José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Cecilia Malmström, az uniós ügyekkel foglalkozó svéd miniszter a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozó kapcsán értésre adták, hogy az uniós "kormány" és a tagországokat képviselő tanács a ratifikálási folyamat sikeres befejezését feltételezve készül a következő időszakra, de a reformszerződés életbe lépéséhez kapcsolódó döntések csak a folyamat lezárta után hozhatók meg.

Több képviselő, köztük Győri Enikő (Fidesz) óva intette az uniós vezetőket attól, hogy olyan engedményeket tegyenek Václav Klaus cseh elnöknek, amelyek révén az uniós szerződés elfogadná a Benes-dekrétumokat. "A Benes-dekrétumok tartalma, a 143 dekrétum közül 13 jogfosztottá tett magyarokat és németeket, és azt gondolom, hogy az unió nem engedheti meg, hogy ilyen dokumentumra hivatkozzanak" - fogalmazott a magyar képviselő, aki szerint "veszélyes precedenst is teremtenénk, mert ettől kezdve bármelyik közjogi méltóság érezhetné úgy, hogy utólag belenyúlhat egy szerződésbe". Úgy vélte, hogy az ír példára is veszélyes hivatkozni, "az írek olyanokat kértek, amik benne voltak eredetileg is a Lisszaboni Szerződésben, illetve olyat nehezményeztek, ami nem volt benne, tehát nem ütközött jogi akadályba az ő kérésük".

Szegedi Csanád (Jobbik) ugyancsak állást foglalt a Benes-dekrétumok ellen, de egyúttal az uniós reformszerződés ellen is. Úgy vélte, "a Lisszaboni Szerződés aláírásáról folytatott mindenfajta vita felesleges mindaddig, amíg a legalapvetőbb értékeinket nem tisztáztuk egymással". Az uniós tagországok vezetőinek jövő csütörtök-pénteki brüsszeli találkozóján intézményes kérdések mellett a nemzetközi gazdasági válság, a magas szintű decemberi nemzetközi klímakonferencia előkészítése, az illegális bevándorlás elleni fellépés lehetőségei és az unió külügyi stratégiája szerepel napirenden.

Az éghajlat-változási értekezletet illetően Malmström és Barroso állást foglaltak egy ambiciózus uniós álláspont kidolgozása mellett, és hangoztatták annak fontosságát, hogy a koppenhágai találkozó sikerre vezessen. "Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval" - fogalmazott a bizottsági elnök. A gazdasági válsággal kapcsolatban pedig a felszólaló képviselők közül többen kevesellték az eddigi uniós intézkedéseket, és újakat sürgettek a növekedés gyorsítása és a munkanélküliség kezelése érdekében.