"Biztos, hogy valamennyi repülőt le kellett állítani? Miért csak tegnap hajtották végre az első tesztrepüléseket?" - tette fel kérdéseit a Le Parisien című fővárosi lap. "Az elővigyázatosság eltúlzása?" felirattal címlapján jelent meg a Libération. A baloldali lap szerkesztőségi írásában azt hangsúlyozza, hogy az izlandi hamufelhő veszélyességére vonatkozóan először a légitársaságok fogalmaztak meg kétségeket. "A napi veszteségeik tudatában pedig feltehetjük a kérdést, vajon mi indokolhatta ezt" - tette hozzá a lap.

A vezércikk ugyanakkor elismeri, hogy a légtérzárlatot úgy rendelték el, hogy az európai országokban nem ellenőrizték a levegő vulkánihamu-koncentrációját. Az is meglepő a lap szerint, hogy a szuverenitásukra érzékeny tagállamok szomszédaikkal való előzetes konzultációk nélkül zárták le saját légterüket.

Alábecsülték a hatásokat?

A Financial Times Deutschland azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az utasok biztonsága. Felrótta ugyanakkor, hogy az izlandi tűzhányó okozta válság kitörése óta mind az illetékes hatóságok, mind a politika rendkívül keveset tett a veszély tényleges méretének tisztázására. Az újság elmarasztalta az Európai Uniót is, amiért a közlekedési miniszterek szintén csak most tartják majd első konferenciájukat. Könnyen lehet, hogy a politikusok alábecsülték a hatásokat, és azt remélték, hogy az eső és a szél egy vagy két nap után véget vet a hamufelhőnek - írta a lap, hozzátéve: ha valóban ez a helyzet, elég bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy beismerjék hibájukat.

Németország legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild szintén abból indult ki, hogy a biztonság garantálásából nem szabad engedni. Az államnak azonban meggyőző adatokkal kellene alátámasztania azt, hogy a repülést a jelenlegi körülmények között miért tartja veszélyesebbnek, mint a légitársaságok. A lap a többi között úgy értékelte: "Ha a repülőgépek a földön maradnak, a gazdaság sem tud felemelkedni".

Későn kezdték a tesztrepüléseket?

A francia Le Journal de la Haute Marne helyeselte, hogy az elővigyázatosság elvét alkalmazta Európa, azt viszont meglepőnek tartja, hogy gyakorlatilag öt napot kellett várni arra, hogy az ominózus felhőt közelről is megvizsgálják, mert az európai légtér lezárását kizárólag számítógépes szimulációk alapján rendelték el. "Néhány, utas nélküli repülő felküldése a felhő közepébe Franciaországban és Németországban bizonyította, hogy jelenleg nincsen veszély. Valószínűleg az egészet ezzel kellett volna kezdeni" - írta a regionális lap.

A La République des Pyrénées úgy vélte, hogy a légitársaságok érdeke azt diktálja, hogy minél előbb újraindulhasson a légi közlekedés, hiszen a rendkívüli esetben elrendelt repülési tilalom miatt az ágazat bevételkieséseit nem fedezik a biztosítók. Ha viszont repülhetnek, és a hamufelhő miatt a hajtóművek meghibásodnak, a biztosítókon be lehet hajtani a javítási költségeket. Ennek alapján pedig nem nehéz azt gondolni, hogy a közlekedési vállalatok képesek a költségvetési kérdéseket az utasok biztonsága elé helyezni - vélekedett a regionális újság.

Más oldalról közelítette meg a kialakult helyzetet a Frankfurter Rundschau. Ameddig nincsenek megbízható határértékek, addig a mérések sem segítenek - írta. Az utasoknak és a légitársaságoknak kénytelen-kelletlen tudomásul kell venniük, hogy a természet erősebb az embernél. "Csakis arra várhatunk, hogy megfordul a széljárás" - vélte az újság, amely szerint minden más magatartás felelőtlenség lenne.