"Színjáték az iráni választást kifogásolók pere"

A politikus irodájának vasárnap nyilvánosságra hozott közleménye szerint Hatami politikai vezetőkkel és képviselőkkel találkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a per ellenkezik az alkotmánnyal, a törvénnyel és az állampolgárok jogaival.
 
Mintegy száz embert állítottak a teheráni forradalmi bíróság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztását eredményező voksolás utáni tüntetéseken. atami szerint az ilyen jellegű kirakatperek elsősorban a rendszer érdekeivel ellentétesek, és csorbítják a közvélemény bizalmát. Az ilyen körülmények között kicsikart vallomásoknak semmilyen hitelük sincs - fűzte hozzá. 

A legfontosabb azonban az, hogy hiányoznak a nyilvános bírósági eljáráshoz szükséges feltételek, s tény, hogy a vádlottakat és ügyvédjeiket nem értesítették a per időpontjáról és a tárgyalás tartalmáról. A bírósági eljárásról csak néhány hivatalos tömegtájékoztatási eszköz munkatársai tudósíthatnak, a sajtót általában kitiltották a perről. 
 
A vádpontok szerint a bíróság elé állított emberek nemzetbiztonsági érdekek ellen cselekedtek, zavart keltettek a közrendben, és vandál cselekedetekre ragadtatták magukat. A vádak között szerepel az is, hogy törvényellenes módon tűzfegyverek és gránátok voltak a birtokukban, megtámadták a rendfenntartó erőket, valamint a demonstrációkról képeket juttattak el az ellenséges médiának.
 
A Farsz félhivatalos iráni hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az ilyen vádpontok beigazolódása esetén a bíróság 5 évig tartó szabadságvesztést is kiszabhat, de halálbüntetés fenyegeti azt a vádlottat, akit isten ellenségének bélyegeznek meg. 
 
A június 12-én megtartott választás hivatalos eredménye szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök a leadott szavazatok mintegy 80 százalékát szerezte meg, így megkezdheti második elnöki mandátumát. Mir Hoszein Muszavi, a vesztes elnökjelölt és hívei azt állítják, hogy Ahmadinezsád választási csalásnak köszönheti győzelmét. 
 
A voksolás eredményének ismertetését követően kezdődött tiltakozási hullám méretét tekintve a legnagyobb volt az 1979-es iszlám forradalom idején lezajlott tömegmegmozdulások óta. 
 
A tüntetésekben 30 személy életét vesztette. A hatóságok mintegy kétezer embert állítottak elő. Sokat közülük ugyan már szabadon engedtek, de 250-en még mindig letartóztatásban vannak.