Grúzia és Oroszország is "domborítana" a tavalyi háború EU-s jelentésével

Grúzia és Oroszország egyaránt a számára kedvező részeket emelte ki szerdán a tavalyi grúz-orosz háborúról szóló, régóta várt európai uniós (EU-) vizsgálati jelentésből.

  • MTI MTI
Grúzia és Oroszország is

Jóllehet a dokumentumot még nem tették közzé Szalome Szamadasvili, Grúzia EU-nagykövete újságíróknak nyilatkozva már úgy értékelte a jelentést: a grúz kormány által felhozott érvek bizonyítást nyertek, vagyis Grúzia egy másik ország (Oroszország) által a nemzetközi jog megsértésével indított agresszió áldozatává vált.


Vlagyimir Csizsov, az EU-hoz akkreditált orosz nagykövet viszont úgy vélekedett, hogy a nemzetközi vizsgálat megállapította Grúziának a háború kitöréséért viselt felelősségét.

A német hírügynökség szerint az EU független vizsgálata ellentmond a hivatalos grúz álláspontnak, de élesen bírálja Oroszország fellépését is annak aránytalan mértéke miatt.

A vizsgálati jelentés, amelynek megállapításait a sajtó már ismertette, egyebek között rámutat: nem lehet bizonyítani Tbiliszi azon állítását, hogy a grúz csapatok dél-oszétiai bevonulása előtt már egy nagyszabású orosz invázió volt kibontakozóban. A testület szerint nem volt indokolt a grúz tüzérség bevetése a déloszét főváros, Chinvali ellen.

A jelentés arra is kitért, hogy alapvetően jogszerű volt az orosz katonák bevetése védelmi szempontból a konfliktus első fázisában. Mindenesetre kérdéses, hogy az orosz csapatok későbbi előrenyomulása a grúz törzsterületekre "szükséges és arányos volt-e". Úgy tűnik, hogy az orosz katonai fellépés egy nagy része túlment az önvédelem "ésszerű határain". A tűzszüneti egyezmény után az orosz fél által elkövetett rombolások "semmiféle módon nem igazolhatók" - tették hozzá a jelentés szerzői.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?