A vajdasági parlament a közelmúltban kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő alaptörvényt. Ezzel a kormányzó Demokrata Párt és koalíciós partnerei győztesen kerültek ki a törvény megszavazását megelőző jó egyéves, külföldön is figyelemmel kísért politikai küzdelemből. A decentralizáció irányába tett, a szerb állampolgárok érdekeit képviselő lépést az Európai Unió támogatja, mert abban demokrácia szerbiai térnyerését látja.
A törvény elfogadása ellen össztüzet zúdító szerbiai nacionalista erők azonban még nem vallottak végleges kudarcot, mivel a tartomány csak részben kapta vissza a milosevici időkben elvett jogosítványainak. A Vajdaság vagyonáról és pénzbevételeiről az országos törvényhozás által később elfogadandó törvények rendelkeznek. A tartomány függősége a belgrádi vezetéstől továbbra is alapvető maradt.
A törvénynek kisebbségi szempontból mégis vitathatatlan érdeme, hogy a vajdasági magyarság számára lehetőséget ad a kulturális autonómia megteremtésére. Szerbiában az EU demokratikus értékrendjét magukénak valló politikai erők vélhetően a határaikon kívül rekedt, kisebbségi sorsra ítélt szerbek helyzetét is átérzik, s politikájával Belgrád példát mutat a már EU tag Szlovákia számára is.
A milosevicsi diktatúra örökségétől, a nacionalizmustól nehéz küzdelmek árán fokozatosan eltávolodó Szerbia jó irányt vett, ez pedig segíti Belgrádot a szomszédokkal való, kölcsönös érdekeken alapuló, együttműködés elmélyítésében.
Az EU annak ellenére üdvözölte az önrendelkezést is lehetővé tevő, decentralizáció irányában tett lépést, hogy az uniós tagállam Szlovákiában az autonómia bármilyen formája határozott elutasításra talál. Mi több, Szlovákiában az államnyelv védelmének jelszavával olyan törvényt fogadtak el, amely az ország lakosságának tíz százalékát kitevő magyarságot korlátozza anyanyelve használatában, és tízezer fős tiltakozó megmozdulásra ösztönözte.
A szlovák álláspont szerint az államnyelvtörvény nem korlátozza más nemzetiségek nyelvhasználati jogát, ám ha ez általánosan elfogadott vélemény lenne, nem került volna sor a tiltakozó megmozdulásra, az Európai Bizottság Főtitkárságának Jogi Szolgálata nem tett volna a nyelvtörvény hibáinak kijavítására vonatkozó megjegyzéseket.
A szlovák nacionalizmus felerősödését, az államnyelvtörvényt, a Szlovákia és Magyarország közötti feszültség ügyét, valamint a vita nemzetközi visszhangját Szerbiában is élénk figyelem kíséri. Ha a komoly kihívással szembenéző EU közreműködésével sikerül mindkét felet kielégítő megoldást találni a vitára, az Szerbia számára is megkönnyítené az EU- és a balkáni stabilitás megerősödése felé vezető út megtételét.
Németh András
