Az Európai Unió olyan, mint egy kerékpár: ha megállítják, felborul. Ezért az EU nem engedheti meg magának az egy helyben állást, folytonos továbblépésre, haladásra van szüksége - hangoztatja a Die Welt csütörtöki számában közölt írásában a német kormány pénzügyminisztere.

A magát az európai eszme elkötelezett hívének tartó Wolfgang Schäuble cikke alkalmasint az első reagálás a Der Spiegel eheti számában közölt "riasztólövésre", amely szerint drámai mértékben romlik Németország híre az Európai Unión belül. A cikk azt sugallja, hogy a baljós helyzeten - többek között - a kancellár és miniszterei által írt, névvel ellátott újságcikkek, illetve interjúk segíthetnek.

A hamburgi hírmagazin az alapvető problémát abban látja, hogy a Merkel-kormány több húzása - például a görög válság idején tanúsított kétértelmű magatartása vagy a Deauville-ban Párizzsal kötött különalku - kételyeket támasztott a többi EU-tagállam körében Berlin európai orientációját illetően. Ennek jele volt a Financial Times nemrég megjelent cikknek a felcíme: "Forr a düh a németekkel szemben". Még az amúgy Berlinhez lojális Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is "erősebb csapatszellemet" követelt Berlintől.

Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államtitkára Brüsszelben gyakran kénytelen hallani bírálatokat. "Sokszor azt kérdezik tőlem: Akarjátok egyáltalán Európát? Stratégiai szempontból helyesen cselekszünk, a probléma a kommunikációban van" - így Hoyer a Der Spiegelnek. A meggyőződéses Európa-barát államtitkár szerint kényes egyensúlyozási mutatványról van szó, "Nem kell összehúznunk magunkat, hogy kisebbnek látsszunk, mint amekkorák vagyunk. Ugyanakkor nem szabad állandóan azt demonstrálnunk, hogy a legerősebbnek gondoljuk magunkat."

"Korábban a németek Európa mintadiákjának számítottak - emlékeztet a hírmagazinban Ulrike Guérot, a European Council on Foreign Relations berlini irodájának vezetője. - Ma viszont úgy viselkedünk, mintha tőlünk kellene példát vennie a világnak. Jobb lenne az imázsunk, ha a kormány másképp adná el a politikáját." Ma már a berlini koalícióban is hibának tartják, hogy Franciaország és Németország vezetői Deauville-ban a többi partner megkérdezése nélkül állapodtak meg az euró megmentését célzó válságmechanizmusban. A Sarkozy-Merkel paktumot követő, főleg Berlin ellen irányuló bírálatok özöne "riasztójelzés volt" - állítja Michael Link, a liberális FDP Európa-ügyi szakértője.

A berlini külügyminisztériumban időközben levonták az első következtetéseket. November közepén Guido Westerwelle tárcavezető asztalára került a "Kommunikációs vázlat az euró válságát követő időszakra" című dolgozat. Ez többek között azt ajánlja, hogy a kancellár, a külügyminiszter és más fontos tárcavezetők írjanak névvel ellátott cikkeket a sajtóba (különös tekintettel az angol nyelvű, fontos orgánumokra, mint a Financial Times és a The Economist), valamint adjanak interjúkat, például a BBC World Service adásának. A fentiek célja "a korai és folyamatos kommunikáció erősítése abból a célból, hogy fokozzuk Németország jövendő Európa-politikai döntéseinek elfogadottságát". A partnerállamok előtt világossá kell tenni, hogy "akkor is megértjük álláspontjukat, ha az eltér a mienktől".