Az olajkútból kiszabadult metángáz-buborék felszökött a fúrószáron, gyorsan tágult, szétnyomta a tömítéseket és zárószerkezeteket, majd berobbant. A kihallgatásról készült jegyzőkönyv az eddigi legrészletesebb leírást adja arról, hogy mi okozhatta az április 20-i robbanást, amely kioltotta 11 olajmunkás életét, és megrongálta a mélytengeri olajkutat, több mint 12 millió liter nyersolajat juttatva a Mexikói-öbölbe. A dokumentumból közölt szemelvényeket az AP hírügynökség. 

Az olajplatform dolgozói elmondták, hogy a baleset akkor történt, amikor feltáró fúrásról átállították termelő fúrásra a mélytengeri kutat. Amikor csökkentették a nyomást a fúrószárban, és hevíteni kezdték, hogy cement lezárást tegyenek az kútfej köré, vegyi reakció következtében gázbuborék képződött, és az olajkút köré vont tömítés meglazult (a tengerfenék alatt a metángáz töményebb, kristályosodott halmazállapotban van). 

A gázbuborék a fúróoszlopon keresztül felfelé haladva a csökkenő nyomás következtében egyre tágult, és szétnyomta a platform különféle zárószerkezeteit. A platformon lévő munkások először azt tapasztalták, hogy hirtelen tengervíz lövell ki a fúrószárból, ezután a gáz, majd az olaj is a felszínre tört. A metángáz a szomszédos helyiségbe szivárgott, ahol berobbant, és meggyújtotta az olajat. 

A létesítményen tűz ütött ki. Az ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen, de ez nem sikerült. A munkaállomásról közvetlenül a robbanás után 111 embert kimentettek, de a mélytengeri kútból szivárgó olajnak mindmáig nem sikerült útját állni. 

Szakértők szerint péntekig összesen 3,3 millió gallon (12,5 millió liter) olaj ömlött ki a kútból. Ennek egy része elpárolgott, egy másik része a tenger fenekére süllyedt, néhány felszíni foltot elégettek. A Mexikói-öbölben úszó szabálytalan alakú szennyeződés 386 kilométeres kelet-nyugati és 160 kilométeres észak-déli kiterjedésű.