben – továbbra sem látszott esély kelet-európai jelölt befutására, mind nyilvánvalóbbá vált, hogy erre leghamarabb az Európai Parlamentben kerülhet sor.

Buzek esetében emellett komoly felhajtóerőt jelentett pártjának jó szereplése is a júniusi választáson - 28 képviselővel az egyik legnagyobb nemzeti delegációt alkotják a néppárti frakción belül -, miközben politikai előélete csakúgy, mint immár félévtizedes EP-múltja is megfelelően determinálta a magasabb tisztségbe, mivel az EP ipari bizottságában dolgozott az előző ciklusban. Jerzy Buzek egyébként 1997-ben volt Lengyelország miniszterelnöke, előzőleg, a 80-as években pedig ellenzéki tevékenysége folytán vált ismertté.

Buzek amúgy nem az első lengyel politikus, akit házelnökségre javasolnak. Öt évvel ezelőtt, a 2004-es európai választás után az akkori liberális frakció Broniszlav Geremeket jelölte EP-elnöknek, aki azonban az érvényes 647 szavaztból 208-at kapott a végül is elnökké választott néppárti Josep Borrell 388 voksához képest.

© Túry Gergely

A Magyar Gárda egyenruhájában vett részt Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén - tájékoztatott az MTI tudósítója. Szegedi szeretett volna új színt hozni az EP-be is a magyar népviselet alapelemeit hordozó öltözékkel. Jelezte, hogy ez utóbbit képviselte a Jobbik másik két EP-képviselője is, hiszen Balczó Zoltán sujtásos atillában érkezett, Morvai Krisztina pedig sujtásos női felsőt viselt.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Mi vár az Európai Parlamentre?

A június 4. és 7. között megválasztandó, új összetételű Európai Parlament (EP) nyilván számos váratlan, később felmerülő kihívással lesz majd kénytelen szembenézni az elkövetkező öt évben, ám néhány kiemelt feladat már most jól látható. E feladatok egy része várhatóan "begyűrűzik" a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség időszakába is. Az alábbiakban jelzünk néhány várható témát.

hvg.hu Tech

Az Európai Parlamentet is megcélozták a svéd kalózok

Az Európai Parlamentbe való bejutáson dolgozik a Svéd Kalózpárt, adta hírül a Wired. Az ötlet akár médiahack is lehetne, ám az újság által megkérdezett politikai elemző szerint nem mindig célszerű elvetni a kisebb pártok hasonló akcióit.

hvg.hu Tech

Bekerültek a kalózok az Európai Parlamentbe

Jelentős győzelmet könyvelt el a svéd EP-választásokon a Pirate Party, a letöltések legalizásáért küzdő svéd párt. A Brüsszelbe vezető út többek között az elmúlt hónapok The Pirate Bay-botrányának is köszönhető, írja a Torrentfreak hírportál.