szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Bár az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a köztársasági elnök ne legyen pártpolitikus, a jelöltek közül jellemzően párthovatartozásuk szerint választanak, és a Medián felmérése szerint a közvéleménytől Schmitt Pál kapná a legtöbb szavazatot.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vasárnap jutatta el az MTI-hez szombaton végzett telefonos felmérésének eredményét.

Schmitt Pál 32, Sólyom László 24, Balogh András 14, Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna, ha a felmérésben részt vettek szavazhatnának. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre. 

A megkérdezettek nagy többsége tudatában van annak, hogy napirendre került a köztársaságielnök-választás (85 százalék hallott arról, hogy a nyáron lejár Sólyom László megbízatása), de csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy "gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra". A tájékozottság is foghíjas: az emberek 81 százaléka tisztában van ugyan azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni. 

Amikor a kérdezőbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeiről kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy "legyen független a kormánytól", de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy "jól együtt tudjon működni a miniszterelnökkel". Sőt, ha az egyes tényezők osztályzatait átlagoljuk, az utóbbi szempont kerül az első helyre. A meglehetősen szoros ranglista elég nagy szóródást takar: a kormánypárti szavazók számára kiemelkedően fontos a miniszterelnökkel való jó együttműködés, míg az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók a kormánytól való függetlenséget teszik az első helyre. 

A konkrét jelöltek alkalmasságának megítélésében is a politikai hovatartozás a döntő: a saját pártja jelöltjét általában a válaszadók négyötöde tartja alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Schmitt Pál viszont jobban megosztja a közvéleményt, mint Sólyom László: az előbbiről az ellenzékieknek csak 20 százaléka, míg az utóbbiról a kormánypártiak 43 százaléka mondta, hogy alkalmas. 

Mindent egybevetve, ha a felmérésben megkérdezettek is szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről, a legtöbb voksot Schmitt Pál kapná (32 százalék), elsősorban azért, mert a Fidesz-szavazók nagy többségben vannak, és közel kétharmaduk elfogadja Orbán Viktor jelöltjét. Sólyom Lászlóra 24 százalék jutna. Balogh András, az MSZP jelöltje 14 százalékot kapna, míg a jobbikos Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre. 

A felmérést június 26-án készítette a Medián az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Schmitt és Balogh jelölt, Sólyom jelölése érvénytelen

Három jelölés érkezett a péntek déli határidőig a jövő kedden megválasztandó köztársasági elnök személyére: a Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh Andrást, az LMP pedig Sólyom László jelenlegi államfőt javasolta legfőbb közjogi méltóságnak, utóbbi, a szükséges számú aláírás hiányában érvénytelen jelölés.

MTI Itthon

Schmitt Pál államfőként nem akadékoskodna

Schmitt Pál olyan köztársasági elnök akar lenni, aki ha megjelenik egy eseményen, annak rangját emeli, aki az "emberek embere". Megválasztása esetén - mint mondta - nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak.

MTI Itthon

Semjén szerint Schmitt Pál plebejus

Itt az ideje annak, hogy az arisztokratikus attitűd helyett a plebejus attitűd érvényesüljön, olyan köztársasági elnök kell, aki közülünk való - mondta Semjén Zsolt, miután a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja csütörtökön a Parlamentben meghallgatta Schmitt Pál államfőjelölt elképzeléseit.