A HVG diplomáciai forrásokból származó értesülései szerint Magyarország számára Viktor Janukovics győzelme lenne kedvezőbb, mert a mögötte álló kelet-ukrajnai oligarchák inkább érdekeltek a gazdaság átláthatóbbá tételében, korábban igencsak kétes körülmények között megszerzett vagyonuk törvényesítésében, mint a Julija Timosenko kormányfőt támogató nyugat- és közép-ukrajnai üzletemberek. Ők ugyanis – szólnak az elemzői vélekedések – még a felhalmozás idejét élik, és a zavarosban halászva igyekeznek lecsípni a keleti „régi oligarchák” tulajdonából.

Magyar szempontból azért is jobb lenne Janukovics győzelme, mert ő el akarja töröltetni a kisebbségi nyelvek használatát korlátozó törvényeket. Juscsenkóék elsősorban az orosz iskolák szerepét kívánták csökkenteni azzal, hogy csak ukrán nyelvű felvételivel lehet bejutni az ukrajnai felsőoktatási intézményekbe, ám az új szabályok miatt elnéptelenedhetnek a kárpátaljai magyar iskolák is.

Bár Ukrajna Magyarország legnagyobb szomszédja, a volt szovjet tagköztársaság közepesen fontos kereskedelmi partner, jóllehet a válság előtt évente átlagosan több mint 30 százalékkal bővült a kétoldalú áruforgalom. 2008-ban – 600 milliós magyar többlet mellett – 3,7 milliárd dollár volt a kereskedelem értéke, ám tavaly az első tíz hónapban a magyar export 48, az import 60 százalékkal zsugorodott. Komoly gondok akadtak a fizetéssel is, miután a kijevi központi bank korlátozó intézkedései miatt még a fizetőképes üzletemberek is csak késve teljesítették kötelezettségeiket.

Magyar cégek eddig több mint 700 millió dollárnyi közvetlen beruházást hajtottak végre Ukrajnában. A legaktívabbak a Kárpátalján, ahol az ötödik legnagyobb külföldi befektetők. A magyar cégek közül az OTP, a Richter Gedeon és a Pannonplast szerepel az élbolyban, és Kijevben tavalyelőtt jegyezték be a Wizz Air Ukraine légitársaságot, amely máris a helyi piac fontos szereplőjévé nőtte ki magát. A magyarországi ukrán befektetésekről kiadott hivatalos adatok – amelyek mindössze 100 ezer dollárról szólnak – nem igazán megbízhatóak, a szomszéd ország üzletemberei ugyanis többnyire ciprusi offshore cégek révén jelennek meg.