Mit árulnak el a lengyel elnöki gép hangfelvételei?

A fedélzeti automatika az utolsó percben legalább tucatszor figyelmeztette a pilótákat arra, hogy növeljék a repülési magasságot, mert a gép közel került a talajhoz – olvasható ki abból a 40 oldalas, oroszul és lengyelül közzétett szövegben, amely a pilótafülkében elhangzott párbeszédek átiratát tartalmazza. A pilóták csak az utolsó pillanatokban hallgattak a figyelmeztetésre, amikor már késő volt. A gép súrolta egy fa koronáját, és a felvételen az hallatszik, hogy a pilóták kiabálnak és szitkozódnak.

A katasztrófát megelőző 40 perc beszélgetéseit rögzítő szövegből kiderül, hogy a baleset bekövetkezte előtt 16 perccel a szmolenszki irányítótorony figyelmeztette a pilótákat, hogy sűrű köd van a repülőtér környékén, ami nagyon veszélyessé teszi a leszállást.

Befolyásolták-e a pilótákat?

Egy perccel később a pilóták közölték Mariusz Kazanával, az államfő protokollfőnökével, aki ott volt a közelükben, hogy a sűrű köd miatt a gép nem tud leszállni. "Az baj" - válaszolta erre Kazana, aki ezután távozott, majd néhány perc múlva visszatért, és azt mondta: az elnök még nem döntötte el, mitévők legyenek. A pilóták ezután azt válaszolták a földi irányítók figyelmeztetésére, hogy a köd ellenére megkísérlik a leszállást. A felvételen hallható utolsó emberi hang egy azonosítatlan személy hosszú szitkozódása.

Oroszország hétfőn adta át Lengyelországnak a gép két „fekete dobozában” talált felvételek másolatát. Az eredeti felvétel Oroszországban marad mindaddig, amíg az orosz vizsgálóbizottság be nem fejezi munkáját. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormánya azért határozta el, hogy nyilvánosságra hozza szöveget, hogy lecsillapítsa az április 10-i katasztrófával kapcsolatos lengyel médiatalálgatásokat.

Az újságírók többek között azt találgatták, hogy esetleg maga Kaczynski elnök bíztatta a pilótákat: hagyják figyelmen kívül az orosz légi irányítók tanácsát, és a rossz időjárás ellenére szálljanak le a géppel. A kedden nyilvánosságra hozott szöveg ezt nem támasztja alá, noha három perccel a földhöz csapódás előtt valaki azt mondja a pilótafülkében: "Bosszús lesz (ő), ha...". Nem tudni, hogy az illető kire célzott, a mondat folytatása kivehetetlen.

A pszichológiai faktor

„Mindenképpen szerepet játszhatott a balesetben a pszichológiai faktor, az elnöki gép pilótái az átlagosnál nagyobb nyomásnak lehettek kitéve, többek között azért is, hogy ne késsenek el” – mondta a hvg.hu-nak Háy György repülési balesetvizsgáló, a Malév korábbi pilótája. Véleménye szerint hatással lehetett az eseményekre az, hogy Mariusz Kazana mellett az orosz vizsgálatok szerint Andrzej Blasik tábornok, a lengyel légierő parancsnoka is jelen volt a pilótafülkében.

A Tu-154-es lengyel kormánygép, amelyen az államfő és felesége, a hadsereg teljes vezérkara, a jegybank elnöke és a lengyel társadalmi és politikai élet számos képviselője utazott a katinyi emlékhelyre, leszállás közben a nyugat-oroszországi Szmolenszk katonai repülőtere mellett zuhant le. A katasztrófában a gépen utazó 96 ember életét vesztette.

Többféle repülési tapasztalat

Háy György a további lehetséges okok között említi azt, hogy a pilóta, a másodpilóta, a navigátor és a fedélzeti mérnök is aránylag kevés órát – a kapitány például 530 órát, de a navigátor csupán 30 órát – repült a baleset előtt. „Vérfagyasztóan keveset repültek, legalábbis a nyugat-európai kormánygépek személyzetéhez viszonyítva” – mondta a szakértő. 

Szerinte a pilóták feltehetően nem voltak tisztában a reptér körüli terepviszonyokkal sem, ezért süllyedhettek bele a reptér előtti völgybe. „Ha a hivatalos leszállási eljárást követik, akkor legalább 100 méterrel a kifutópálya felett kellett volna haladniuk.”

A katasztrófa után alapvető változtatásokra lehet szükség a lengyel kormányrepülések szervezésében – mondja Háy György. Például annak előírása mellett, hogy az állami vezetők közül kik ülhetnek egyszerre egy gépen a szakértő szerint arra is figyelmet kell majd fordítaniuk a lengyel hatóságoknak, hogy milyen tapasztalattal rendelkeznek a kormánygépek pilótái.