Felforgatók után kutat a kínai rendőrség Hszincsiang-Ujgurban

Nagyszabású műveletet kezdett a kínai rendőrség a hétvégén az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm régióban, hogy elfogja azokat, akik részt vettek a nyári etnikai összetűzésekben - jelentette kedden a kínai állami tömegtájékoztatás.

  • hvg.hu hvg.hu
Felforgatók után kutat a kínai rendőrség Hszincsiang-Ujgurban

A "Kemény csapás" fedőnevű művelet - amelynek során a hatósági ígéret szerint átkutatják a hegyek szabdalta régió legeldugottabb zugait is - vasárnap kezdődött, és az év végéig tart - írta a Xinjiang Daily című helyi lap.

Július elején napokig tartó összecsapások voltak a többségében muzulmán, török nyelvű ujgurok és a Kínában többségben lévő han kínai népcsoport tagjai között a kőolajban gazdag Hszincsiang-Ujgur régió székhelyén, Urumcsiban. Az erőszak a hivatalos adatok szerint majdnem 200 halálos áldozatot követelt. Eddig 21 embert ítéltek el a zavargásokban való részvételük miatt, közülük kilencre - más forrás szerint 12 emberre - halálbüntetést szabtak ki.

A nyolcmilliós ujgur kisebbség régóta panaszkodik arra, hogy Peking vallási, politikai és kulturális értelemben elnyomja a közösséget; szerintük erre vezethető vissza a lappangó feszültség Hszincsiang-Ujgurban. A kínai kormány ugyanakkor azt mondja, a térségbeli muzulmán szeparatisták komoly fenyegetést jelentenek.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?