Bár az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a köztársasági elnök ne legyen pártpolitikus, a jelöltek közül jellemzően párthovatartozásuk szerint választanak, és a Medián felmérése szerint a közvéleménytől Schmitt Pál kapná a legtöbb szavazatot.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vasárnap jutatta el az MTI-hez szombaton végzett telefonos felmérésének eredményét.
Schmitt Pál 32, Sólyom László 24, Balogh András 14, Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna, ha a felmérésben részt vettek szavazhatnának. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre.
A megkérdezettek nagy többsége tudatában van annak, hogy napirendre került a köztársaságielnök-választás (85 százalék hallott arról, hogy a nyáron lejár Sólyom László megbízatása), de csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy "gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra". A tájékozottság is foghíjas: az emberek 81 százaléka tisztában van ugyan azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni.
Amikor a kérdezőbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeiről kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy "legyen független a kormánytól", de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy "jól együtt tudjon működni a miniszterelnökkel". Sőt, ha az egyes tényezők osztályzatait átlagoljuk, az utóbbi szempont kerül az első helyre. A meglehetősen szoros ranglista elég nagy szóródást takar: a kormánypárti szavazók számára kiemelkedően fontos a miniszterelnökkel való jó együttműködés, míg az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók a kormánytól való függetlenséget teszik az első helyre.
A konkrét jelöltek alkalmasságának megítélésében is a politikai hovatartozás a döntő: a saját pártja jelöltjét általában a válaszadók négyötöde tartja alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Schmitt Pál viszont jobban megosztja a közvéleményt, mint Sólyom László: az előbbiről az ellenzékieknek csak 20 százaléka, míg az utóbbiról a kormánypártiak 43 százaléka mondta, hogy alkalmas.
Mindent egybevetve, ha a felmérésben megkérdezettek is szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről, a legtöbb voksot Schmitt Pál kapná (32 százalék), elsősorban azért, mert a Fidesz-szavazók nagy többségben vannak, és közel kétharmaduk elfogadja Orbán Viktor jelöltjét. Sólyom Lászlóra 24 százalék jutna. Balogh András, az MSZP jelöltje 14 százalékot kapna, míg a jobbikos Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre.
A felmérést június 26-án készítette a Medián az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével.
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
