Terület: 200 ezer négyzetkilométer, 90 százalékban hegyvidék
Lakosság: 5,6 millió fő
Nemzetiségek: kirgiz (69 százalék), üzbég (14,5), orosz (9,1), egyéb (7,4)
A környező országokban élő kirgiz kisebbség: Üzbegisztán (230 ezer fő), Kína (143 ezer), Pakisztán (110 ezer), Tádzsikisztán (90 ezer)
Vallások: muszlim (80 százalék), pravoszláv (15), egyéb (5)
Gazdaság (2009)
- GDP: 4,7 milliárd dollár
- GDP-változás: –1,5 százalék
- infláció: 8 százalék
- ipari termelés: –20 százalék
- munkanélküliség: 18 százalék
- a szegénységi küszöb alatt élők aránya: 40 százalék
- fő exportcikkek: gyapot, gyapjú, gyümölcs, arany, dohány
- fő importcikkek: kőolaj, gépek és berendezések
Történelmi mérföldkövek
- 840–1100: a kirgiz állam fénykora, Mongólia területének jó része is kirgiz kézre került
- 13. század: a török nyelvcsaládhoz tartozó kirgizek – a nép elnevezése a „negyven törzs” török szóösszetételből ered – kétszáz évre az aranyhorda uralma alá kerültek. Ezután a kalmükök, majd az üzbégek igázták le őket
- 1876: a mai Kirgizisztán területe a cári Oroszország részévé vált
- 1916: a lakosság közel hatoda meghalt az oroszellenes felkelésben, több mint százezren Kínába menekültek
- 1917: a bolsevik forradalom után Kirgizisztán függetlenné vált, ám 1924-re szovjet fennhatóság alá került
- 1990: véres összetűzések törtek ki Os körzetében kirgizek és üzbégek között
- 1991: kivált a Szovjetunióból, az 1991-ben még a lakosság 22 százalékát alkotó oroszok százezrei távoztak
- 2005: Aszkar Akajev államfő Moszkvába menekült a tüntető ellenzékiek elől