Sme: a nyelvtörvény a kormánynak, de nem Szlovákiának az érdeke

"Ha a módosítást az államfő visszaadta volna a parlamentnek, természetes lehetőséget nyújtott volna arra, hogy tartalmát a meghatározó európai intézmények véleménye alapján átdolgozzák. Már most biztos ugyanis, hogy a módosítással az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és az Európai Parlament is foglalkozni fog. Az a körülmény, hogy az elnök akkor írta alá a jogszabályt, amikor arról a szlovák-magyar vegyes bizottság tárgyalt, világos jele annak, hogy a mai szlovák vezetés nem akarja figyelembe venni a másik fél kifogásait" - mutat rá a lap. Hozzáteszi: Pozsony a semleges európai intézmények véleményére sem kíváncsi. Az számára csak akkor volt érdekes, amikor a magyar státustörvényről kért negatív álláspontot.

Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelezte, hogy a héten véleményt nyilvánít a nyelvtörvényről. Miután azonban azt Gasparovic aláírta, a főbiztos véleménye a jogszabályt már nem fogja befolyásolni. A szlovák vezetés az Európa Tanács véleményét sem kívánja meghallgatni, bár a testület már több hasonló vitában állást foglalt. A lett nyelvtörvény ügyében például kitartott amellett, hogy az államnyelvtörvényt csak olyan nyilvános rendezvények esetében legyen kötelező használni, amelyek közérdekűnek minősíthetőek.

"Nemigen valószínű, hogy (az ET) a vitatott szlovák törvénymódosítás esetében kevésbé védené a szlovákiai magyarok érdekeit, mint védte az oroszok érdekeit Lettországban" - jegyzi meg a lap. Nem szolgálja Szlovákia érdekeit, ha a nyelvtörvényt az Európai Parlament is megvitatja, sőt arról esetleg még egy elítélő nyilatkozatot is elfogad - mutat rá a kommentár.