A legfrissebb nyilatkozatok szerint aligha lehet kétséges, hogy a José Manuel Durao Barroso elnök második mandátumára összeállított végrehajtó testület a strasbourgi plenáris szavazáson elnyeri a szükséges - egyszerű - többséget, legfeljebb a támogatás mértéke kérdéses még. A testület szinte nyomban hivatalba is lép: az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján Barroso már az új bizottság elnökeként vesz majd részt, jövő szerdán pedig meg is tartják az első bizottsági ülést. 

Az új Európai Bizottság magyar tagja - foglalkoztatási és szociálisügyi biztosként - Andor László, akinek rátermettségét nem kérdőjelezték meg az őt meghallgató EP-képviselők. Eddig Kovács László képviselte Magyarországot az uniós végrehajtó testületben, ő az adó- és vámügyeket irányította. Az előző bizottság mandátuma október végén lejárt, azóta ügyvivőként tölti be ezt a feladatot. Ez azonban lassította az uniós munkát, mert ügyvivő minőségben a testület illetékessége korlátozott.

Ez az első Európai Bizottság, amely már a Lisszaboni Szerződéssel megreformált uniós intézményes keretek között működik majd. A szerződéssel Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik, és ennek jegyében a bizottságot is jobban ellenőrzik majd. Fontos újítás, hogy a külügyi biztos személye ezentúl megegyezik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével.  Ellentétben a korábbi elképzelésekkel, nem változik a bizottság tagjainak száma sem: továbbra is minden EU-tagország egy biztost küldhet a testületbe.

A szabályok szerint az Európai Parlament csak testületként foglalhat állást az Európai Bizottság összeállításáról, az egyes biztosokról nem szavaznak külön-külön. Ezért volt fontos, hogy a szavazás előtt megoldódjék az a probléma, amely a képviselők jelentős részét dilemma elé állította: a bolgár jelölt, Rumjana Zseleva volt külügyminiszter alkalmassága, illetve vagyonnyilatkozatának helytálló volta. Ezt az akadályt maga Zseleva hárította el, aki visszalépett a jelöltségtől. A többi leendő bizottsági tag közül a testület egészének elvetésével fenyegető kritikát senki sem kapott.

Az EP-frakciók egy része csak közvetlenül a keddi szavazás előtt alakítja ki végső álláspontját a voksolásról, de az már most bizonyosra vehető, hogy a bizottság a voksok többségét megszerzi. Barroso pártcsoportja, az Európai Néppárt elejétől fogva jelezte támogatását, és felsorakozott mellé a nagy frakciók közül a liberális csoport is. Legfrissebb hírek szerint a szocialista frakció többsége is várhatóan igennel voksol majd (az ide tartozó magyar képviselők is), ugyanakkor több kisebb csoport, mint a zöldek és a radikálisabb baloldali erők elutasításra készülnek. A magyar EP-erők közül a Jobbik is már jelezte, hogy nemmel voksol, mert rossznak tartja az egész rendszert, azt, hogy a bizottságban az egyes kormányok jelölte emberekhez keresnek feladatokat. 

Az új bizottság felállásával fejeződik be az elmúlt fél évtizedet jellemző intézményes kálvária az Európai Unióban. Brüsszelben azt várják, hogy a testület munkába állásával új lendületet kap a lefékeződött jogszabály-alkotási munka, és az EU több területen behozza az elmúlt évek lemaradását. Borúsabb képet fest ugyanakkor a távolabbi jövőről, hogy egyes jelek (mint például Barack Obama elnök távolmaradása a tervezett EU-amerikai csúcstalálkozótól) arra mutatnak, hogy a korszerűsített intézményrendszer sem működik tökéletesen, és újabb reformokra lehet szükség.