Senkit sem lepett meg Szlovákiában, hogy az államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását. Nem ez az első eset, hogy Ivan Gasparovic olyasmit írt alá, ami érdeke a kormánykoalíciónak, de nem érdeke Szlovákiának - írta hétfői kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap.
"Ha a módosítást az államfő visszaadta volna a parlamentnek, természetes lehetőséget nyújtott volna arra, hogy tartalmát a meghatározó európai intézmények véleménye alapján átdolgozzák. Már most biztos ugyanis, hogy a módosítással az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és az Európai Parlament is foglalkozni fog. Az a körülmény, hogy az elnök akkor írta alá a jogszabályt, amikor arról a szlovák-magyar vegyes bizottság tárgyalt, világos jele annak, hogy a mai szlovák vezetés nem akarja figyelembe venni a másik fél kifogásait" - mutat rá a lap. Hozzáteszi: Pozsony a semleges európai intézmények véleményére sem kíváncsi. Az számára csak akkor volt érdekes, amikor a magyar státustörvényről kért negatív álláspontot.
Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelezte, hogy a héten véleményt nyilvánít a nyelvtörvényről. Miután azonban azt Gasparovic aláírta, a főbiztos véleménye a jogszabályt már nem fogja befolyásolni. A szlovák vezetés az Európa Tanács véleményét sem kívánja meghallgatni, bár a testület már több hasonló vitában állást foglalt. A lett nyelvtörvény ügyében például kitartott amellett, hogy az államnyelvtörvényt csak olyan nyilvános rendezvények esetében legyen kötelező használni, amelyek közérdekűnek minősíthetőek.
"Nemigen valószínű, hogy (az ET) a vitatott szlovák törvénymódosítás esetében kevésbé védené a szlovákiai magyarok érdekeit, mint védte az oroszok érdekeit Lettországban" - jegyzi meg a lap. Nem szolgálja Szlovákia érdekeit, ha a nyelvtörvényt az Európai Parlament is megvitatja, sőt arról esetleg még egy elítélő nyilatkozatot is elfogad - mutat rá a kommentár.
Nem csak a Pride-felvonulás előtt volt erősen kusza a jogi helyzet, a demonstráció után is egymást érik a kérdések. Ha az utolsó pillanatig bírsággal riogatták a résztvevőket, akkor mi, miért és kinek az utasítására változott a menet napjára? Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
